Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-04 / 253. szám
2 ZALAMj^otYEI újság 1939. november 4. Hónapról-hónapra silányabb eredménnyel jár a normagyüjtós. A Szociális Missziótársulat pénteken délután tartotta havi gyűlését özv. Szalay Lászlódé elnöknő vezetésével. Ima után Petim József prelátus a munka megbecsüléséről szólott. Beszédében hangsúlyozta, hogy csak a jól és igazságosan megfizetett munkás munkájának eredménye lehet hasznos. Fontos a munkának erkölcsi és társadalmi megbecsülése is. Ezután a misszió kebelében működő szakosztályok terjesztették elő október havi működésükről szóló jelentésüket. SperlágSi) Gézáné, a kórházmisszió tárgysorsjátékának eredményéről is tett jelentést. Varga Jánosné a fogházmisszió októberi működését ismertette. A normagyűjtés októberi eredménye Léránt Margit szociális gondozónő beszámolója szerint még a szeptemberinél is silányabb volt. Ismertették) a Szent József Otthon anyagi ügyeit és elszámoltak a beérkezett adományokról és az Otthon kertjének jövedelméről. Jelentést tettek! a tágok körében történt változásokról és elparentálták az elhúnyt tagokai. A gyűlés imával fejeződött be. »»»o« « « A kávéházi kávé és iea árának emelkedése Zaiamegyében. Az alispán az árellenőrzés országos kormánybiztosának 5010—1939. körrendeletében foglalt felhatalmazás alapján Zala vármegye területén a kávé es tea áremelésének mérvét az alábbiakban állapította meg : Kávéházaknál és éttermeknél, valamint vendéglői, vagy kávéházi iparengedéllyel rendelkező cukrászdáknál: \ Tejeskávé, amelyhez 8 gramm pörkölt babkávét használnak fel, adagonként (2 deciliter, amelyből/ .1 deciliter fekete és 1 deciliter tej) 20 fillér ; (. Feketekávé, amelyhez deciliterenként ,10 gr, pörkölt babkávét használnak fel, deciliterenként 20 fillér ; Török-, Gép- és lombik kávé, amelyhez deciliterenként 15 gr. pörkölt babkávét használnak fel, deciliterenként 30 fillér ; Tea, amelyhez adagonként 3 gr. teát használnak fel, adagonként 10 fillér. Kávéméréseknél, cukrászdáknál és egyéb vendéglátó üzemeknél : Tejeskávé adagja, amelyhez 5 gr. pörkölt babkávét használnak fel, adagonként 10 fillér; Feketekávé, amelyhez deciliterenként 8 gr, pörkölt babkávét használnak fel, deciliterenként 12 fillér ; Tea adagja, amelyhez adagonként 3 gr. teát használnak! fel, adagonként 10 fillér ; Az érdekellek kérésére szabályozta az úgynevezett keverékkávéból, tehát a pörkölt babkávéból és a pótkávéból készített kávéadagok árát is. Ilyen kevertkávét a vendéglátó üzemek kétféle összetételben hozhatnak forgalomba és1 pedig 75 százalék babkávéból és 25 százalék pótkávéból, továbbá 50 százalék babkávéból; és 50 százalék pótkávéból, A kevertkávé ára' az 1939. augusztus 26-i kávé- árakhoz viszonyítva a következő összegekkel emelhető: Tejeskávé: 75 százalék pörkölt babkávéból és 25 százalék pótkávéból adagonként 10 fillérrel ; Tejeskávé: 50 százalék pörkölt babkávéból és 50 százalék pótkávéból adagonként 6 fillérrel ; Feketekávé : 75 százalék pörkölt babkávéból és 25 százalék pótkávéból deciliterenként 10 fillérrel ; Feketekávé : 50 százalék pörkölt babkávéból és 50 százalék pótkávéból deciliterenként 6 fillérrel. Ha a kávé, illetve tea főzéséhez e fentiekben közölt kávé, illetve teamennyiségnél kisebb mennyiséget használnak fel, abban az esetben az áremelés mérve megfelelően módosul. Az árellenőrzés országos kormánybiztosának rendeleté alapján az elsőfokú iparhatóságok útján bekérte az 1939. augusztus hó 26-án közzétett kávé- és teaárakat, hogy a fentiekben említett emelések ezekhez a kávé- és teaárakhoz hozzáadhatok legyenek és hogy a későbbiek folyamán a most megállapított árak betartása könnyen ellenőrizhető legyen. A kiszolgáltatott kávé és tea minőségét, illetve összetételét és árát az árlapon külön fel kell tüntetni, illetve ennek hiányában az ilyen; tartalmú közleményt szembetűnő helyen ki kell függeszteni Ezenkívül külön feljegyzés vezetendő arról, hogy