Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-05-21 / 117. szám

XXII. évfoly em í 7, szám. Arai & tallér 1939. májú® 21 Vasárnap« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP n Előfizetésiárakfegyhónapra 150pengő,negyed­Megjelenik hétköznap a kora délutáni [órákban. I] évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Itt a csendes hát. A választásokat megelőző lázban él az or­szág, Kezeknek jelentősége háttérbe szorí­totta a külpolitikai történések .iránt az ér­deklődést és a pünkösdi ünnepek dátuma lebeg a választók ás jelöllek szeme előtt. A választási agitációl Teleki Pál gróf miniszter­elnök indította el szegedi beszédével, ami­kor programmol adott. E programul alap­ján az Egyesüli Keresztény Párt felismerve az idők sürgető követelését: a keresztéfny'i és nemzeti erők összefogását, a zalaegerszegi kerületben sem állított föl külön jelöltet, ha­nem karöltve jelölt a Magyar Élet Pártjával. Az ország több kerületében igy történt ez, azért indul a két párt együttesen olyan nagy reményekkel és a döntő győzelem biztonsá­gával a harcba. Mindenki, aki a haza és a nemzet érdekeit tartja szem előli, felismerte az összefogás szükségességét az új Magyar- ország megteremtésére az ősi rögön­Most beköszönt a csendes hél. A választá­sokig most már nyilvános gyűlésekéi nem szabad tartani. A választó közönség megis­merte és meghallgatta a jelölteket, akik el­mondották, mit és hogyan akarnak. Ezen a héten mindenki gondolkodhatik a hallottak fölött. Ám számítani lehet arra, épen az eddig tapasztaltak alapján, hogy lesznek éj­jeli agitációk. Éjjel kopogtatnak he majjd egyes pártok megfizetett kortesei hamis hí­rekkel a választókhoz, zavarják éjjeli nyu­galmukat. hogy a sötétség leple alatt hint­sék el a konkolyt. Ezeket az éjjeli baglyokat ezekel a kuvikmadarakat el kel! hessegelni. Tudni kell ugyanis, hogy, aki éjjel jár, annak szándékai nem tiszták, hanem sötétek, mint maga az éjszaka. Hisszük és valljuk, hogy a nemzet jobb meggyőződése véglegesen elsöpri a nemzet­közi szociáldemokrácia maradványait, a ma­gyar parlament dicstelen harcosait, a mun­kások keserves filléreinek önző sáfárjait; de hisszük, hogy a szélsőjobboldalon vitézkedő nyi­las fenegyerekek is kiábrándulnak, amikor az erőpróbán látniok kell. mennyire tévedtek, amikor saját erejüket mérlegelték. Ami pedig e két szélsőség között van és nem vallja a keresztény és nemzeli elveket, vagy vallja ugyan, de nincs kézzelfogható bi­zonyítéka azoknak valóraváltására — eltűnik, és jelentéktelenségével számvételbe sem ke­rül. Az eltorzított kereszt nem biztosíték sem a keresztény, sem a nemzeti esz­mények mellett. Hamis cégér az, amely alatt hamis portékát áru­sítanak. Gondolja meg ezt a csendes hét alatt jól a zalai magyar ! És, amikor a jelöltek közölt választania kell annak a jó keresztény magyarnak, tekintsen föl a templom tornyára, az útszéleken álló feszületekre, a temetőknek ezer meg ezer keresztjére és vessen számot magában: in­dulhat-e olyan kereszt után, amelyik ennek a sok-sok keresztnek elmásitása? Szabad-e a kétezer esztendő fenségében ragyogó ke­resztet mással felcserélni? Aki a nyilaskeresztre esküszik, aki a nyi­laskercszlel tűzi a mellére, az odakiáltja a világnak: nekem nem kell Krisztus kereszt­je, amely Szent István koronáján ragyog; ne­kem nem kell az apostoli kettőskereszt, amely édes hazám, Magyarország címerét ékesíti! Kedves magyar testvér! Amikor szived iránt felfűzted a nyilaskeresztet, nem dob­bant nagyolt a szived, nem súgott valamit a lelkiismereted? Azt hiszem súgóit, de hát a jó öreg lelkiismeretet olyan könnyen cl lehet hallgattatni! •.. Most tulajdonképen nem pártok, hanemj világnézetek harcolnak, Világnézetek ütköz­nek össze. Súlyos kérdés