Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-23 / 294. szám

2 mot. Ez ä változtatás óriási terheket rótt a polgárságra, amiről azonban ez alkalommal nem beszélünk, mert célunk csak az új léte­sítmények felsorolása és nem a bírálás. A vá­ros területe lényegesen megnagyobbodott. A nyugati és déli részeken teljesen új városré­szek keletkeztek, ami annak bizonysága, hogy ez alatt az idő alatt a magánépítkezések sem szüneteltek. Nem szünetelnek ma sem, mert hiszen úgy a Kossuth Lajos-utcában, mint egyes mellékutcákban is, sorra emelkednek új épületek. Nagyobbszabású tatarozási munkálatokat végeztek a Kultúrházban, a plébániatemp­lom és a törvényszék épületén. A plébánia­templom szentélyének freskóit pompásan re­staurálták. Csinos külsőt kapott a gimnázium is, amely házikápolnával gazdagodott Létesült két nagyszerű emlékmű is. Azi egyik Csány László remek szobra, amely­nek kezdeményezője és harminc éven át buz­gó szorgalmazója néhai jó Borbély Gyuri bácsi volt, aki azonban a szobor felállítását már nem érte meg ; a másik a -18-as emlék­mű. Mindkettő valóban díszére válik a vá­rosnak. . Az építkezésekkel párhuzamosan történt az ' úttestek megjavítása, utcák, terek csinosítása, parkírozása. A város legdélibb pontjától az északi és nyugati végekig elsőrendű kocsiút vezet.’ A csendőrlaktanyáig, továbbá a Ka- zinczy-téren, a Rákóczi- és Ola-utcán végig apró kockaköves, a Kossuth Lajos-utcában iopeka, a Batthyány-utcában bitumenes ko- csi-út vezet. A kocsiút és gyalogjáró között a városnak több mellékutcájában is gyepsze­gélyek, virágágyak húzódnak, amelyek úgy közegészségügyi, mint köztisztasági szempont­ból megbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek és szépészeti tekintetben is emelik a várost. Ezek­től nyerte városunk a -virágos« jelzőt. Ren­dezték a Piac-teret^ a Deák-teret, amely utób­bit a takarékpénztár előtt lévő kis kerttel együtt megszabadították a düledező, de egy­ben fölösleges kerítésektől. Az ország legsi­kerültebb Deák-szobra most igen szépen ér­vényesül. A templomkert az átvágás révén szintén változáson ment át és a helyzetnek , megfelelően csinosítást nyert. A Horthy-tér, a Zalarél és Zalapart tetszetősebb képet ka­pott a rendezés folytán. Az új Zalahíd meg­építésével eltűnt a második híd. A Zalapart is gondozottságról tanúskodik. Uj teret nyertünk a vasútállomás előtt és az »egerszegi Szahara« helyén, ahol a Csány-szo- bor áll és új ligetet kaptunk ott, ahol teljesen hasznavehetetlen, beépítésre épenséggel nem alkalmas terület dísztelenkedett: az Erzsébet királyné utcának keleti részén. Ott létesült a Mussolini-liget, a rózsák ligete, amely csodá­sán szép sétatér, közepén az Országzászlóval. A Jánka felé vezető úton építettük meg a Re­víziós tornyot a revíziós haranggal. 1935-ben már annyira felvette Zalaegerszeg a városi külsőt, hogy fölemelkedett a csinos vidéki városok rangjára és ott is az elsők kö­zött foglal helyet. Akkor ünnepeltük a ren­dezett tanácsú várossá való átalakulásnak fél­százados jubileumát, amit összekötöttünk az első Göcseji Héttel. Az országnak minden részéből sokan látogattak el hozzánk és min­denki dícsérően emlékezett meg Göcsej Ka­pujáról, a »virágos« Zalaegerszegről. Ezt az ünnepet jól előkészítettük. Az ország sok vá­rosában vetítettképes előadásokat tartottak Göcsejről, annak