Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-04 / 253. szám
/ XXII. évfolyam 158. uám, Ara S fillér 1989. október 4. Szombat. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztősi kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed* évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Kereskedelmi politikánk A világháború utáni esztendőkben nem ok nélkül vitatták annak a kereskedelempolitikának a helyességéi, amely az államközi kereskedelmi megállapodásokat egy-egy esztendőre kötötte. A világháború előtt a kereskedelmi szerződéseket löbb esztendőre kötötték s (amennyiben valamely léi a szerződést nem mondta iol, egy-egy szerződés sokszor 10—15—20 évig, számos esetben még hosszabb ideig maradt érvényben. Az ilyen hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekhez a gazdasági élet alkalmazkodni tudott : az egy évre létrejött egyezmények lehetetlenné telték, 'hogy a termelés a szerződésekben válla't előnyök kihasználására jelentősebb beruházásokkal rendezkedjék be. De viharos időket éltünk is a kereskedelempolitika állandó készenlétben figyelte, honnan éri új támadás, merre csaphat le előnyök megszerzéséért. A vámtarifákat egymásután alakították át Európa államai és az új vámtarifa új szerződések kötését tette szükségessé. A kereskedelempolitika alkalmazkodóképességére mutat az, hogy az 1931. évi világválságot követő esztendőkben már az egyéves szerződések is mind ritkábbak lettek. Ma gyarország például az Ausztriával, Németi- országgal, Olaszországgal való forgalomban! időről-időre felmerülő üzleti lehetőségek kihasználása érdekében vegyesbizottságokra bízta a szerződések állandó ellenőrzését és a szükséglethez mért módosításait. Félévenként, sőt negyedévenként változtattak a megállapodások egyes részletein, különösképen pedig a kontingenseken. A háború új feladatok elé állította a kereskedelempolitikát. Jóformán minden állam ellenőrzés alá helyezte külkereskedelmét. Tilalommal sújtotta főkép a nyersanyagok és élelmiszerek kivitelét, szem előtt tartva a belföldi szükséglet ellátását. Általában a kivilelt és behozatalt engedélyhez kötötték Európa összes államaiban, sőt messzebbmenő intézkedéseket is tettek : így Jugoszlávia is, Románia is külkereskedelmi hivatalszerű intézményt létesített azzal a céllal, hogy a külkereskedelmei necsak ellenőrizzék, hanem irányítsák is.. A korlátozások és beavatkozások természetesen még sokkal nagyobb mértékűek a hadviselő államokban. A kereskedelmi szerződések túlnyomó része végrehajthatatlanná vált: az árúforgalom korlátozásai, a fizetési forgalom szabályozása, olyannyira megváltoztatták az árúcserelehető- ségekel, hogy egyelőre szinte kilátástalannak látszik a stabil kereskedelmi szerződéses rendszerre valói visszatérés. Viszont annál inkább szükséges az, hogy az adott lehetőségek keretében, mondhatni, az ad hoc üzletek lebonyolítására olyan megállapodások jöjjenek) létre, amelyekl újból megindíthatják a háború első heteiben sietve életbeléptetett gazdasági korlátozások, valamint a kontinensen épen úgy, mint a tengeren jelentkező szállítási nehézségek által megbénított árúforgalmat. Magyarország a legutóbbi időben Romániával, Svájccal, Németországgal tárgyalt az árúcser eforgalomnak az adottságok keretében való lebonyolításáról és újabb kereskedelempolitikai tárgyalások! sorozata előtt állunk. Néhány nappal ezelőtt indultak meg Budapesten a magyar-szlovák tárgyalások, amelyek- nek céljaj ä két szomszédos ország között ed1- dig teljességgel rendezetlen kereskedelmi forgalom szabályozása. Rövidesen tanácskozásokra kerül a sor Görögországgal. Jugoszláviával