Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-09-10 / 208. szám

' 1939. szeptember 10. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Megállapították a köz­szükségleti cikkek leg­magasabb árát. Az árak Jegyzékét ki kell függeszteni az üzletekben. A polgármester közhírré teszi, hogy az ár- ollenőrzési kormánybiztos az idénycikkek- nek nem tekinthető közszükségleti cikkek árát 1939. évi augusztus 26-i árnívón rögzítette. Ennélfogva az akkori árak a legmagasabb áraknak tekintendők és azoknak indokolt fel­emelése csakis az árellenőrzési kormánybiz­tos előzetes hozzájárulása útján történhetik meg. Közszükségleti cikkeknek minősülnek : az iparcikkek, valamint a bányászat és az erdőgazdaság termékei közül minden köz­szükségleti cikk- A mezőgazdasági termét nyék és termékek közül: a búza, rozs, két­szeres, árpa zab, tengeri és ezek őrlemé­nyei ; sertészsír, háj és szalonna, szárazfőze­lék, mégpedig bab, borsó és lencse ; burgo­nya ; tej, vaj ; korpa, takarmány, liszt, ré- paszelet, melasz, olajpogácsa. Azt, hogy valamely iparcikket közszükség­leti cikknek kell e tekinteni, kétség esetén az árellenőrzés kormánybiztosa állapítja meg. Ennélfogva : az ílymódon megállapított leg­magasabb árakat hatóságilag ellenőrzik- Amennyiben az árak emelése az ártényezők változása következtében elkerülhetetlennek lát szik, az ílyirányú, indokolt kérelmeket hala­déktalanul az árellenőrzési kormánybiztoshoz kell a polgármesteri hivatal utján felterjesz­teni. A megállapított legmagasabb árak a törvény védelme alatt állanak és túllépésük * törvényben említett következményeket von­ja maga után. A közszükségleti cikkek forga­lombahozatalánál előforduló visszaélések meg- gátlása érdekében *a polgármester felhívja a város eladó és vevő közönségét, hogy a 3310— 1918- M. E. sz. rendelet ma is érvényben van, amelynek alapján mindazok, akik közszükség­leti cikkeknek előállítására szolgáló anyagok­nak, valamint forgalombahozatalukhoz szük­séges tartályoknak (ládáknak, hordóknak, zsá­koknak stb.) akár közvetlen fogyasztás, akár tovább eladás céljából való árusításával fog­lalkoznak, köteles az üzlethelyiségükben, vagy raktáraikban lévő eladásra szánt árú­kat, azok eladási árát pontosan fel­tüntető függőjeggyel ellátni vagy el­adási árukat más alkalmas módon szembetűnően megjelölni. Az élelmicikkek eladási árát az üzlethe­lyiségben szembeötlő helyen elhelyezett ár­jegyzékben fel kell tüntetni az edényben (hor­dóban, zsákban, vagy egyéb tartályokban) el­helyezett élelmicikkek eladási árát pedig az elhelyezésükre szolgáló edényre alkalmazott feliraton is fel kell tüntetni. A kirakatokban elhelyezett minden közszükségleti cikknél annak árát fel kell tüntetni. Az árjegyzékek kifüggesztésének elmulasz­tása kihágási eljárást von maga után. Újabb letartóztatások valuta- csempészés miatt. A napokban újabb valutabűnügyet leplez­tek le. A nyomozás eredményeként fizetési eszközökkel elkövetett vissza­élés és pénzkiajánlás bűntette címén előzetes letartóztatásba helyezték Marschall Károly Ernőné, született Altmann Mária frankofontei lakos, földbirtokosnőt, Stark Márton szom­bathelyi ügynököt és Richnovszky Gyula szombathelyi nyomdatulajdo­nost, akik mintegy ezernyolcszáz an­gol fontot juttattak külföldre. Az előzetes letartóztatás ellen mind a hár­man felfolyamodást jelentettek be. A nyomo­zás folyamatban van. Magyarországon az utóbbi évtizedek során a