Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-09-10 / 208. szám
1939. szeptember 10. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5 Milliókat emészt meg a világ fegyverkezése. és bocskai Hangya megmutatta, hogy igenis a keresztény ember is tud kereskedni, mert hisz a boltvezetők kisgazdák fiai. j Természetes, hogy a szövetkezet eredményeket érjen el, akkor a megértő lakosságon kívül megfelelő és önzetlen vezetőség is kell, mint Gyömörey István földbirtokos, Niemetz Sándor plébános, Révész Lajos körjegyző, Kovács István kisgazda, mint agilis elnökök, az önzetlen és fáradtságot nem ismerő Berkes János igazgatótanító, Horváth Géza dr. jegyző, Bakos József tanító ügyvezetők és kiváló segítőtársaik : Varga L. István, Tóth Lőrinc, Ben- kes István, Szíva Sándor és mások, mint a szövetkezeti eszme kitűnő harcosai, akik fáradtságot és időt nem kímélve diadalra viszik községeik értelmes népével a szövetkezés lobogóját. Kövessük példájukat! Lóhere után hányszor1 szántsunk ? A lóhere a búzának az egyik legjobb előve- teménye. A takarmány lóhere aránylag korán kerül le s porhanyó állapotban hagyja vissza a talajt, azonfelül — tudjuk — a lóhere, mint pillangós növény, nitrogénben gazdagítja a talajt. Nagy előnye még a pillangósvirágú előveleménynek, hogy megkönnyíti a búza gyökereinek mélybe hatolását. Ha korán kerül le a here, tarlóhánLást, keverő- és vetőszántást adunk, erre azonban ritkán lesz alkalom, mert ha a 'takarmányherét kétszer kaszáljuk, nem marad idő háromszori szántásra. Ilyenkor a here lekerülte után azonnal sekélyen szánLunk. s vetés előtt középmélyen. Előfordul, különösen, ha (például mint most) kevés az iga, de maglóhere után is, hogy csak egy szántást lehet adni búza alá. Ilyenkor célszerű lesz hánlóvassal ellátott ekével középmélyre szánLani, nehogy a herelö- vek kihajtva, elgyomosítsák a búzát. Minthogy a liere-elővetemény nitrogénben gazdag talajt hagy hátra, ennek kiegészítéseként feltétlenül adjunk foszforsavas műtrágyát. így tudja a búza a nitrogénbőséget legjobban kihasználni, így biztosítjuk a növényi táplálóanyagok egyensúlyát, a búza egészséges fejlődését, bő szemképződést. A szu- perfoszfáLot a keverő, vagy vetőszántás előtt szórjuk el, s középmélyen szántsuk le. ü@Zf T iszavirág. Bolváry Géza magyar filmkölleménye. Premier vasárnap az Edisonban. Egy csellengő vándorlegényről szól ez a kép, amolyan nyughatatlan garabonciásról, aki napfényben, holdvilágban követi sorsát a Tiszapart kanyargó országútjain, amig egy csillogó szempár meg nem állítja és fogva nem tartja. Egy vad és gyilkos cigánylegényj- nyel való rivalizálás, a nomád léleknek belső küzdelme az országúton csapzott hajjal való szép szabad vándorlásért, amelyért azonban fel kellene áldoznia a szerelmi boldogságot: ez a kettős motívum a film kettős lelke! Végül győz benne a szerelem és a polgári boldogság utáni vágyakozás ; révész lesz, letelepszik, hogy a »mindenki országútján« eljöhessen hozzá a tiszai halász özvegye, megvethesse ágyát, megszelhesse kenyerét s a jó Isten áldott napjának tűzében együtt verejtékezhessenek a komp kormánya mellett, a mindennapi betevő falatért. A jurtalakó nomád, a boglyabújó csavargó kőházba költözik, a senkifiából valaki lesz, talán bizony még családapa is, de minden bizonnyal boldog ember.. • Tolnay Klári játsza a tiszai halászmenyecskét, üdén és kedvesen, Lehotay a kék éjszaka garabonciását, romantikus csapzottsággal, hősi allűrökkel. Greguss a cigánylegény szerepében jeleskedik. Simó Margit stílusosan vad és hisztériás, a szakadt pruszlikos cigányle- .