naponként hány és, milyen minőségű és mennyiségű kávé-, illetne teaadagot szolgáltattak ki. »»»» O <c««t Ébredj álmaidból A városi költségvetés tárgyalásánál álta- | lánosságban megnyilatkozott az az óhaj, hogy • a polgármester folytassa a város fásítását, utcák, terek, parkok rendezését, csinosítását. [Valamikor, nemj is olyan régen, még nem beszéltek ennyi! szeretettel a város szépítéséről. Az utcai gyepszegélyek és virágágyak létesítésének sokkal, de sokkal több ellensége volt, mint barátja.. Hiszen akadtak nagy számban, akik még annak a térnek beépítését is ellenezték, ahol! a vasutasházak épültek, A Kossuth Lajos-utcának déli, szélesebb szakaszán a sárban megrekedtek az autók, de azért sokan mégis zúgolódtak, kicsinyeskedtek, amikor a nagy portermő területeket gyeppszegéllyel látták el. És ma a városnak ez a legszebb Göcsej Egyesület! pontja,.. A polgármester megígérte, hogy a fásítás és parkosítás terén is megtesz mindent, amit csak tehet, mert egészségi és szépészeti szempontok egyaránt megkövetelik, hogy minél több fa, „cserje, virág legyen a városban. Egyébként erre fölösleges volt a polgármestert figyelmeztetni, mert ismerjük, mint nagy természetbarátot, aki minden szabad idejét kint a természetben tölti és maga is szeret kertészkedni. í Zalaegerszeg épen az utcák, terek csinosítása és általában a parkosítás révén lett ismertté az ország távolabbi vidékein is. Kiérdemelte a »virágos« jelzőt és erre továbbra is méltónak kell lennie. Ez az egyedüli never szabó mellett 1 Minőség 2 ízlés 3 Szabás finom uridivat zetességünk. »Göcsej kapuja« már nem poros- sáros nagy falú, hanem csinos vidéki városka, ahol szeretik a virágot. A Göcsejvidék iránt is sokkal könnyebb az érdeklődést felkelteni, ha szép annak a kapuja. * A két ízben megrendezett Göcseji Hét tagadhatatlanul nagy tömegeket vonzott ide, a Göcsejvidékről az ország minden részéljen rendezett vetítettképes előadások pedig szintén fokozták az érdeklődést úgy Göcsej, mint Zalaegerszeg iránt. Ezt az érdeklődést állandóan ébrem kell tartanunk. Ennek a célnak szolgálatában áll1 a pár évvel ezelőtt elkészített hatalmas ródlipálya is, amit azonban a kedvezőtlen hóviszonyok miatt még nem sikerült kellőképen kihasználni. Pedig épen ettől reméltük télen is az idegenforgalom emelkedését. Szóval gondoltunk arra, hogy télen úgy, mint nyáron, minél többen keressék föl a várost és vidékét. Csakhogy az utóbbi időkbCn mintha kevesebbet adnának a propagandára. Ennek okát főképen abban találjuk, — ami mentségére is szolgál a .hivatalos városnak —, hogy a viszonyok alakulása folytán másra kell gondot és pénzt fordítani. Ámde megalakult annak idején a Göcsej Egyesület. Ez volna hivatott arra, hogy a város és a környék idegenforgalmának emelése és biztosítása érdekében} a szükséges lépéseket megtegye. Csakhogy ez az egyesület egyáltalában nem ad életjelt magáról. Mondhatjuk, megalakult azért* hogy legyen, de semmit se tegyen. Pedig hát akadna tennivalója most a télen is. Például: a ródÜszezón előkészítése, szép fényképfelvételek gyűjtése a városról és a szép göcseji tájakról és gondoskodni arról, hogy| ilyen felvételek eljussanak a balatoni fürdőhelyekre, ahol felhívnák a nyaralók figyelmét a megyeszékhelyre. Sok balatoni fürdővendég meglátogatná a megye- székhelyet, ha megfelelő fényképekkel, cikkekkel hívnák fel rá a figyelmet. Akármilyen zavarosak i^ a viszonyok, hat-hét hónap alatt mégis el lehetne végezni az előkészületeket, hogy amikor a fürdőszezon beköszönt, ott legyen minden nevesebb balatoni fürdőn a reklám. '• Ha azonban mi magunk nem törődünk magunkkal, kitől várhatjuk, hogy velünk törődjék ? Jó volna tehát, ha fölébredne mély álmaiból a Göcsej Egyesület és legalább próbálna valamit. Azt mondják, szerencse próbával jár. Hátha a mi próbálkozásunk is eredményezne egy kis szerencsét. Bunda, róka csak akkor jó ha Laki Sándor szücsmestertöl való. Zalaegerszeg, Bethlen G. u. 5.