és előreláthatóan Franciaországgal is. De nem maradnak el a tárgyalások azokkal a többi államokkal sem, amelyekkel számottevő kereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, hiszen kölcsönös érdek az, hogy mielőbb tisztázzuk a forgalom lehetőségét. Arról természetesen néni lehet szó, hogy hosszabb lejáratú megállapodások jöjjenek létre ; a most tárgyalt, vagy tárgyalásra kerülő egyezméiMilano, november 4. A Popolo d’Italia cikket közöl Olaszország nemzetközi helyzetéről és leszögezi, hogy Versaillesben árulást kör vetlek el az olasz nemzet ellen, de la fascizmus új szárnyat adott a nemzetnek, amellyel felRóina, november 4. A Stefani olasz hírszolgálati iroda Rigából keltezett hírben beszámol a Szivodija lett lapnak Berlinből kapott híréről, amely Molotov szovjet külügyi népbiztos és Schönbrunn n'émet nagykövet között folyó tárgyalásokkal foglalkozik. Ebből Moszkva, november 4. Hírek szerint új török-szovjet tárgyalások indulnak Románia részvételévle|l: s ia tárgyalások a tengerszorosok és Besszarábia ügye körül történnének. Hogy Róma, november 4. A görög-olasz megL állapodást Rómában igen kedvezően fogadták. Az olasz lapok vezető helyen foglalkoznak a jegyzékváltással és annak európai hatásával. Kiemelik a ténnyel kapcsolatban Olaszország békeszándékát és azt a körülményt, hogy a görög-olasz barátsági nyilatkozat nagyban hozzájárul a Földközi-tenger békéjének biztosításához. Berlin, november 4. Német politikai kö- rök az olasz-görög megállapodást megértéssel fogadták. Hangsúlyozzák, hogy ezt annál inkább tették, mivel Németországot baráti kapcsolatok fűzik a fasiszta Olaszországhoz, továbbá Németország úgy a múltban, mint a I nyék célja az, hogy időről-időre gondoskodó janak a forgalmi lehetőségek kihasználásáról, A magyar1 kivitel helyzete viszonylag nem; kedvezőtlen és épen a Magyar Nemzeti Banknak legutóbb közölt tájékoztatójából megállapítható az, hogy jogosulatlannak bizonyult az a pesszimista felfogás, amely szerint a háború Magyarországot el fogja szakítani exportpiacaitól. A szállítás bizonyos útvonalak tekintetében körülményesebbé, lassúbbá és drágábbá vált ugyan, de egyetlen exportpiac felé sem vált lehetetlenné, úgy, hogy a 'magyar, árúk eddigi piacaikra, ideértve a tengerentúli országokat is, ezután is eljuthatnak. emelkedhet és rátérhet az igazság útjára), Olaszország — hangsúlyozza a lap — béke- politikát követ, de ez nem jelenti azt, hogy. lemondana bármiről is, ami jogosan megilleti. arra következtetnek, hogy Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter ellátogat Moszkvába. Újabb jelentések szerint Ribbentrop moszkvai utazása november végére várható. »»» o ««« mikor indulnak meg ezek a tárgyalások, azt nem tudják, de tudni vélik, hogy Románia a tárgyalásokból kikapcsolódik. »»» o ««« jelenben Görögországgal is igyekezett mindig fentartani a baráti jóviszonyt. Belgrad, november 4. A jugoszláv sajtó is élénk érdeklődéssel tárgyalja az olasz-görög jegyzékváltást. A mai jugoszláv lapok vezetőhelyen foglalkoznak vele és megjegyzik, hogy. a megállapodás nagyban hozzájárul a béke és biztonság további fentartásához. Megálla- • ipítj.a a jugoszláv sajtó, hogy a nyugalom már kialakulóban van. Á Földközi-tengeren a béke fentartásához pedig nagyban hozzájárult az olasz kormány ama elhatározása, amely fegyveres felkészültségét a visszatartott önkéntesekkel együtt 400 ezerre csökkentette le. »»»o ««« i Versaillesben árulást követtek el Olaszország ellen. Ribbentrop november végén megy Moszkvába. Románia nem vesz részt a szovjet-török tárgyalásokon Vélemények az olasz-görög megállapodásról.
