Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-23 / 294. szám

p XXII évfolyam. 294. szára. Ä?*© 8 $sll©i* 1939. december 23. SZOMBAT. Felelős szerkesztő Herbn&y Ferenc, S«*fcesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, S*éebenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Betlehem tanítása. Schnattnev* Szigfrid 0» S. B. űjra kigyúlnak otthonainkban az örökzöld fa gyertyái, újra felragyog a tiszta gyeil- mekszem, örömünkben énekelünk, karácsony­kor, a szeretet és béke ünnepén újra megpró­bálunk boldogok lenni. Ojra ott vagyunk, ahonnét kétezer év óla minden lény és öröm, boldogság és világosság, hit és remény jött számunkra, Júdéa kis városában, annak is a külső részében : Betlehemben. Itt volt a legelső karácsonykor, az első légi támadás a föld ellen. De itt repülőgépek helyett szárnyas mennyei pilóták jelennek meg, szirénasüvítés helyett angyalszárnyak su­hogása hallatszik, fullasztó és mérges gáz he­lyett szelíd égi ének ömlik a földre. Ebben a légi támadásban az ég hajolt le a földhöz) és csak a föld lett nyertes. Egyszerű pászto­rok, mint tanulatlan légoltalmi őrök jelzik a veszélyt és futnak a bombabiztos fedezékbe, egv elhagyott karavánszerályha. fis minden karácsonykor mintha csak a betlehemi üstökös ragyogó fényruhája hulla- 1 nék szét ezer és millió parányi részekre és j bőségesen jut belőle falusi kis. kunyhókba és világvárosi bérházakba, fényétől lesz világos a paloták tündöklő ablaksora *és a düledező viskók töredezett üvegtáblája., Mindegyik ré­szecske a karácsonyi, isteni szeretetnek egy- I egy meleg atomja, amely minden rádiumnál forróbban és izzóbban sugárzik bele az em­berbe, hogy mentse, gyógyítsa és óvja azt, ami oly veszendő a világon : a békességétj : Mert az Űr 1939-ik esztendejében ugyancsak szomorú és véres karácsonyra virradt az em­beriség. Fegyverropogás és ágyúdörgés né- mítja el az angyalok énekét. Elpusztult fal­vak; és rommá lőtt házak, agyonbombázott városok és összedőlt paloták, felrobbantott erődök és szitává lőtt bástyák mögül kö­szöntik a betlehemi üstököst. Kifosztott tűz­helyek, hullahegyek és füstölgő romok adják a békesség istálójának hátterét és egy szál ingben menekült emberek, síró özvegyek, zo­kogó árvák állják) körül a jászolt. Béna rok­kantak és gázálarcosok menetelnek a csillag fényes éjszakában, míg a vonalak mögül állig fegyverzett, bosszútól lihegő, gyűlölettel el­telt emberek kívánnak egymásnak »boldog« ünnepeket. S, hogy a kép teljes legyen, a vak­sötét bakacsin függönyből az apokaliptikus szörnyeteg emeli újabb csapásra karmait és elszánt fanatizmussal vörös légiók állnak ké­szen az egész keresztény civilizáció elpusztí­tására. Félelmetes harci játék indult meg a karácsonyi és a vörös csillag, Moszkva és Betlehem, Isten országa és a Sátán között. A betlehemi üstökös fénycsóvája mellett a vö­rös lángok is röpködnek az európai házte­tőkre azért, hogy fel perzselj ék mindazt, amit a krisztusi világ alkotott. ( Karácsony ünnepén, menten minden kon- venciós formaságtól és sablonos szólamoktól, ismerjük el, hogy tekintve a világ történelmi fejlődését és látva a jelen helyzetet, a két­ezer év alatt az emberiség élete nem a betle­hemi jászol irányítása szerint alakult. Sötét és végzetes tragikum rejlik abban, hogy az em­beriség bár beiratkozott Betlehem is- kólájába, irtózatos tandíjat kellett fi­zelnie rossz előmeneteléért. Elismerte az ér lő­jem uralmát az ösztönök lelett, a lélek pri­mátusul a test felelt, ajkával vallotta, hogy az ész több, mint az alacsony érzéki erő, az el­vek a gyakorlatban csődöt mondottak. Pedig Betlehem tanításának következetes megvalósí­tása többet lendített volna rajtunk, mint a vi­lág összes bölcselőinek katedrája és ember- boldogító tanítása. Isten a betlehemi Gyermek­kel egy egészen új világot teremtett és a régit teljesen kifordította sarkaiból. A gyűlölet he­lyébe ültette a szeretelet, a bosszút felváltotta a, megbocsátás, az önzést a jótékonyság, a vad indulatot a nemes szelídség. Betlehem Gyermekértek megjelenése egy új világpro­gramra isteni kiadása, amelynek hivatása^ hogy átalakítsa a szenvedélyektől elvakul!) és a bűn által megbecstclenített embert és inegutáltassa vele tarthatatlan állapotát. S a tragikus ill megint csak az, hogy hiába a csodálatos szent éj mágikus,hivatása, az em­beriség más alapot keres a boldoguláshoz, út­vesztőkbe