Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-11 / 259. szám
1939. november 11. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7 Gazdaság. Gyümölcstermelésünk és értékesítésünk fejlődésének iránya. Pár évvel ezelőtt sajtó és előadások rér vén átment a köztudatba az a tény, hogyi Zalaegerszeg fejlődése csak abban az esetben lesz folytonos, ha ennek iránya összeesik! vidékének fejlődési irányával. Ez a város egymagában kicsi, de ha összevonjuk azzal a vidékkel, amelyre kihatása van és közigazgatási, kultúráíis, de mindezeken felül gazdasági téren kapcsolata van, akkor vidékével együtt kiterjedését és lakosságát tekintve a vidék nélküli 50—80 ezer lakosú nagy, gazda-- városok mellé állíthatjuk. Zalaegerszeget és vidékét összevonva, egymás érdekét kölcsönösen megértve és támogatva, az egymásrautaltf- ság megadja a fejlődés irányát. Fejlődni csakl azokon az alapokon tud, amit a természet' megadott számukra. Az alap egyrésze a gyümölcs termelésére alkalmas talaj és éghajlat hasznosításából tevődik össze. Amikor egy éve boldog örömmel átélhettük a Felvidék egy részének, majd később Kárpátaljának visszatérését, sokan gondolkodóba estek : a fejlett gyümölcskultúrájú Kárpátaljai és Felvidék visszaszerzésével van-e és lesz-e a Zalaegerszeg vidéki gyümölcstermelésnek jövője ? Sokan gondoltak erre, de a választ a kérdésre nem merték megadni, de talán még óvakodtak a kérdés feltételétől is ! A téli alma és szilva, helyenként a szelid gesztenye az a gyümölcsfajta, amelynek tömegtermesztése szóba jöhet. A megnagyobbodott ország szilvatermését igen jónak, almatermését jónak, illetve közepesnek mondja a földművelésügyi minisztérium legújabb termésjelentése. Vidékünkön szilvából oly nagy termés volt, amilyenre nem emlékszünk, almából csak gyenge közepes. Az első év termésértékesítése irányt mutat gyümölcstermelésünk fejlődésének. A nagy szilvatermést, ha a kormány nem ad szeszfőzésre nagyobb keretet, nem tudtuk volna értékesíteni. Nem lehet ebből a tényből azt következtetni, hogy akkor a szilvas- termelésünket nem szabad fokoznunk. Nem lehet azért, mert egyrészt ily nagy termés egy évtizedben egyszer van, másrészt megindult nálunk a szilvaértékesítés legtermészetesebb módja, az aszalás. Csak épen, hogy túl vagyunk a termelési éven, és máris oly remét nyekkel kecsegtet a szilvaaszalás, hisz az! Országos Kiállításon már több zalai aszaló ríésztvett és minőségben megálltát a heljür két, hogy a kezdet után a szilvaértékesítés e módjánál fokozatos fejlődésre lehetünk elkészülve. Az eredményes aszalás feltétele az aszalásra alkalmas, kiegyenlítetten nagyszemű szilva. Termelésünket az értékesítés kívánalmainak megfelelően kell beállítani. A tél folyamán rá kell nevelni a gyümölcstermelőt arra, hogy az aszaló részére minél több ily árút tudjon szállítani. A szilvagyümölcs nagyságát részben a termelő is tudja termelési fogásokkal szabályozni, illetve emelni. Ezeket a termelési fogásokat is meg kell ismertetni a termelőkkel. A termelés és értékesítés fejlődése magával hozza az aszalók elszaporodását^ Már a következő, első-második termelési évben' meg kell győződnünk aszalványaink értékéről, vizsgálatok, összehasonlítások által és ha külső és belső tulajdonságai által versenyt- képes lesz, amire minden reményünk mel- lesz, akkor meg kell szerveznünk szövetkezeti vagy központi alapon az értékesítését. Zalaegerszeg vidékének eladásra a lielyi szükségleten kívül csak téli almát szabadi termelni. Sokan felvetik a gondolatot: almából csak közepes termés van, mégis nehéz az értékesítése, mi lesz jó termés esetén ? Ha nem gondolkozunk, igazat kell adni az ily. gondolkodóknak. De megcáfolhatjuk gondolkodás nélkül is azt az állítást, hogy nehéz az alma értékesítése. Nem nehéz, keresik, de alacsony az ára. Oka a fogyasztásnak nem megfelelő idejében történő termelői kínálat. A gazda rájött már régen arra, hogy felesleges szénáját nem nyáron adja el, amikor mindenkinek van elég takarmánya, hanem tavasz felé, amikor már »szüleibe« van, nem kínál vetőmagot