természeti szépségeiről és Zalaegerszegről. Volt is fáradozásainknak eredménye. „ A téli időszakban is számíthatnánk nagy lá­togatottságra, ha a hó viszonyok megengednék a négy kilométeres ródlipályának kívánatos ki- nasználását. i ) Az egészségvédelem terén olyan fontos mun­kát teljesítő Stefánia Védőintézet részére a város megfelelő átalakításokkal szép otthont adott. Ugyancsak kellő átalakítások után nyert elhelyezést városi épületben a Városi Szcrétefc- ’•áz, a vöm. kát. egyházközség pedig Szent József Otthona részére emeltetett csinos épü­letet. A legutolsó nagy változás Zalaegerszegen : a városháza átköltözködése. Az új pénzügyi palota megépítésével ugyanis felszabadult a régi pénzügyigazgatósági épület, amely a vá­ZALAMEGYEI ÚJSÁG ros tulajdona s ide telepítették át az összes városi hivatalokat. L,. most az új városháza. A régi, ott a plébániatemplommal szemben, kiürült, helyiségeit a vám:; lu roeadja. A köz­gyűlési termet azután főn tartotta, mert a volt pénzügyi palota átalakít „sóra nem sza­vazott meg a képviselőtestület olyan össze­get, amelyből az új városházán nagytermet is lehetett volna lélesíteni. így a közgyűléseket továbbra is. a régi városházán tartják. Nem maradt tehát teljesen árván az az épület, ahonnan emberemlékezet óta intézték a vá­ros ügyeit. Az új városi székház ügyének ezt a megol­J939. december 23. dását azonban senki sem tekinti véglegesnek. Mindenki számít arra, hogy egyszer csak; megjavul a helyzet és akkor... akkor tettét érik az a régi óhaj, hogy vásárolja meg a város a régi székházzal szomszédos épülete­ket és építsó föl ott az új, a modern városé házát. Az bizonyos, hogy jó ideig kell erre várni, valamint a vízvezeték és csatornaháló­zat megépítésére is. No, de szerencse, hogy másfél évtized alatt ennyit is elérhettünk. A fejlődés útján hala­dunk. Adja Isten, hogy akadály nélkül halad­hassunk tovább is. Herbolg Feiend, A menhelyl gyermekek karácsonya. A Mansz pénteken délután örvendeztelle meg karácsonyi ajándékokkal a menhelyi gyermekeket. Délután 3 órakor gyülekeztek a nevelőszülők a gondjaikra bízott kisgyerme­kekkel a Mansz székházának nagytermében, . ahol feldíszített karácsonyfa alatta két kis an­gyalkával fogadta őket. Pirity Gáspárné, a Mansz menhelyi osztályának vezetője, aki hosszú éveken át fáradhatatlanul buzgólkodik azon, hogy a kis menhelyieknek minél jobb ellátási biztosítson és minél több örömei sze­rezzen nekik, előbb elbeszélgetett a kicsikék­kel, azután elénekeltette velük a Mennyből az angyal«-!. Az ünnepi beszedet Donnán Kálmán káp­lán mondta. Szeretettel teljesen szólt a nevelő­szülőkhöz és gyermekekhez. Ráirányította fi­gyelmüket a karácsonyfára, amely jelképes Betlehem. Szeretet sugárzik onnan. És akik jószívvel gyűlnek a karácsonyfa köré, azo­kat a szeretet fűzi egymáshoz, azokat a Szent Család példája hevíti. Figyelmeztette a ne­velőszülőket, hogy ők épen úgy felelősek a gondozásukban lévő gyermekekért, mintha azok édesgyermekeik lennének. A gyerme- i kék lelki szemei elé állította a kis Jézust, | aki mindig engedelmes volt. Elismeréssel szó­lott a Manszról, amiért olyannyira szívén vi­seli a menhelyi gyermekek sorsát. Ezért há^ lával tartoznak iránta úgy a nevelőszülők, mint a gyermekek. Ezután öt kis apróság szavalt nagyon ked­vesen, értelmesen, de különösen kitűnt a ki* Doniján