mezőgazdaságból kiáramló népfölösleget nagyjából az ipar szívta fel és tartotta el, amit megtehetett, mert a világháború előtti évtizedekben s azóta is a magyar ipar foly­vást nőtt. A legutóbbi politikai fejlődés követ­keztében azonban nem csupán a mezőgazda- sági népfölöslegnek az eddigi mértékben való áramlására lehet számítani az ipar felé, ha­nem más okokból is növekedni fog ez a fo­lyamat. Az egyik ilyen esemény a Felvidék déli sávjának visszacsatolása, minthogy ez a terület nagyobb arányban agrár, mint a tri­anoni állam, a másik pedig a készülő föld­reform, aminek következtében szintén arra lehet számítani, hogy bizonyos területekről az eddiginél nagyobb számban jelentkeznek majd a városokban eddig agrár foglalkozású munkavállalók. Ebből az következik, hogy a magyar iparnak az eddiginél is nagyobb mér­tékben kellene továbbnőnie, hogy ezeket az új tömegeket munkához, kenyérhez juttat­hassa. . i , i Mindenesetre érdekes, hogy amíg a trianoni állam területén 1890-ben hatmillió lélek élt és ebből 42 millió foglalkozott őstermelés­sel, addig 1930-ban az ugyanezen a terü­leten élő 9 millió lélekből is alig valamivel több, 4 5 millió élt az őstermelésből. Negyven év alatt tehát másfélszeresére nőtt az egész lakosság a trianoni területen, az őstermelés­ből élő jész azonban alig emelkedett valami­vel. Ennek a negyven évnek tehát úgyszólván egész népfölöslegét, 2 és félmillió embert, na­gyobbrészt az iparban kellett eltartania. Hogy ez a városba való áramlás a világ­háború óta is tart, sőt talán fokozódik, arra érdekes fényt vetnek a következő adatok : az őstermelésnek 1926 elejétől 1926 végéig ter­mészetes szaporodási többlete 440.000 főt tett ki. Ebből 407.000 esett a segédszemélyzetre, tehát mezőgazdasági munkásokra, főként gaz­dasági cselédekre, 33.900 lélek esett a mező- gazdasági önállókra, ezeknek természetes sza­porodása azonban csak 1933-ig tartott, azóta ebben a rétegben többen haltak meg 1936 vér HALLOTTA l 3 OLCSÓBB LETP o gombaalalcu TUNGSRAM KRYPTOÍ# géig, mint amennyien születtek. Számítások szerint 210.000-re tehető azok­nak a száma, akik 1930-tól 1936-ig a fali- vakból bevándoroltak a városokba, tehát kö­rülbelül az egész őstermelési népfölösleg, ugyanakkor a többi foglalkozási ágban a sza­porodás ugyanez alatt az idő alatt 133.000 volt; összesen tehát 345.000 fővel szaporo­dott a városi lakosság. Ezeket az új tömegeket kétségkívül főként az iparnak kell eltartania, s feltehető, hogy; mivel a kormány fokozott súlyt vet az alsóbb! néposztályok életének javítására, gondot for­dít a nagy reformok során arra is, hogy a mezőgazdaságból a városokba áramló töme­geket a nagyobbodó ipar fölvehesse kiszéle­sítendő üzemeibe. Belföld. Perényi Zsigmond báró, Kárpátalja kor­mányzói biztosa Budapesten tárgyalt. A tár­gyalás eredményeképen a kormány nagyobb munkalehetőséget biztosít Kárpátaljának és az ipari vállalkozásokat kiszélesíti. A MÉP-értekezlet szeptember 13-án este lesz. Teleki Pál gróf miniszterelnök a kor­mány munkaprogrammjáról tájékoztatja az értekezletet­Hevesi Sándor író, a Nemzeti Színház volt igazgatója, pénteken, 65 éves korában meg­halt. ' Tankönyv, új- és használt, füzet, tinta, tusok Írószerek beszerezhetők Szabó cserkészüzlet könyv,- papír- és irószerkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 31.Tel. 266 &!&: i*hi Ui a ’«‘fi«« Tömegek áramlanak a falvakból a városokba.

Next

/
Thumbnails
Contents