Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-04 / 253. szám
1939. november,, 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG S Szántó, szóló', gyümölcs A szorosabb értelemben vett mezőgazdálkodást sokoldalúsága következtében bizonyos önellátás jellemzi. Értve ezalatt azt, hogy- a különböző mezőgazdasági növényeket termelő, továbbá réttel, legelővel, esetleg erdővel rendelkező gazdaságnak kívülről aránylag kevés árúra van szüksége. Ezzel ellentétben a tisztán szőlő vagy gyümölcs tulajdonosai majd minden szükségletét kívülről kell, hogy beszerezze. v Ugyanez áll természetesen a trágyára is. A mezőgazdaság saját-termelte istálótrágyájá- val úgy ahogy biztosítani tudja a talaj tápanyagegyensúlyát és csupán az istálótrágya pótlására és kiegészítésére vásárolja a műtrágyát. Ezzel szemben a gyümölcsös és szőlőgazda, minthogy istálótrágyával nem rendelkezik, a tápanyag utánpótlását a műtrágyák útján kell hogy elérje. Természetesen az istálótrágyát (esetleg szal- matrágyát) a gyümölcsös és szőlő is épen úgy megkívánja, mint a mezőgazdasági terület, minthogy azonban a vásárolt istálótrágya vagy szalmatrágya csak humuszképzés céljából megfelelő tápanyag, viszont tápanyag ellátás ■ szempontjából alig-alig jöhet számításba, te- | hát itt a műtrágyákon van a hangsúly. Másrészt viszont a szőlő rendkívül tápigényes növény, a mezőgazdaságban használatos 150— 200 kg-nyi műtrágyakeverék a szőlőnél korántsem elegendő, itt a kevés trágya nem trágya. Körülbelül 500 kg. az a műtragyamennyi- ség, amelynél biztosan számíthatunk magas terméseredményre és pedig ennek fele legyen szuperfoszfát, egynegyede kálisó, egynegyede pedig valamely nitrogénműtrágya. A szuper-* foszfátot és kálisót már az őszi fedéskor, legkésőbb azonban nyitáskor, adhatjuk a szőlőnek ; a nitrogén műtrágyát azonban két részletben adjuk, egyik felét kora tavasszal nyitáskor, másik felét pedig május közepe táján. Ugyanez áll természetesen a gyümölcsösnél is, ahol a műtrágyázást az őszi, illetőleg tavaszi talajmunkával kapcsoljuk össze, egyrészt azért, hogy külön munkabéreket megtakarítsunk, másrészt pedig, hogy azL a talajba jó mélyen be tudjuk munkálni. A bőséges tápanyagellátással nem csupán terméseinket emelhetjük 100—200 százalékkal, hanem különösen minőségben jelentős javulást érhetünk1 el úgy a szőlőnél, mint a gyümölcsnél. Hogyan tartalékolják háborúban az embervért? Amikor kitört a német-lengyel háború, a hadviselő felek néhány hét előtt azt a nagyfontosságú kijelentést tették, hogyha kitör a háború, nemcsak a tankokat, repülőgépeket és a háború egyéb félelmetes és borzalmas kellékeit kell minél nagyobb számban és mennyiségben felhalmozniok, hanem óriási mennyiségű, embervért is kell tartalékolniok. Hát vájjon mire való az — embervér ? Aleg- magasztosabb feladatra : arra ugyanis, hogy azokat a hős katonákat, akik vérük hullásával életüket áldozzák a harc mezején, talán még az utolsó pillanatban is visszaránthassuk az örök lemúlásnak : a halálnak ölelő karjaiból. Egy alig harmincéves fiatalembert szemelt ki arra a magasztos feladatra a Sors, hogy megtalálja azt a rejtélyes kulcsot, amely minden esetben teljes biztonsággal lehetővé teszi, hogy a vérátömlesztés valóban új élet kezdetét jelentse és hogy annak keresztülvitele százszázalékig xreszélytelen legyen arra nézve is, aki ia vérét másik embertársa rendelkezésére bocsátjaí és arra is, aki már az utolsó lélegzetvétellel küzd, az egyetlen kincsért: az Életért! Két ember vére nem hasonlít A világhírű bécsi kórbonctanárnak, Wei- chelsbaumnak volt egy fiatal asszisztense* akinek az a furcsa ötlete támadt, hogy ő végigvizsgálja az! állatok és mindenfajta embernek vérét, van-e köztük valamiféle különbség azok összetételében. És eközben valóban csodálatos eredményekre jutott: azt tapasztalta ugyanis, hogy az egész földkerekség emberiségét a vérük összetétele szem!- pontjából három, illetően négy csoportba lehet osztani. Ez a fiatalember, akit Landstei- ner Károlynak1 hívnak és aki egy kis bécsi szatócsnak tizedik fia volt, egy csepp vért nett az egyik emberből és ugyanakkor a másik embertől is vett egynéhány csepp vért lés ezt az utóbbit pár percig állni hagyta. Mindnyájan láttuk már, hogy az állni hagyott I vér megalszik és belőle egy kis sárgaszínü folyadék: az úgynevezett vérsavó (latinul szérumnak nevezik) folyik ki. Landsteiner azt cselekedte, hogy az s 1 égyik embertől vett vércseppet összekeverte a másik embertől kapott teljesen tiszta, sárga-színű vérsavóval. És ha erre a műveletre a vérsavó meg- zavarosodott, vagyis, ha elvesztette tiszta, átlátszó, üvegszerű sárga színét, akkor kiderült, hogy iá két ember bére nem Jxasonlít egxj- ‘ máshoz, • ’ '] ' ’ » • — » —| vagyis, hogy az első ember vérét nem lehet veszély nélkül a másik emberbe átömleszteni. Viszont az esetben, ( .................................... ...........r-v- , , |ha az első embertől kapott vércsepp nem zavarosítofta meg a második ember vérsavóját. hanem azt tisztán hagyta, akkor a két ember vére egymással rokon és most minden veszély nélkül lehet az első (vérét a másodikba átvinni. Ezeket a vizsgálatokat éveken át a legnagyobb pontossággal végezte Landsteiner és ez alapon az a bámulatos tudományos felfedezést tette, hogy ■ az egész) világ összes népeinek vére, korra, nemre., fajokra, egészségre és betegségekre való tekintet nélkül mindössze négy csoportra osztható. Ezeket az egyes csoportokat betűkkel jelezte és az egyik csoportot A-nak, a másodikat B-nek, a harmadikat AB-nek és a negyediket O-nak nevezte el. Most már könnyű veit az útja: ha az A savó nem csapja össze (vagyis zavarosítja el) a másik ember vér- Sesteá(t s a B igen, akkor a vizsgált egyén az A csoporthoz tartozik. Ha az A savócsöpp- ben áll, be a zavarodás, a B cseppben pedig nem, akkor a vizsgált ember a B csoportba tartozik. Ha mindkét vércseppben zavaroso- dás következik be, úgy az átömlesztésre kijelölt egyén az AB csoportba tartozik. És végül, ha mindkét vércsepp a vérsavő hozzáadására tiszta marad, ügy az 0 csoportba tartozik a vizsgált egyén. Landsteiner több ezer esetben végezte ezeket a vizsgálatokat és ezek eredményeképea az a bámulatos tapasztalat derült ki, hogj( minden népfajnál egyaránt megtalálható mind a négy vércsoport, vagyis az, hogy nincsenek külön népcsoportú népfajok, ami azért döntő jelentőségű tudományos tény, hogy ha például egy ellenségképen harcban álló japán katonának vérével kell egy európai fehér ember színét újra megindítani és ennek az életét megmenteni, úgy i ö japán, vagy akár néger katona vére is teljesen hasonlíthat, a négy vércsoporton belül, minden másfajta nemzetiségűi és fajbeli ember véréhez. Ha tehát a harctéren az a helyzet áll elő, hogy egy szerencsétlen katonának vérátömlesztésre lesz majd szüksége, akkor pár pillanat alatt — Landsteiner zseniális felfedezése alapjárt — el tudjuk dönteni, hogy melyik másik ember vérét szabad az illetőbe átömleszteni: vagyis az A csoportba tartozónak lehetőén az A csoportbeli egyéntől fogunk vért adni, de ha véletlenül nem találunk azonos csoportbeli véradót, megfelel az O csoportbeli egyén vére is bármely csoport számára (ezeket univerzális véradóknak nevezzük), de viszont ezek az O csoportbeliek maguk csak a saját csoportbeli véradóktól kaphatnak vért. Hónapokig frissen megőrizhető a vér \ A háborút viselő államok Landsteiner halhatatlan felfedezését, amelyért 1900-ban megkapta a Nobel-díjat, természetesen első perctől kezdve igyekeztek hős katonáik javára hasznosítani. Már a békében is óriási vérkészleteket halmoztak fel, amelyeket Land- steiner-féle négy vércsoport szerint osztályoznak. Ezeket a vérkészleteket azután a legmodernebb fagyasztó készülékekben hónapokon! keresztül is meg tudnak olyanképen őrizni, hogy az átömlesztésre szánt vér teljesen meg- { tartja frisseségét és amikor a harctéri orvos kiveszi a jég- tömlőből, egyszerűen feloldja egy kevés fi- ziológikus konyhasó-oldattal és épúgy használhatja, mintha nem is a jégszekrényből, hanem egy élő ember megnyitott véredényéből nyerte volna., Landsteiner felfedezése ma már minden nemzetnek, az egész emberiségnek közkincse. Ha nem dühöng a háború réme, akkor a kórházak betegeinek százai és ezrei áldják orvosi lángelméjének ezt az életet adó arkáliumát, amikor is egy-egy súlyos műtét után teljesen kivérzett betegnek adja vissza azj életet, — míg ha megszólalnak a háború féke- veszett fúriái, akkor a harcmezőkön millió és millió fiatal katonaélet elhomályosulni készülő szemébe varázsolja vissza ennek a küzdelmes és mégis olyan szép világnak képét. Landsteiner most 71 éves. Newyorkban élt, ahova 1922-ben vándorolt ki Becsből. Egyik leghíresebb tagja a newvorki Rockefeller Intézetnek. Amikor múlt évben az egész világ ünneplése ölelte körül az ősz tudóst hetvenedik születésnapja alkalmából, az őt meginterjúvoló amerikai úságíróknak ezt mondotta : — Hogy mi serkentett tudományos felfedezésemben ? Megmondom: szegény jó édesanyám az életével, a vérével fizette meg az én világrajövetelemet. És én feltettem magamban, hogy az ő áldott vérét meg fogom hálálni. És méltóbban nem tudtam ezt meghálálni, minthogy megtanítottam az embereket arra, hogy egyik ember odakölcsönözze Ja vérét a másik embertársának ... HÖLGYEIM 1 Gyönyörű kosztüm- és kabátszövet választékot talál TÖTH-szabónál. Fővárosi női szabász és munkaerő. Nagy szőrmeraktár. Telefon : 191. 1