gazdatársának akkor, amikor az elvetett magból már nagy növény fejlődött. Nem kínálja bíborheréjét se kará)- csonykor, mert akkor már csak a kereskedő spekulálhat vele. Fáradtsággal megtermelt téli almáját se akkor adja el, amikor azt még senki sem fogyasztja, hisz meg sincs még érve. A fogyasztásnak meg nem felelő időben csak fél árt kap érte. Ha ez átmegy a köztudatba itt, Zalában és a termelők lehetőén megszervezve télen és tavasz felé kí>- nálják téli almájukat, akkor arra megfelelő áron kapnak elég vevőt. Akkor, amikor a statisztika azt mutatja, hogy gyümölcsért és aszalványért még mindig 15 és fél millió pengőt adunk külföldre, másfélszer annyit, mint amennyit borért és szeszes italokért kapunk, nem kell attól tartani, hogy a Felvidékkel és Kárpátaljával megnövekedett gyümölcstermésünknek nem lesz fogyasztója. A most lezárult termelési év irányt adott gyümölcstermelésünknek és értékesítésünknek. Szilvánkat értékesítsük aszalvány alakjában. Termelőink szállítsanak aszalásra alkalmas szilvát, amiből tanfolyamon képzett szakmunkásokkal készítsünk versenyképes aszalványt. Almatermelésünk és értékesítés sünk alapja a téli alma legyen. Keressük meg a legjobb és legolcsóbb módját annak, hogy ez az értékes gyümölcs csak akkor hagyja! itt Zalát, amikor télen és tavasszal a fogyasztó keresi és jó árt ad érte. A szilvaaszalvány és az alma téli-tavaszi értékesítése mutatja az utal gyümölcstermelés és értékesítés terén Zalaegerszeg és vidékénél! fejlődése felé. Válickai.. A modern népvándorlás. Immár századok óta Európa csak azt a népvándorlást ismerte, amelyik lassú szivárgással saját népességét fogyasztotta. Amerika felfedezése óta tart ez a titkos népvándorlás, amely először Spanyolországból, Portugáliából, majd Angliából, később egész Európából észrevétlenül milliós tömegeket tolt át az amerikai kontinensre. Az első nagyobb belső nép- vándorlás a világháború után történt, amikor az orosz bolsevizmus elől menekülő százezrek lepték el Európa országait; majd amikor1 a török-görög háború után cserélte ki ez( a két ország kölcsönösen a maga nemzetiségeit. A legújabb népvándorlási hullámot azonban Németország indította el, amikor területi igényeinek kielégítése után már meg is kezdte a balti államokból a századokkal azelőtt kivándorolt német néptörzsek visszatelepítését.; Már ez az első lépés is nagyarányú feladatnak látszik. Észtországból 20 ezer, Lettországból 65 ezer és Litvániából 30 ezer német visszatele)- pítése. Ezzel együtt folyamatban van a világiháború után olasz birtokba került alsótiroli német lakosság áttelepítése is. A számot itt még nem lehet tudni, de minden valószínűség szerint 200—300 ezer emberről van szó, A felvert hullám azonban tovább gyűrűzik. Már hivatalos hangok is szólnak arról, hogy nemcsak a most Galíciában és Wofhíniában rekedt németek visszatelepítése van tervbe véve, hanem a Volga-menti németeké is, akikkel együtt az Oroszországból visszatelepítenr dők számát 350 ezerre becsülik. E visszatelepítési mozgalom igazi okait még senki sem ismeri. Lehet úgyis felfogni, mint a faji göndör latnak és védelemnek egy hősi megnyilatkozását, amely messze hullott fajtestvéreit a kisebbségi sors veszélyeitől és szenvedéseiteft akarja megmenteni ; de lehet úgyis felfogni, mint zseniális üzleti fogást, amely a birodalom háborús pénzügyi nehézségeit a külföldi németek óriási értéket képviselő vagyonobjek- tumával akarja áthidalni. Hogy a jugoszláj- viai, romániai és magyarországi sváb és szász1 népszigetekkel mi a hivatalos terv, egyelőre még nem lehet tudni. HÖLGYEIM ! Gyönyörű kosztüm- és kabátszövet választékot talál TÖTH-szabónál. Fővárosi női szabász és munkaerő. Nagy szőr- meraklár. Telefon : 191. IMidnyájan bizonyítjuk) hogy vidámabb,ötletesebb filmben még alig játszottunk A FÉRFI MIND Lázár Mária Jávor Pál Páger Antal Vaszary Piroska Dénes György MályGerő ÖRÜLT! írták: Vitéz Miklós és Tőrök Rezső. Zenéjét szerezte: Márkus Alfréd. Rendezte: üertier Victor. Pethes Sándor Dajbukát Ilona Peti Sándor Premii isárnap az Edisonban i ■
