Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-09-10 / 208. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939 szeptember 10. Gzenstochowa, a csodák városa. Jegyző, bíró meg a többiek Irta : Gyutay István. XII. Sárlucskos községben, a háború előtti jó béke idején történt, amikor épen Pantallós Gergő uram bírói minőségben, kellő körülte­kintéssel, mondhatnám bölcsen, — irányította a falu sorsát- Bírósága alatt nem volt baj soha, csak épen egyszer, a rekruták bevonu­lása körül. Voltakép akkor sem volt hiba, csak a bírói tekintélyen esett csorbát kellett kiköszörülni. Szokásban volt, hogy a hazát szolgálni induló vitézjelölteket községük ko­csin szállította el az alig pár kilométer tá­volságban lévő vasútállomásra. Nagyon he­lyesen ! Meg kell becsülni a község válogatott­jait ! Megérdemlik ! A szokáshoz minden idők­ben ragaszkodtak. Most is. A bevonulok meg is üzenték biró uramnak: kocsi pedig le­gyen, de rangos. Még az időt is megjelölték : reggel 6 óra. *- Kicsit fúrta Pantallór uramnak oldalát, hogy neki csakúgy félvállról üzengetnek, ö bizony ezt nem tűri. Visszaüzent nekik : — Lesz, édes, jó gyerekeim... Lesz kocsi is, ló is. Már hogyisne lenne ! De előbb jöj­jetek, az indulás előtt félórával.. Hej, hogy örültek a hadfiak ! Lesz kocsi, rangos. Pedig, ha tudták volna... A kitűzött időben be is állítottak. Magukkal hozták cók- mókjukat, ládáikat. Bíró uram várta őket. — Hát megjöttetek, édes véreim ? No, mind­járt, no... Még egy kis dolgom van! Pantallós uram, mint akinek nem a bírói hivatal a kenyere, — teendőinek végzéséhez látott. Kitolta a félszerből szekerét. Eligazí­totta azt, ahogy illik. Majd kivezette két ök­rét. Megitatta azokat. A vitézjelölteknfck nem tetszett a késedelmeskedés. Egyik-másik meg is kérdezte : — Nem késünk le, bíró uram ? — Ne, te, ne.. • Már hogy késnénk le ! Mindjárt előjár a szekér ! A bíró tette a dolgát. Kihozta az igát, szal­mát tett a szekérre. Közben odaszól a rekru- táknak : — Hej, édes fiaim, hamarabb készen len­nék, ha az udvar is rendben volna. Söpör­jétek csak ki, míg előjár a szekér. Merthát én is veletek megyek. Megérdemlitek. . A legények nagy megbecsülésre gondoltak Még a bíró úr is •. Dícsérgették, hízelegtek neki. Pár perc múlva tiszta lett az udvar. Bí­ró uram is : befogta az ökröket. Kezébe veszi az ostort, a négylábúak elé áll. — Készen vagyunk, üljetek fel! Nos, lett felzúdulás, ők, a falu katonái, ők üljenek ökörfogatra ? Mit mondana a vi­lág ! Egyik-másik azt is megjegyezte; hogy le is késnek, mert az ökör nem ló, fuLni nem tud. Minderre bíró uram nem jött ki a sodrár ból. — Minek azzal a bevonulással sietni... Vagy akartok ? Hál akkor menjetek gyalog. De szekéren módosabb.. • Üljetek fel, no t De bizony nem ültek fel. Kapták ládáikat, elgyalogoltak. Kicsit berzenkedtek. Nem di­csérték az öreget. De az nem törődött vele. Megsimogalta ökreit. — Csálé, te, hajsz.. • Mehetünk a dol­gunkra ... Elintéztük a falu ügyét.. Fiatal vagy középkorú társalkodónőt keresünk vidékre, aki a német nyelvet birja és zongorára oktatni tudja gyér me keinket. Ajánlatokat „Vidékre“ jelige alatt továbbit a Kiadóhivatal. — ASSZONYOM ! Ön még nem tudja ? Hogy a megyeszerte előnyösen ismert TÓTH GYULA uriszabó cég bevezette az angol női szabászatot is. Nagy választékot tart finom női kabát, kosztüm és felöltő-szövetekből és hői szőrmékből. Telefon 191. A német távirati iroda jelenti : »A német hadsereg csapatai Czenstochowát elfoglalták«. Huszonöt évvel ezelőtt az oroszoktól, most pedig a lengyelektől foglalták el ezt a legen­dás hírű várost, amely a lengyelek Rómája, a lengyel katolikus hitélet középpontja. Len­gyelország királynőjének (így nevezik a vallá­sos lengyelek Szűz Máriát).székvárosa.. Mind­járt hozzá is tehetjük, hogy nem ez az első eset a legendás hírű város történetében. Czenstochowa városa szélén, a Jasna Gora (világos hegy) dombmagaslatán emelkedik a magyar alapítású pálos-rend hatalmas kolos­tora és díszes temploma, amelyben a hagyo­mány szerint Lukács evangélista által festett világhírű Mária-kegyképet őrzik. A Jasna Gora épülettömbje a lengyel nóplélek csoda­hívő és csodaváró misztikájának kőbe fa­gyott muzsikája. Különös zene ez. Vallásosság és hazafiasság sajátos módon keveredik benne 1430-ban a rabló hussziták ellen kellett a lengyeleknek védekezniük. 