Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-11-04 / 253. szám

1939. november,, 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG S Szántó, szóló', gyümölcs A szorosabb értelemben vett mezőgazdálko­dást sokoldalúsága következtében bizonyos ön­ellátás jellemzi. Értve ezalatt azt, hogy- a kü­lönböző mezőgazdasági növényeket termelő, továbbá réttel, legelővel, esetleg erdővel ren­delkező gazdaságnak kívülről aránylag kevés árúra van szüksége. Ezzel ellentétben a tisz­tán szőlő vagy gyümölcs tulajdonosai majd minden szükségletét kívülről kell, hogy be­szerezze. v Ugyanez áll természetesen a trágyára is. A mezőgazdaság saját-termelte istálótrágyájá- val úgy ahogy biztosítani tudja a talaj táp­anyagegyensúlyát és csupán az istálótrágya pótlására és kiegészítésére vásárolja a műtrá­gyát. Ezzel szemben a gyümölcsös és szőlő­gazda, minthogy istálótrágyával nem rendel­kezik, a tápanyag utánpótlását a műtrágyák útján kell hogy elérje. Természetesen az istálótrágyát (esetleg szal- matrágyát) a gyümölcsös és szőlő is épen úgy megkívánja, mint a mezőgazdasági terület, minthogy azonban a vásárolt istálótrágya vagy szalmatrágya csak humuszképzés céljából megfelelő tápanyag, viszont tápanyag ellátás ■ szempontjából alig-alig jöhet számításba, te- | hát itt a műtrágyákon van a hangsúly. Más­részt viszont a szőlő rendkívül tápigényes nö­vény, a mezőgazdaságban használatos 150— 200 kg-nyi műtrágyakeverék a szőlőnél ko­rántsem elegendő, itt a kevés trágya nem trá­gya. Körülbelül 500 kg. az a műtragyamennyi- ség, amelynél biztosan számíthatunk magas terméseredményre és pedig ennek fele legyen szuperfoszfát, egynegyede kálisó, egynegyede pedig valamely nitrogénműtrágya. A szuper-* foszfátot és kálisót már az őszi fedéskor, legkésőbb azonban nyitáskor, adhatjuk a sző­lőnek ; a nitrogén műtrágyát azonban két részletben adjuk, egyik felét kora tavasszal nyitáskor, másik felét pedig május közepe táján. Ugyanez áll természetesen a gyümöl­csösnél is, ahol a műtrágyázást az őszi, illető­leg tavaszi talajmunkával kapcsoljuk össze, egyrészt azért, hogy külön munkabéreket meg­takarítsunk, másrészt pedig, hogy azL a ta­lajba jó mélyen be tudjuk munkálni. A bőséges tápanyagellátással nem csupán terméseinket emelhetjük 100—200 százalék­kal, hanem különösen minőségben jelentős javulást érhetünk1 el úgy a szőlőnél, mint a gyümölcsnél. Hogyan tartalékolják háborúban az embervért? Amikor kitört a német-lengyel háború, a hadviselő felek néhány hét előtt azt a nagy­fontosságú kijelentést tették, hogyha kitör a háború, nemcsak a tankokat, repülőgépeket és a háború egyéb félelmetes és borzalmas kellékeit kell minél nagyobb számban és mennyiségben felhalmozniok, hanem óriási mennyiségű, embervért is kell tartalékolniok. Hát vájjon mire való az — embervér ? Aleg- magasztosabb feladatra : arra ugyanis, hogy azokat a hős katonákat, akik vérük hullásá­val életüket áldozzák a harc mezején, talán még az utolsó pillanatban is visszaránthassuk az örök lemúlásnak : a halálnak ölelő karjai­ból. Egy alig harmincéves fiatalembert szemelt ki arra a magasztos feladatra a Sors, hogy megtalálja azt a rejtélyes kulcsot, amely min­den esetben teljes biztonsággal lehetővé te­szi, hogy a vérátömlesztés valóban új élet kezdetét jelentse és hogy annak keresztülvitele százszázalékig xreszélytelen legyen arra nézve is, aki ia vérét másik embertársa rendelkezé­sére bocsátjaí és arra is, aki már az utolsó lélegzetvétellel küzd, az egyet­len kincsért: az Életért! Két ember vére nem hasonlít A világhírű bécsi kórbonctanárnak, Wei- chelsbaumnak volt egy fiatal asszisztense* akinek az a furcsa ötlete támadt, hogy ő végigvizsgálja az! állatok és mindenfajta em­bernek vérét, van-e köztük valamiféle kü­lönbség azok összetételében. És eközben va­lóban csodálatos eredményekre jutott: azt tapasztalta ugyanis, hogy az egész földkerek­ség emberiségét a vérük összetétele szem!- pontjából három, illetően négy csoportba le­het osztani. Ez a fiatalember, akit Landstei- ner Károlynak1 hívnak és aki egy kis bécsi szatócsnak tizedik fia volt, egy csepp vért nett az egyik emberből és ugyanakkor a má­sik embertől is vett egynéhány csepp vért lés ezt az utóbbit pár percig állni hagyta. Mindnyájan láttuk már, hogy az állni hagyott I vér megalszik és belőle egy kis sárgaszínü folyadék: az úgynevezett vérsavó (latinul szérumnak nevezik) folyik ki. Landsteiner azt cselekedte, hogy az s 1 égyik embertől vett vércseppet össze­keverte a másik embertől kapott tel­jesen tiszta, sárga-színű vérsavóval. És ha erre a műveletre a vérsavó meg- zavarosodott, vagyis, ha elvesztette tiszta, átlátszó, üvegszerű sárga színét, akkor ki­derült, hogy iá két ember bére nem Jxasonlít egxj- ‘ máshoz, • ’ '] ' ’ » • — » —| vagyis, hogy az első ember vérét nem lehet veszély nélkül a másik emberbe átömleszteni. Viszont az esetben, ( .................................... ...........r-v- , , |­ha az első embertől kapott vércsepp nem zavarosítofta meg a második em­ber vérsavóját. hanem azt tisztán hagyta, akkor a két ember vére egy­mással rokon és most minden veszély nélkül lehet az első (vérét a másodikba átvinni. Ezeket a vizsgálatokat éveken át a leg­nagyobb pontossággal végezte Landsteiner és ez alapon az a bámulatos tudományos fel­fedezést tette, hogy ■ az egész) világ összes népeinek vére, korra, nemre., fajokra, egészségre és betegségekre való tekintet nélkül mindössze négy csoportra osztható. Ezeket az egyes csoportokat betűkkel jelez­te és az egyik csoportot A-nak, a másodikat B-nek, a harmadikat AB-nek és a negyediket O-nak nevezte el. Most már könnyű veit az útja: ha az A savó nem csapja össze (vagyis zavarosítja el) a másik ember vér- Sesteá(t s a B igen, akkor a vizsgált egyén az A csoporthoz tartozik. Ha az A savócsöpp- ben áll, be a zavarodás, a B cseppben pedig nem, akkor a vizsgált ember a B csoportba tartozik. Ha mindkét vércseppben zavaroso- dás következik be, úgy az átömlesztésre ki­jelölt egyén az AB csoportba tartozik. És végül, ha mindkét vércsepp a vérsavő hoz­záadására tiszta marad, ügy az 0 csoportba tartozik a vizsgált egyén. Landsteiner több ezer esetben végezte eze­ket a vizsgálatokat és ezek eredményeképea az a bámulatos tapasztalat derült ki, hogj( minden népfajnál egyaránt megtalálható mind a négy vércsoport, vagyis az, hogy nincsenek külön népcsoportú népfajok, ami azért döntő jelentőségű tudományos tény, hogy ha például egy ellenségképen harcban álló japán katoná­nak vérével kell egy európai fehér ember színét újra megindítani és ennek az életét megmenteni, úgy i ö japán, vagy akár néger katona vére is teljesen hasonlíthat, a négy vércso­porton belül, minden másfajta nem­zetiségűi és fajbeli ember véréhez. Ha tehát a harctéren az a helyzet áll elő, hogy egy szerencsétlen katonának vérátöm­lesztésre lesz majd szüksége, akkor pár pil­lanat alatt — Landsteiner zseniális felfede­zése alapjárt — el tudjuk dönteni, hogy me­lyik másik ember vérét szabad az illetőbe átömleszteni: vagyis az A csoportba tarto­zónak lehetőén az A csoportbeli egyéntől fo­gunk vért adni, de ha véletlenül nem találunk azonos csoportbeli véradót, megfelel az O csoportbeli egyén vére is bármely csoport számára (ezeket univerzális véradóknak ne­vezzük), de viszont ezek az O csoportbeliek maguk csak a saját csoportbeli véradóktól kaphatnak vért. Hónapokig frissen megőrizhető a vér \ A háborút viselő államok Landsteiner hal­hatatlan felfedezését, amelyért 1900-ban meg­kapta a Nobel-díjat, természetesen első perc­től kezdve igyekeztek hős katonáik javára hasznosítani. Már a békében is óriási vér­készleteket halmoztak fel, amelyeket Land- steiner-féle négy vércsoport szerint osztályoz­nak. Ezeket a vérkészleteket azután a legmodernebb fagyasztó készülé­kekben hónapokon! keresztül is meg tudnak olyanképen őrizni, hogy az átömlesztésre szánt vér teljesen meg- { tartja frisseségét és amikor a harctéri orvos kiveszi a jég- tömlőből, egyszerűen feloldja egy kevés fi- ziológikus konyhasó-oldattal és épúgy hasz­nálhatja, mintha nem is a jégszekrényből, ha­nem egy élő ember megnyitott véredényéből nyerte volna., Landsteiner felfedezése ma már minden nemzetnek, az egész emberiségnek közkin­cse. Ha nem dühöng a háború réme, akkor a kórházak betegeinek százai és ezrei áldják orvosi lángelméjének ezt az életet adó arká­liumát, amikor is egy-egy súlyos műtét után teljesen kivérzett betegnek adja vissza azj életet, — míg ha megszólalnak a háború féke- veszett fúriái, akkor a harcmezőkön millió és millió fiatal katonaélet elhomályosulni ké­szülő szemébe varázsolja vissza ennek a küz­delmes és mégis olyan szép világnak képét. Landsteiner most 71 éves. Newyorkban élt, ahova 1922-ben vándorolt ki Becsből. Egyik leghíresebb tagja a newvorki Rocke­feller Intézetnek. Amikor múlt évben az egész világ ünneplése ölelte körül az ősz tu­dóst hetvenedik születésnapja alkalmából, az őt meginterjúvoló amerikai úságíróknak ezt mondotta : — Hogy mi serkentett tudományos felfe­dezésemben ? Megmondom: szegény jó édes­anyám az életével, a vérével fizette meg az én világrajövetelemet. És én feltettem ma­gamban, hogy az ő áldott vérét meg fogom hálálni. És méltóbban nem tudtam ezt meg­hálálni, minthogy megtanítottam az embere­ket arra, hogy egyik ember odakölcsönözze Ja vérét a másik embertársának ... HÖLGYEIM 1 Gyönyörű kosztüm- és kabát­szövet választékot talál TÖTH-szabónál. Fő­városi női szabász és munkaerő. Nagy szőr­meraktár. Telefon : 191. 1

Next

/
Thumbnails
Contents