ány ölyv-szerepében. Előadások : 3, 5, 7 és 9 órakor. (3 órakor a helyár 20—70 fillér.) Jegyelővétel délelőtt 11—12-ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon : .251. A New-York Times írja : Bár az államok iparkodnak titokban tartani a hadikiadásokat, a szakértők a költségvetésből mégis hozzávetőleg meg tudják mindig állapítani a hadi készülődés költségeit. A legújabb becslések szerint a legnagyobb összeget a fegyverkezésre a szovjet birodalom fordítja, mégpedig 5400 millió dollárt, utána Németország következik 4400 millió dollárral. Japán 1775, Anglia 1693, Franciaország 1092, az Egyesült Államok 1066 és Olaszország 526 millió dollárt költ fegyverkezésre. Ezek az átlagos kiadások, amiket 1938 utolsó hónapjaiban rögzítettek le. Viszont azonban köztudomású, hogy 1939. tavaszán a nagy európai államok meggyorsítják és kiterjesztették fegyverkezési programmjukat, úgyhogy Keddre virradó éjszaka két sötét árnyék osont végig Ábrahámhegyen, a gyümölcsösök mentén. Az egyik gyümölcsöst »szerencsésen« megdézsmálták, senki sem vette észre őket. A sikeren felbuzdultak és tovább garázdálkodtak. Egy másik gazda gyümölcsfáihoz lopóztak és szedték a termést. Itt azonban már utolérte őket a végzet, a gazda felfigyelt a neszre és el akarta zavarni a tolvajokat. Akkor tudódott ki, hogy a két tolvaj Piroska Gábor és Dezső Lajos salföldi lakosok. A gazda a már leszedett holmit el akarta venA magyar ipar hamarosan kiheverte az 1931. évi pénzügyi válság következéseit, amely a szénfogyasztásban az 1929. évi legmagasabb konjunklúraév mutatkozott 34.3 millió métermázsa szükségletét 1932-ben 21.6 millió mázsára vetette vissza. Alig kétévi stagnálás után 1934-ben az ipar fejlődése új lendületet vett, szénszükséglete 1936-ban már 30.3 millió, 1937-ben 34 millió, 1938-ban 34.5 millió mázsát tett ki és 1939-ben tovább emelkedett. Az 1932 évi konjunktúraváltozás óta tehát az ipari szénszükséglet és fogyaszlás csaknem 75 százalékkal emelkedett. Jóval kisebb mértékben, de azért számottevően nőtt a szén másik két nagy fogyasztójának, a vasúti üzemeknek és a háztartáminimálisan egyharmaddal megnőtt a hadügyi kiadások száma. 1939 elején a hét legnagyobb világhatalom hadügyi kiadása 16 ezer millió dollárt tesz ki. Természetesen a kisebb nemzetek sem maradnak el és az ösz- szes kiadásaikat a szakértők 2 ezer millió dollárra becsülik. A fegyverkezési költség leírása után a cikkíró megkérdezi : Hová mész emberiség ? Ha ezt a rengeteg pézt szociális intézményekre, kultúrára, vagy akárcsak kertes házakra költenék, boldoggá tehetnék az egész világot. A kitört háború újra csak milliárdokat és mil- liárdokat, vért és vért, boldogságot és boldogságot emészt meg. Úgy látszik, az emberiség csak mondja, hogy halad a béke útján-.- »»»»o«««« ni Lőlük, de a tolvajok alattomosan rátámadtak. Agyba-főbe verték a gazdát, aztán behatoltak a lakására, ahonnan négyszáz pengő készpénzt, sonkát, szalonnát, nagy rakás fehérneműt és gyümölcsöt loptak el. A tulajdonos másnap feljelentette őket. A csendőrök a rablásra vetemedett tolvajokat rövidesen kézrekerílették és bekísérték a zalaegerszegi ügyészségié, ahol lopásért és rablásért mindkettőt előzetes letartóztatásba helyezték. A vizsgálóbíró már ki is hallgatta őket és elrendelte a vizsgálati fogságot- »»»»o«««« soknak szénszükséglete is. Ha emellett még figyelembe vesszük, bogy 1929 óta szénbehozatalunk is 186 millió métermázsáról 1932-ben 3.8 millió, 1937-ben 5.8 millió, 1938-ban 5.2 millió mélermázsára csökkeni, a belső fogyasztás részére ezt a 13 millió métermázsa különbözetet is pótolni kellett, úgy érthető, hogy az ország széngazdálkodásában a hazai termelés fokozására volt szükség. Az előző konjunktúra periódusban szénfogyasztásunk mintegy 15 százalékkal meghaladta termelésünket. Még 1929-ben, termelésünk legerősebb évében is bányáink 78 7 millió métermázsa szenet termeltek, a fogyasztás pedig 87.8 millió métermázsa volt. A konItt az iskola év. Szerezze be gyermekének szükségleteit nálam, hol a legnagyobb választékot talál s iskolacipőkben, harisnyákban, egyenkalapokban, tornanadrágokban és trikókban. A legolcsóbb áraim városszerte ismertek. Dr.Toldy Divatház, Zalaegerszeg. Telefon 84. Gyümölcstolvajokat fogtak el Ábrahámhegyen. Százmillió métermázsa fölé emelkedik széntermelésünk.