1655-ben a svédek ostromolták, akik ekkor már egész Lengyet­A munkaügyi miniszteri minisztérium ál­lamtitkársága jelentést tett közzé, amelyben a Németországban alkalmazott külföldi mun­kások adatait közli. Ezek szerint a német bi­rodalom területén jelenleg 37 ezer olasz, 15 ezer jugoszláv, 12 ezer magyar, 5 ezer bul- gár, 4 ezer holland, 40 ezer szlovák és 50 ezer cseh munkás dolgozik. A német piacot különben is már régóta jellemzi a munkáshiány. Különösen a mező- gazdaságban, úgy, hogy előreláthatóan Né­országot elárasztották. A vér- és könnyáradalí- ból csak a Jasna Gora emelkedett ki, mint a Jóreménység foka. A hőslelkű Kordecki per­jel védelmezte a lcoloslor-várat 68 szerzetesi­társával és kétszáz katonával az ostromló Müller generális 19 ágyúja és tízezer harcosa ellenében. A nép a czenstochowai csodatevő szűznek tulajdonította a váratlan megmene­külést s János Kázmér király Szűz Máriát Lembergben ünnepélyesen Lengyelország ki­rálynőjévé nyilvánította. 1683-ban könyörgő zarándoklat után Czen- stochowából indult el seregével Sobieski Já­nos király Bécs felmentésére s miután győ­zedelmeskedett a törökön, ezt az üzenetet küldte a pápának: Vcni, vidi, el Deus vicit Jöttem, láttam és Isten győzött. A czenstochowai szűz csodatevő hatalmába vetett hit a jelenben sem hanyatlott. Hozzá könyörgött a nép, amidőn 1920-ban a vöröa bolsevizmus fenyegető túlerejével kellett meg- küzdeniük. A Regina Poloniae csodájának tartják a felszabadító Visztulái csatát. metország még évekig idegen munkások se­gítségére szorul. Vezető körökben komoly ag­godalom is uralkodik emiatt. Egyesek a kis­iparban foglalkoztatottak csökkentésére, illet­ve átállítására gondolnak, mások a hői mun­kaerő megszervezésére, ismét mások a kül­földön élő németek hazahívására. Mindez azonban nehéz és hosszabb lejáratú dolog, nagyrészt a jövő zenéje s ezért Né­metország munkáshiányát a környező álla­mokból kénytelen fedezni. Szövetkezet és értékesítés Mostaniban mind több és több panasz hang­zik el az értékesítés, különösen pedig az ál- lalérlékesítés nehézségei miatt. Természete­sen akadnak mindjárt jól értesültek, akik tudni vélik az okokat is és nagy bőbeszédű­séggel magyarázzák, hogy íme, mi, magya­rok, nem tudunk az idegen kereskedő nél­kül élni, mert hát ki veszi meg a búzánkat, borunkat, marhánkat, sertésünket stb. Persze, a jól megszervezett propaganda, a megfize­tett vészharangkongalók arról nem beszélnek, sőt tudomást sem akarnak venni, hogy igenis van egy szerv, amelyen keresztül mindent lehet értékesíteni, amely egyedül és kizá­róan a gazdaközönség érdekének szolgála­tára hivatott és ez a Hangya szövetkezet. Sokan, ha ismerik is a szövetkezet áldá­sos működését, mégsem merik megalakítani, mert hátha megbukik, meg hát azt is mond­ják, hogy az csak egy pár embernek jó. Ezt terjesztik a szövetkezetek ellenségei, de csak »négyszemközt«. így történik ez mindenütt, ahol Hangyát, vagy más szövetkezetei akarnak alapítani. Nemcsak Zalaszenlbalázson, mert nincs még egy község Zala megyében, ahol olyan nehe­zen alakult volna meg a Hangya szövetkezet, de alig van még egy község, ahol annyira bevált volna, mint Zalaszentbalázson és vi­dékén. A kishitűek az eredmények láttára lassan eltűnnek és csak a megátalkodottak és a »csak azért se« hívei, meg akik hozzá vol­tak szokva a külön elbánáshoz, — azok tar­tanak ki az idegen kereskedők mellett. De nézzük csak, mit is tesz a Hangya szö­vetkezet a gazdatársadalom érdekében ; I. Lebonyolítja a kormány által a nép ér­dekében indított akciókat, mint a Zöld Ke­reszt cukor akció, vagy a ruházati akció, amelyet olyan községek legtöbbször nem is ismernek, ahol nincs Hangya szövetkezel és csak zúgolódnak és elégedetlenkednek (a kor­mánnyal szemben), noha ép a lakosság az oka, mert ő nem segít saját magán, mert hisz a kormányzat részéről a támogatást megkapja. ju. .Szabályozza és mérsékli az árakat, be­szerez meszel, szenet, gálicol és mindenféle gazdasági eszközöket és szükségleti cikkeket. III. Ami azonban még fontosabb, értéke­síti a gazda terményeit. Zalaszentbalázs vi­dékén megszervezte a tojás- és baromfiértéf- kesítést, így a legmagasabb napi árakat biz­tosítja. A Futárával kapcsolatban lebonyolítja a gabonaértékesítést. Borvásárlásaival megaka­dályozza a borárak letörését. De talán a legfontosabb az állatértékesítés körül kifejteit tevékenysége, amit már azzal kezd, hogy a hizlaló gazdák segítségére van úgy a hizlalásnál, mint a szállítás lebonyolí­tásánál. Legnagyobb eredményt azonban a hízott sertések értékesítésével érte el a szö­vetkezet, mert amikor helyben és a piacon 76—85 filléres árakat fizettek, ugyanakkor a Hangya Zalaszentbalázson és Gelsén 90—107 fillért fizetett- De felesleges is tovább foly­tatni, mert ezek nem szólamok, hanem tettek* amelyek mindennél ékesebben beszélnek, hogy igenis a szövetkezet a Hangya kebelé­ben, csak ez szolgál ma gazdaérdeket. A. zalaszenlbalázsi, pölöskefői, gelsei, hahótij Az idegen munkásokszáma Németországban.

Next

/
Thumbnails
Contents