kívánkozik és botorkálásában vég­zetes tévedések mélyére sülyed. Innen szár­mazik a békesség csúfos lealjasítása család­ban, egyesületekben és nemzetközi viszonyla­tokban. Aknamezőket helyeznek el nemcsak a Nincs az országban még egy város, amely rövid másfél évtized alatt a fejlődés útján olyan hatalmas előhaladást tett volna, mint Zalaegerszeg. Aki a múlt évtized első felében lépett Zalaegerszeg földjére, az bizony nem igen látott itt városi. Látott egy nagy falut, amely száraz időben poros volt, nedves, esős időben pedig feneketlen sártenger borította. Nem tartozott a ritkaságok közé, ha egy-egy autó vagy szekér úgy bentrekedt a sárban, még a Kossuth Lajos utcán is, hogy csak u agy nehezen lehetett kivon látni. Valami kis városi külsőt az aszfalt gyalogjárók kölcsö­nözte': Zalaegerszegnek. Máskülönben az. el- hagyalottság és elmaradottság ült az egész! városon. Maga a polgármester mondta at mák idején egy előadásában, hogy Zalaegerszeget nem szereti sem: az állam, sem a megye, do még maga a város sem. Közlekedési viszonyai is nagyon rosszak voltak. Igazán nem csodál­kozhattunk, ha időről-időre felbukkant a terv: Zalaegerszegről el kell vinni a székhelyet. Ezt azonban már mégsem engedte a vármegye. Zalaegerszeg ellenségei, akik meg akarták! fosztani székhely-jellegétől, mindig kisebbség­iven maradtak. Azt az állítást pedig, hogy Zalaegerszeg sem szereti önmagát, élénken megcáfolta maga a polgárság, amikor anyagi ereiét nagyon is mégha1 adó áldozatokkal igye­kezett biztosítani a városiassá való fejlődést. tengereken, de családi otthonokban épúgy, mint a fórumon. Mintha nem gondolnák meg, hogy a puszlítás és rombolás Betlehem taní­tásának kigúnyolása, a kegyetlenség és tom- lxvlás a jászol gondolatának szöges ellentéte, az eszmények ledöntése és a kultúr javaid eltaposása az Evangélium dezavuálása. A ka­rácsonyi békesség szentséges napján ne fe­lejtsük el, hogy a sátánnal nem lehet békét kötnünk. S ha az igazságnak végül is győ+ zedelmeskednie kell a pokol felett és az ön* zést egyszer végérvényesen le kell győznie a» szeretetnek, azt se felejtsük el, hogy erre csak Betlehem lehet a garancia. Aki ezt nem tudja hinni és érezni, állítom, hogy an­nak lelkét még sohasem érintette meg a bet­lehemi kép víziója és annak szemében a ka­rácsony csak jámbor hagyományos, kedves megszokás, vagy nagyszerű jelkép, de nem a Megtestesülés nagy titkának szent emléke, az Isten személyes megjelenése közöttünk 'és beavatkozás az emberiség történetébe. Karácsony nélkül zűrzavarrá oldódik a vi­lágmindenség, Betlehem nélkül életünk ér­telmetlen összevisszaság, a Jászol hiányában a népek jövője —a nekivadult tömegek erő­szakos tengeráradása lenne. Karácsonykor, a békévágyban mindnyájan embertestvérek vagyunk. Betlehemben csak azoknak nincs békéjük, akiknek nincs Krisztusuk. A Jászol előtt érezzük, mily nagy az Isten és mily kicsi az ember. Neki dicsőség, n«­Egvszerre csak mint valami varázsütésre, megindult a fejlődési folyamat. A polgárság igyekezete, törekvése, áldozatkészsége mél­tánylásra talált az államnál is, a vármegyénél is. Gyors egymásutánban új középületek emel­kedtek s megindultak] a városrendezési és vá- rosszépítési munkálatok is. Az új középületek hosszú sorát a postapalota nyitotta meg. Föl­épült a ferencesek temploma és zárdája, majd az új állomásépület, amely párját ritkítja a Dunántúlon. Azután megnagyobbodott és meg- újhódott a vármegyeháza, fölépítették a ha­talmas apácazárdát, követte ezeket az új rend­őrpalota, az evangélikus és református lel­készlak, a három Máv épület, az OTI szék­ház, a tűzoltólaktanya az őrtoronnyal, a Jókai utcai elemi iskola, a polgári fiúiskola, az új plébániaépület és a régen megígért pénzi- ügyi palota, a középítkezéseknek a koronája. A kórház modernizálása szintén nagyobbsza- bású építkezésekkel járt. Előbb hozzávették és megfelelően átalakították a Baross-ligeti volt vendéglőt, legutóbb pedig a régi épületet bővítették ki és új épületet is emellek mel­lette. Közben rendbehozták a honvédlakta­nyát és létesült két sportpálya is. l Nagy átalakuláson ment keresztül a villa­mos áramszolgáltatás is. A városi villamos- művet megszüntették és most a Vasmegyei Elektromos Müvek B. T. szolgáltatja az ára­künk békesség ! ilyen változásokon ment át Zalaegerszeg másfél évtized alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents