Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-05-21 / 117. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939- május 21. gől keresett, de ebből csak 250-et hozhatott haza. Ezt egymaga kereste! Ha hozzászá­mítjuk, hogy a családját is el kellett tartania, a Magyarországon lakó feleségéi és négy gyer­mekét, akkor a 900 pengős kereset legenyn hébb számítással is a felére sorvad. S mi történt? Azt a bizonyos 500 pengőt nem kapta meg, múlt év novemberétől várja, vár­ja, eddig még hiába várta. Mit ér az a fizjetjés, amit papíron megadnak ugyan, de senki sem kapja kézhez? Annyit mint a füst, még annyit sem .. De tegyük fel, hogy mégis megkapja. (A magyar konvenciós cseléd is, ha a bérét tisztességesen megadják, kap 950—1000 pen­gőt). Igen, ha megkapja is Kutasi a járandó­ságát, akkor sem építhet ezen palotát s nem vehet földeket. A nyilas szivárvány a valóságban üres légvár- Elismerjük, hogy a magyar munkások nagyrésze nem kap ekkora fizetést, de! De mi is azt akarjuk, hogy töb­bet kapjon, nagyobb kenyeret, jobb bánás­módot, magasabb bért. Az egész paradicsom abból áll, hogy a Németországban szerzett új ,ház sehol sincs, a német pénzen vett földek átköltöztek a Holdba és a kis szatócsüzlet anyagi gondok­kal küzd. S ezért Jártunk Babosdöbrétón! Segítséget kérünk az illetékesektől abból a bizonyos önállósilási alapból, hogy ne csak a kezdőket eresszék szárnyra, hanem a már megindult de göröngyös utakon járó üzleteket is segítsék. Amit a nyilas újságok elfelej­tettek. mi pótoljuk. Az álhir azt mondta, gazdagok Kutasiék s ebben megnyugodva, mégcsak '.meg sem látogatták őket. Megnyugtatták magukat: jó soruk van, élnek, vigadnak, tollasodnak. El­pihentek a »babérokon«. A pletyka-görög- tüzet festett a politika egére: Kutasiék gazda­gok, Kutasiéknak semmi gondjuk sincs..,. Hát ime, a görögtüz eloszlott. Kutasiék gon­dokkal küzdenek. Négy gyermek, négy éhes száj várja a falatokat. S a valóság az, liogy a német munkabér, ha esetleg magasabb is, nem paradicsom és a Németországban dolgo­zó munkások sem keresnek vagyonokat. Ku­tasiék helyzetén pedig csak az a keresztény politika segíthet, amely nemcsak a mezőgaz­dasági munkások béreit akarja felemelni, ha­nem minden munkást illő munkabérben kí­ván részesíteni- A munkás méltó az ő bérére! A Máv nagy utazási kedvezménye nyaralóhelyekre utazó gyermekek számára. A MÁV igazgatósága május 15-étől szociális családvédelmi szempontokból igen értékes újí­tásokat vezetett be. Rendszeresítette ugyanis a belföldi nyaralók, gyógy és üdülőhelyek, to­vábbá a balatonmenti forgalomban a családi utazási kedvezményeket. Az idevágó 4599— 939. I. C. rendelet szerint: az említett viszony­latokban szüleikkel, nagyszüleikkel vagy gyámukkal együttutazó egy gyermek, 18 éves (korig, a visszautazásnál az alacsonyabb kocsi- osztály féljegyével utazhatik és emellett a 110 éven aluli gyermekek az odautazásnál is féláru meneljegy váltására jogosultak- Két vagy több gyermek a fenti feltételek és viszonylatokban visszafelé teljesen dijf-i mentesen utazhatik. Mind e kedvezmények igénybevételének módozatait (a szülők, gyámok személyazonos­ságának fényképes igazolása; a gyermeke ki születési anyakönyvi kivonata; a mindezeket 1 igazoló városi, községi hatósági igazolások, stb.) mellett mindenkor az illető indulási vasútállomásokon — kívánatra már jó előre — megtudhatók. Igen fontos újítás a Budapest—Bécs Ár­pád sinautóbuszforgalomban, hogy május 15- étől kezdve e sinautóbuszokon a kedvezmé­nyes utazási igazolványok is érvényesek, lilán­ként 1.50 pengő reáfizetéssel. Végül május 15-étől kezdve Budapest Ke­leti p. u. Munkács, illetve Királyháza között áramvonalas gőzmozdonyos gyors von átok fog­nak közlekedni, úgyszintén Budapest Keleti p. u. Kassa között is. E vonatok igénybevétep lénél az utasoknak a rendes menetdijon felül 1.50 pengő pótillelékel kell már a jegyváltó pénztárnál lefizetni. Aki ezt elmulasztaná, útközben e pótilleték kétszeresét szedik be tőle. — o — Teskándról a Felvidékre megy a magyar zászló. Teskánd községben csütörtökön délután 3 órai kezdettel tartották a Tiszapéterfalva fel­vidéki községbe küldendő leventezászló bu- csuztatási ünnepségét. Az ünnepségen a hatóságok képviseletében megjelent Czigány János dr- főszolgabíró, vi­téz Székely Jenő alezredes járási katonai pa.i rancsnok, Barcza Béla dr. szolgabiró, továbbá a vidéki intelligenciából is nagyon sokan. A község melletti erdő tisztásán, ä domboldal megfelelő kihasználásával elkészített emel­vény köré gyülekeztek a körjegyzőség összes leventéi, a teskándi, boncodföldei, hottói, ká­vást és bődéi magyar ruhás leányok — mint­egy 130-an — a Felvidéken járt katonák, akiknek színes csoportjai pompás és nem min denn api látványt nyújtottak­A Hiszekegy eléneklése után Egyed József körjegyző vázolta a nap jelentőségét. Megem­lékezett a Felvidéken járt katonák teljesít­ményeiről. A beszéd közben a Felvidéken lelesett katonák emlékére 1 perces néma fel­állással áldozott a hallgatóság. Ezután a kül­dendő zászlóról szólott- Nagy Irénke szép szavalata után Móra Já­nos gimnáziumi tanár ünnepi beszédében a zászló nagy hivatásáról, a magyar zászló múlt­járól és jövőjéről beszélt- A zászló színei a tengernyi véráidozatot, honszeretetet s a ren­díthetetlen tiszta hitet jelentik- A nagyhatású, beszéd után Noé János plébános megáldotta s Egyed Józsefné megkoszorúzta a zászlót­A rendezésnek szép példáját mutatták a hottói iskolás gyermekek Károly József igaz­gató tanító vezetésével. A Hungáriát s ahhoz visszatért Kassa, Komárom és a többi váro­sokat szebbnél-szebb magyarruhás fiuk és lányok személyesítették meg, akiknek midd- egyike hatásos monológot mondott. Sok tap­sot kaptak! s a közönség szemében könny csil­logott. Egyed Ervin III. oszt. gimnázista szaval­ta el ezután Szász Károly tói a »Felemelt zászló« c. költeményt rátermettséggel. Külön-külön énekeltek felvidéki indulókat és hazafias dalokat a teskándi, boncodföldéi és hottói magyarruhás leányok és a hottói agrár-ifjúsági egyesület, melyeket a közön­ség nagy tetszéssel fogadott. A tiszapéterfalvai levente testvéreknek irt üzeneteket olvasta ezután fel Terűién Miklós levente. A magyar Himnusz eléneklése után a le­venték, felvidéki katonák, magyar ruhás leá­nyok és a többi alakulatok tisztelegve elvo­nultak a felvidéki zászló és a közönség előtt. Ezután a teskándi hősi halottak emlékfáját áldotta meg Noé János plébános mélyen szántó beszéd kíséretéiben. Itt Pesti Lenke szavalt nagy hatással. Mindezek ulán a zászlót a közönség és alakulatok kikisérték a vasúti- áldomásra. A szépen zárult ünnepély után levente táncmulatság volt, mely kitűnő hangulatban ért léget. Kirándulás a Felvidékre. Július első felében 14 napos kirándulás lesz autóbuszon Zalaegerszegről a Felvidék­re- Megtekintik a legnagyobb álmodozó vá­rosát, majd ahol Ocskay László fejezte be tragikus életéL, Dobó István kastélyát; továb­bá ahol először léptek a felszabadító hon­védek a rabságban szenvedett földre; azután a természeti kincsekben gazdag Aggtelek és Rozsnyó vidékét, Rákóczi vámsát, a világ­háború véres hadszínterét, az Uzsoki hágót, majd a hazát kereső őseink útját, a Verec- kei szorost. Megszemlélik hazánk egyetlen sóbányáját, érintik a Nyírséget, majd Dobó István hősi küzdelmének szinterét. Kei ész­tül járják a Mátrát s megtekintik Salamon tornyát s az ősi királyok városát. Végül látogatási tesznek a világhírű jKircellángyár­ban Érdeklődők tájékoztatást nyerhetnek szerkesztőségünkben­mr Őrségre! — Éljen Horthy! Alsómecenzéfen a gazdasági iskola igaz­gatója beszédet intézett a növendékekhez. Be­szédéi a Hl inka-gárda köszöntésével végez­te. Felemelte a kézéit s azt mondta: »őrségre!« A gyerekeket arra kényszeritette, hogy ugyan­ig}" köszönjenek. Mindenki engedelmeskedett, csak a négy magyar lány szegült ellene. A köszöntésre igy válaszollak: Éljen Horthy! Éljen Magyarország!« Erre a lányokat a csendőrök az ügyészségre vitték s hazaárulás cimén megindult ellenük az eljárás­Rövid táviratok« Cint ói-Markovid, és Ttafeneu holnap tár­gyalnak az egyik dunai hajón. — Chval- kovszky volt cseh külügyminiszter elfoglalta új állomáshelyét, ezúttal azonban Berlinben. — Maiszki londoni szovjel követ Párisba érkezett a tanácskozásokra. — A zsidótörvény végrehajtási utasítása rövidesen napvilágot lát. — Lispén 12 olajkút naponta 32 vagon olajat ad, igy most az ország olajszükségleté­nek felét fedezi. — Az olasz sajtó történelmi eseménynek mondja az olasz-német katonai és politikai szerződést. — Mussolini holnap Kuneo városába látogat el, ahol beszédet is mond. Pénteki piaci árak. Közepes kínálat és kereslet volt a pén­teki piacon. Az árak a következőképen ala^- kultak: petrezselyem csomója 4—6, vörös­hagyma csomója 4, zöldség csomója 2—3, sa­láta darabja 1, kelkáposzta darabja 8—10 fillér. Sárgarépa kilója 8—10 fillér. Tojás darabja 6—7, tej literje 16—18, tejfel literje 60—80, túró darabja 5—6, vaj darabja 20 fillér. Élőtyuk darabja 1.20—2.20, sovány lir ba 1.20—1.60, malac darabja 7.50—8 pengő. A piacon lassan megjelennek a koranyár, terményei is. Egyelőre még drága pénzen; kínálják a primőröket.

Next

/
Thumbnails
Contents