Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-11 / 259. szám
6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. november 11. A galamboki Jegyző három- hónapi fogházai kapóit meri kiütötte egy embernek a szemét. A múlt év novemberében, amikor a jegyzők utasítást kaptak lovak és szekerek előállítására, Galambokon két gazda nem tett eleget a rendelkezésnek, Kmetty János körjegyző szerint az egyik Ország József volt, aki csak csendőri közbelépésre állította elő lovát és szekerét. Állílóan akkor már sötét volt és valaki ököllel úgy arculsújtotta Országot, hogy egyik szemére megvakult. Az ökölcsapással Kmettyt gyanúsították s meg is indult ellene az eljárás. A nagykanizsai törvényszék egyes- bírája a bizonyítási eljárás befejezte után bűnösnek mondta ki Kmetty körjegyzőt s ezért őt háromhónapi fogházra ítélte, de a büntetés végrehajtását felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. < y üli történi velem a pozsonyi várban? Régen volt, de még ma is élénk emlékezetemben él az a rémes hajnal, amit átéltem Pozsonyban 1903 február 8-án. Káplár voltam a 20. honvédgyalogezredben s a pozsonyi várhegyen épült ősi várfogház épületében teljesítettem szolgálatot he- tedmagammal. Katonarabokat őriztünk, akik mind két- három évi súlyos börtönt töltöttek le. Hideg volt. Hullott a hó... Hajnali félhat lehetett. A raboknak ébresztő és utána reggeliosztás. Embereimet a konyha és a cellák közötti helyen állítottam félkörbe. Amint a fogházőr- mester a fogház ajtaját felnyitotta, egy rab bakancsban, alsóruhában, sapka nélkül kiugrott, két emberem között átsiklott és szaladt a kaszárnya-épület felé. A kaszárnya ablakai már világosak voltak, mert a katonák öltözködtek. A szökevény katonalétére jól tudta, hogy nem lőhetek utána, mert a lövcsf sel több katona életét veszélyeztettem volna. Megvártam tehát, amíg az épületet elkerüli. Nagy pelyhekben esett a hó és az én rabom futott... futott.., Célhavettem, amikor már a vár falához ért, de — nem találtam el, tmert a város villanylámpái a szemembe szórták a fényt. A szökevény leugrott ott, ahol 7—8 méter magas volt a vár fala és a bozótost- ban eltűnt. Azonnal riadót fuvattam, amire száz ember indult utána a vár alá, hogy kézrekerít- sék. Eltűnt... Jött a vizsgálat... Reggel kilenc órakor már hírefutamodott a városban, hogy megszökött a katonafogházból egy rab. Másnap délután már benyitott hozzám öreg édesapám és elémtartotta a pozsonyi magyar újságot, amelynek első oldalán álltam fegyverrel a kezemben és látható volt a rab is, amint leugrik a vár falán. Igaz, ott katonaruhában volt a szerencsétlen, de nem rajzolhatta az1 újság a katonát alsóruhában ... Apám a meghatottságtól nem jutott szóhoz. Könnyei hullottak, hogy nem kerültem én is várfogságba, oda, ahonnan a rab búcsút intett. . A vizsgálat megtörtént. Hadbíróság elé kerültem. De még vizsgálati fogságot sem: kaptam, sőt megdicsért a hadbíró, hogy a szolgálati szabályzat szerint jártam el. Azután közölte velem, mi lett a szökevény sorsa. Egy tót katona volt az illető, aki az egyik városban feltörte a templomban a perselyt, elj- lopla annak tartalmát és még miseruhákat is vitt magával. Trencsén megye egyik kis majorjában fogták el. Visszahozták Pozsonyba a régi helyére, onnan az elmebeteg osztályra került. A rabkórházban meglátogattahi. Borzalmas látvány volt. Kínjában rázta a rácsot. Egy józan pillanatban azonban köszönetét mondott nekem, hogy nem lőttem; le, de 'ha lelőttem volna, sok kíntól és fájdalomtól szabadítottam volna meg. Elmondta, hogy szökése után öt napig bujdosott és csak éjjel mert továbbmenni, hogy meg ne lássák, de , mégis kézrekerüit. Bolyongásai közben meghűlt. Ez okozta betegségét és — halálát is. Rettenetes kínokat eláruló arca, utolsó pillantásai ma is szemem előtt vannak. Borzadok, ha arra a zuzmarás, hideg hajnalra gondolok ott a pozsonyi vártetőn. Vájjon ki áll most ott őrt ? Ha ez jut eszembe, még inkább elfog a bánat. { Boda Béla. ( !" 