tehát a választás. London, május 20- Az angol kabinet kül­ügyi bizottsága ma délelőtt értekezletet lar- totl s megvitatták az általános európai hely­zetet. Elsősorban a szovjet magatartása ér­dekli az angol diplomáciát, s remélik, hogy megkötik majd a szovjei-angol-francia egyez­ményt, amelyet igen nagy jelentőségűnek tar­tanak. Az angol kormánynak eltökélt szán­déka a szovjettel való megegyezés és 'Paris Babosdöbréte, 1939- május 20. A zöldingesék azt a kósza hirt röpítették világgá, hogy valóságos munkásparadicsomot teremtenek, ha urálomra jutnak- Suttogó pro­pagandájuk különösen a Németországban dol­gozó magyar munkások keresetével dicseke­dik. Nyilas atyafiaink azt állítják, hogy va­gyonokat keresnek a német birodalomban dolgozó magyar emberek. Mindjárt bizonyí­tani is akarják­Hivatkoznak itt az egyik' babosdöbrétei munkásra, aki — szerintük — a hozott pén­zen, roppant mód meggazdagodott. Azelőtt szegény volt, de mikor hazajött, házat épí­tett és földeket vásárolt- Szinte már uraság számba vehető. Ez a munkás, névszerint: Kutasi Mihály a tanú mindenre. Hát igen! Kutasi Mihály családja sokmin- denre tanú. Mi utána jártunk a dolognak. Ki­mentünk Babosdöbrétére és meglátogattuk őket. Kicsi kis házban laknak fenn a hegyen- A házikó egyik felében szatócsüzlet van- A döbréteiek elég gyakran nyitogatják az üzlet ajtaját. Kutasi Mihály azonban nem szolgál­hatja most ki a vevőket, épen Németország­ban tartózkodik. Felesége fogadott bennün­ket. Miközben a vásárló közönséget szorgal­• Hl - i 1 A ^szélsőségek nem erősek. Csak akkor lesz­nek erősekké, ha erőinket szétforgál csőij uk. A küzdelemből sem annyira személy, mint inkább világnézet kerül ki győztesként. A csendes hétben igyekezzék minden igaz! keresztény magyar olyan elhatározásra jutni, hogy a jobboldali világnézet tiszta eszméje győzzön, amely fölött diadalmas fénnyel ra­gyogjon a keresztény és magyar erők bátor és önzetlen összefogása. így megtisztul a nemzetközi, liberális, külföldet utánzó ele­mektől a magyar parlament, hogy megte­remtse a ténylegesen keresztény és nemzeti Nagymagyarországot. hf. igyekszik hidat építeni*’ az angolok és oroszok közé, hogy megtalálják a módot a megálla­podásra. Halifax külügyminiszter Londonból Paris­ba utazott, ahol nagyjelentőségű tanácskozáso­kat folytat francia államférfiakkal. Elmegy Genfbe is s azt remélik, hogy a szovjettel olt ütik nyélbe a szerződést. Halifax teljhatal­mat kapott megállapodások kötésére. másán kiszolgálta, beszélgetésbe kezdtünk. S kitárult előttünk egy németországi magyar munkáscsalád sorsa. > — Nem is értem, kezdte az asszony, ho­gyan mondhatnak olyat rólunk, hogy házat építettünk és földeket vettünk. Az igazság az, hogy még csak nem is tataroztattuk a hajlé­kunkat s egyetlen négyszögölnyi földet sent vettünk. Az uram műit év májusában ment ki Németországba. Hat hónapot töltött ott s novemberben jött haza. Csoportvezető volt (tehát nem egyszerű munkás!), igy többet keresett, mint a másikak. — Mondja csak el számokban, biztattuk, mennyit keresett az ura? — Hát kérem szépen, annyi igaz az egész­ből, hogy hal hónap után 250 pengőt ho­zott haza. Vett ruhát is és ezenfelül még vagy ötszáz pengőt kapna. De ezt az ötszáz pengőt még mindig nem utalták ki. Valuta­ügy. Múlt év novembere óta várjuk, várjuk... így bizony csak 250 pengőt kaptunk kézhez, ezen pedig sem házat nem építettünk, sem pusztái nem vehettünk Most aztán nézzünk a dolog mélyére- Ku­tasi Mihályő hónapig volt távol a hazájától.* Naponta liz órát dolgozott s a végén, mint munkavezető, mindent összeszámítva 900 pen­A szovjet kegyeiért versenyt futnak az angolok és a franciák. Nyilas paradicsom a suttogó propaganda görögtüzóben és a valóságban.

Next

/
Thumbnails
Contents