Marika, aki a rendkívül hosszú ver­set minden fennakadás nélkül szavalta el. A kis szavatokat az egybegyűltek megtap­solták. Pirity Gáspárné buzdító beszédet in­tézett a nevelőszülőkhöz. Most következett a szerététcsomagoknak, já­tékszereknek és ruhaneműeknek kiosztása. A nevelőszülők és a kisgyermekek nagy őröm­mel vették át azokat. A sok-sok ajándéknak összegyűjtéséheiij el­rendezésében s az ünnepély megrendezésében Pirity Gáspárné és dr. Samassa Jánosné fá­radoztak sokat. Fáradozásaiknak lett is szép eredménye: száz kis menhelyi gyermeknek szereztek boldog karácsonyt. • Az ünnepélyen a vármegye képviseletében Szeliánszky Nándor árvaszéki elnök jelent meg s resztvettek! a Mansz vezető tagjai, élü­kön özv, Barthelmes Valterné elnökkel. A takarékiőkék célszerű felhasználása. A pénzpiac felé áramló tőkék a pénzinté­zetek, hitelszövetkezetek és biztosító intéze­tek pénztáraiban halmozódnak fel és innen indulnak a gazdasági életet termékenyítő út­jukra. Ezek a tőkék a lakosság takarékossá­gának a gyümölcsét alkotják és a nemzeti ér­dekeket csak akkor szolgálják igazán, hai kellő időben ott állanak rendelkezésre, ahol felhasználásukra a legnagyobb szükség van, A nemzeti építőmunka négy irányban koncentrálja a legszükségesebb és legsürgő­sebb hiteligényeket. Ezek : a honvédelmi és polgári beruházások végrehajtása, a földmű­velés átállítása, az, ipari termelés fejlesztése az önellátás céljainak megfelelően, végül a Szociális átalakulás. Ezek a nagy célok csak úgy érhetők el, ha a tőkebefektetések tervszerűen haladnak és irányításukat egy szerv végzi. A tőkék­nek olyan irányba terelése pedig, bogy a legszükségesebb helyeken álljon rendelkezés­re, csak a közéj)- és hosszú lejáratú hitelek szabályozásával történhetik. Olyan hitelügy­leteket, amelyeknél egy adós két évnél hosz- szabb időre 200- 300 ezer pengőnél nagyobb összeget von el a nemzeti építő munkát szol­gáló tőkebefektetés elől, csak a 'gazdaságii miniszterek engedélyével kellene folyósítani. A sürgős befektetések sorrendjét pedig ugyan­csak a gazdasági minisztereknek kellene meg- állapítaniok, amelyet- közé a következők tar­toznak : A. szociális beruházások közül az építke­zések : tisztviselői házak, városi kislakásod földművelési- és ipari munkásbázak, csa­ládi házak. Ezek az építkezések amellett, hogy a lakosság magasabb igényeinek meg­felelő, egészséges lakásokról gondoskodnak, egyúttal munkaalkalmakat is teremtenek az iparosság részére. Nagyobb pénzügyi alapot kíván továbbá a telepítés és a földreform végrehajtása. A földművelés átállításához hűtőházakra, öntöző berendezésekre, gyümölcsfeldolgozó telepekre, mezőgazdasági termelési eszközökre vau szükség. Az ipar fejlesztése megkívánja a hazai nyersanyagok feltárását, nagyobb tőkét azl exporthoz szükséges üzemek, raktárházak épí­téséhez. A mezőgazdaság hitelszükségleteinek ki­elégítését a vidéki hitelszövetkezetek szolgál­ják. Hosszú lejáratú befektetésekre a bizto­sító vállalatok tőkéi alkalmasak. A takaréktőkék tervszerű felhasználása így lehetővé tenné a tervszerű munka- és anyag- gazdálkodást is, amelyek egyesítése felel meg legjobban a nemzetgazdaság érdekeinek. KdRrfCSONTRfl legszebb ajándék MUSIC A KIS-PIANÍNÓ Értékes ! ízléses! Praktikus ! Eladási termek. Budapest, VII .Erzsébet kőrút 40(Royal)

Next

/
Thumbnails
Contents