11 Asszonyok rovata. rv : ZALAEGERSZEGI KÖLCsONKONYVTÁR LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok. Bállá: Niczky növendék Simonfay : Nyolcszor egy Baum: Hotel Sanghai Beverley: Valami amiről dalolni kell Field: Egy asszony három élete Lane: Wallace tüneményes életének regénye Rovatvezető dr. Dévainé Erdős Böske. ' í ' Estélyiruha 1939. Lassan-Iassan kezdünk belemenni a »sze- : zonha« és hiába bizonyítgatjuk, hogy ígjyj nem kell estélyi ruha az idén, úgy nem fogunk olyan nagy táncestélyekre járni, ahol feltétlenül szükséges az estélyi toilette, azért most mégis már töprengünk, már gondolkodunk, hogy mégis csak kell legalább egy, ha nem is olyan drága, de mégis. És ha már egy asszony gondolkodni kezd, akkor azt már meg is csinálja... Nagyon sok az idén a végigplisírozott, guv- rírozott, berakott estélyi ruha, természetesen könnyű anyagokból, muszlinból, georgetteből stb., ezek elől, hátul spicces kivágással kétszülnek, alul bővülő szoknyával, szélesített! váltakkal, a sajátjukból derél*on megkötött övvel és egy nagy virággal, vagy csattal a bal vállon. Legtöbb azonban az egyszerű fekete, de szép anyagú estélyi ruha, nagyon sokszor hosszú ujjakkal, ami által elveszíti a nagy estélyi jellegét ugyan, de viszont többször lehet felvenni, vacsorához, nagyobb meghívásokhoz is. Remekszép volt egy fekete, egészen hosszú taft moiré estélyi ruha, hosszú ujjakkal,^ magas nyakkal, hátul beállított gloknirésszel, egy parányi kis uszályvégződéssel és végig a ruha hátul hosszában apró fekete gombokí- kal volt begombolva. Az egyetlen dísz rajta elől a bal mellnél egy nagy ezüst gyöngyvirág. Láttunk azután néhány türnürös ruhát is. Az egyik fekete taft ruhán hátul fekete bársony turnürök díszelegtek, nagy puffos ujr jakkal, bársony nyakkal, épen olyan volt a menneken, mintha a saját szépanyaja lett volna. Nagyon gyakran látjuk azonban az olcsóbb megoldást is. Azt hiszem, ez érdekli Hölgyolvasóimat leginkább. Egyet rögtön, sebtiben tudtukra adok. Szóval adva van egy hosz)- szú gloknis szoknya. Ez lehet régi estélyi ruhából, a fontos csak az, hogy az anyaga még jó legyen. No már most a felső részt három/- négy, ízlésesen összeválogatott színből szedjük össze, igyekezve, hogy a felsőrész anyaga azoi- nos legyen a szoknyáéval, de nem nagyon lényeges. Itt is fel lehet használni régi anyagokat. Olyan összeállításúnak kell lennie a deréknak, mint a mostani többszínű pullóve|- reknek : tenyérnyi szélességben váltakozzanak a csíkok. És már kész is az estélyi ruha. (Ezjt olyan olcsón és Ízlésesen ki lehet hozni, hogy még a legskótabb férj is szívesen fogja megnyitni a pénztárcáját.) Az eredeti modell, amit fentebb leírtam, a következő volt: Barna muszlinbársony hosszú, gloknis szoknya, zöld, barna és aranysárga muszlinbársony csíkokkal, hozzá a szoknya anyagából, barna muszlinbársonyból egy kis kabátka. Szerintem ez az összeállítás nagyon előnyös mindenkinek és mindenféle szempontból. Lehet nagyon fiatalosan összeállítani grell színekből, vagy pedig tompán, fekete szoknyához bármilyen, esetleg sötétebb tónusú színekkel. ül © s § A férfi mind őrült. r Premier vasárnap az Edisonban. Rég nem hallottunk moziban annyi nevetést, mint »A férfi mind őrült« című új magyar film bemutatóján. A jeles szerzők, Vitéz) Miklós és Török Rezső, helyes érzékkel építettek fel egy kitűnő vígjátéki témát úgy, hogy) az ebből adódó helyzeteket a burleszkig iö-< kozták. Nem bénította meg kezüket az) aggó-*- dalom, hogy stílustörést követnek el és gátta- lan vidámságuk átragadt a közönségre, amely hálás volt a pazar mulatságért és ellenkezés nélkül engedte, sőt harsány kacagással hagyta jóvá, hogy mulattatói elkalandozzanak vele túl az elhihető valóság határain. A fentiekből következik, hogy olyan mesével állunk szemben, amelyet nem elmondani, hanem végigmulatni kell és akkor látni fogjuk azt is, hogy a jókedvű történet nem minden szatrikus él nélkül való. A rendező Gertler Viktor felismerte az írói szándékot és ez szabott irányt* munkájának. De felismerte azt a jól összeválogatott szereplőgárda is, amelyből Páger Antal és Mály Gerő találta cl legjobban a bur- leszk igazi hangját s kivált Páger remekelt, aki kifogyhatatlan ötleteivel könnyezésig megkacagtatta publikumát. Lázár Mária szép, elegáns, vonzó és bájos brazíliai özvegy akij színészi kvalitásaival, finom árnyalt beszédével méltán hódít, Jávor Pál pedig a kicsit szélhámos, kicsit romantikus festő jól megformált figurájáért érdemel elismerést. Epizód- szerepekben Dénes György, Vaszary Piri Pollies, Vágóné, Dajbukát Ilona, Salamon é3 Peti emelkednek ki az együttesből. A sikeréből részt kérhet Márkus Alfréd néhány kedí- ves zeneszáma is. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. (3 órakor a helyár 20—70 fillér.) . Jegyelővétel délelőtt 11—12-ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon 251, First Class angol szövetek érkeztek tea öltönyökre a Schöti Á^uhéxba
