Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-19 / 41. szám
4. Zalamegyei Újság 1939. február 19 lentősége ép abban van, hogy a vallásosság hangjait átcseréli: a jeremiádok helyett diadalmas himnuszt zendit s megmutatja a kortársaknak, hogy csak a mély istenhit lehet igazán optimista, csak a mély istenhit hozza fel a több öröm zsongitó érzetét a földre, csak ez nyújtja a humanitás, a harmonikus szellemi lét győzelmes megvalósítását. Megmutatja, hogy lelkes önbizalom csak az ő zászlaja alatt jogosult, mert ha a profán áramlatokat végigelemezzük, menten kiderül azoknak siralmas fiaskója, mint a felfújt nagyzoló békáé a phaed- tusí mesében. Mindezek nyomán könnyű szárnyúvá, magabizóvá leszen világnézete és élte. S e könnyed ség nyomot vés stílusára is. Pázmány és Zrínyi nehéz anyaggal terhelt, harcos és hosszú mondatokat forgatnak. Az irás toldias atlétája mindkettő; a mondanivaló megcsóvált, terhes buzogányát lendítik : erővel, méltósággal. Prohászka azonban a parittyás Dávid könnyedségére mutat, világérzése a fentemlitett ok miatt le nem huzza, szövege zése úgy röppen, mint a pa- rittyakö zuhataga, avagy a nyil- zápor: könnyedén, de igen átütő erővel. Sehol Pázmány és Zrinyi sötét fekete tónusa és clair-ob- scur-je, hanem a ragyogás és a bársonyos telt színek üde csillogása mindenütt. A romantikával is mutat hasonlóságot, de ellentétet is. Ez utóbbi irányzat éj fekete felhőgomolyokkal vonta be a költői szemléletet, Prohászka látásmódja márványfehér, napsu gárral átvert felhő- és tömjénfüst- fellegeket helyez el ^ábrázolatain. A barokk és romantika széles gondolategységek összefoglalására tör, ott a mondatok sokféle viszonyító összekapcsolásokkal verődnek össze; Prohászkánál erő • sen és jellegadóan uralkodik a rövidmondatos mellérendelés; alárendelő viszonyításai is egyszerűek, miként a népiesség iránya is megkövetelt volt az ő korában. Synonim mondataival és szavaival sok sok oldalról körüHengi és ostromolja mintegy a gondo latot, a részletek gazdagsága oly nagyfokú, hogy a végigvonuló főideák majdnem elvesznek szemünk káprázatában: „ornamentikája elborítja az egész archi tekturáját s nem látjuk a tervet, a szerkezetet, olyan, mint egy futórózsákból és klematiszbó szövődött palást, amelyről nem tudjuk, mit takar: márványosz lopot, gránitbástyát, vagy faragott bálványfát, de mindenesetre egy kaput, amelynn át kell lépni. Ez a részletesség azonban sohasem jelent aprólékosságot, mert semmi sem áll távolabb tőle, mint a pepecselés vagy a miniátorság." (Ravasz: A lélek embere.) — Hasműtétek utáni időszakokban a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József" ke serüviz kitűnő hashajtó, amely a belek tartalmát biztosan felhígítja és azt csakhamar fájdalommentesen leveieti. Kérdezze meg orvosát. Egy cséplőgép teljes fel szereléssel Lasi Gyulánál, Búcsú- ssentlászlón eladó. tmaammr m vwmxurxMMr ahara vrjMtfMrmrvr'BaPSiB 4f Nincs mii szégyenkeznünk az új magyar terület lakossága előtt. A magyar Központi Statisztikai -fivatal igen figyelemre méltó ötetet adott ki a magyar Felvi- ék visszacsatolt részének statisz ikájáról. Összegyűjtötte ugyanis a felszabadult részekre vonatkozó statisztikai adatokat, felkutatta a cseh statisztika' használható részeit és nehéz körülmények között is felvette a megállapítható egfontosabb adatokat. Aki ezt a aompás munkát szakértelemmel orgatja, megállapíthatja nyomban, hogy Trianoni Magyarországnak nincs szégyenkezni valója és akármilyen nemzetközi fórum előtt büszkén megállhatja helyét, cülőnösen, ha arról van szó, miyen is volt az a bizonyos kétév- tizedes kulturélet, amiről a cseh aropaganda dicshimnuszokat tu dott zengeni, természetesen nem abból a célból, hogy az egykori magyar rezsimet magasztalja. Kezdjük talán a közegészség- üggyel^amely a népesség jólétének egyik legfontosabb tényezője. A visszacsatolt felvidéki részen 100 ezer lélekre a gyógyintézetekben összesen 114 ágy esett, ugyanakkor a trianoni területen, vagyis Magyarországnak a trianoni szerződés által meghagyott részein 525. a trianoni területen százezer lélekre közel kétszer annyi orvos esett, mint amennyi a visszacsatolt részen. Ilyenformán a trianoni területről oda telepedni kívánó orvosok számára is új elhelyezkedési lehetőségek n.ilnak, de ugyanakkor a gyógyszertárak terén is elképzelhető a fejlődés. A közoktatás terén sincs mit szégyelnünk. Trianoni Magyaror szágon ugyanis a kisdedóvókon kezdve a főiskolákig az intézetek száma 1937-ben 15.264 volt, a visszacsatolt részen pedig 1938 ijan 1.489 Ezekből az elemi iskolák és továbbképző iskolák száma a trianoni területen 12.666 volt, vagyis az összes iskolák 83 százaléka, viszont a felszabadult részen 1.236, vagyis 83 százalék. Érdekes adat az is, hogy 1.236 visszacsatolt elemi iskola közül csak 782 iskolának, azaz az összes elemi iskolák 63 2 százalékának volt magyar a tanítási nyelve és 57 iskolában (4.8%) magyarral vegyesen más nyelv, holott a tanulók 79 4 százalékának ar.yanyeive a csehszlovák statisztika szerint magyarnak szerepel. Miért esett vissza a magyar kivitel Csehszlovákia felé. És hogy a politika se maradjon ki ennek a cikknek keretéből, csak egy nagyon jellegzetes adatot idézünk. Magyarország kivitele Csehszlovákiába és a visszacsatolt területre 1927 ben 2,186197 mázsa gabonát, 413,978 mázsa lisztet és 54.832 darab sertést tett ki. Ebből a visszacsatolt területre 639 135 mázsa gabona, 31.371 mázsa liszt és 4.891 darab sertés esett. Ezután hozták be s a cseh agrárvámokat, amiket tudvalévőén J a r o s s Andor felvidéki miniszter úr pártja is megszavazott, amint ezt a párt félhivatalos publicistája júniusban a felvidéki magyarság politikájáról közölt tanulmányában külön is kiemelte. Csodálatos, hogy Magyarország kivitele ezután rohamosan csökkent és 1937-ben már csak 45’519 rnázsi gabonát, 56 (I) mázsa lisztet és csak 34.131 darab sertést exportálhatott Magyarország Csehszlovákiába és ebből a mennyiségből mindössze 7.439 mázsa gabjna, semmi liszt és csupán 1.634 darab sertés jutotta felszabadult területre. Berecz Sándor. Búcsú a Karneváltól. A hazánkhoz visszacsatolt északi rész a cseh uralom alatt a köztársaságnak közegészségügyi tekintetben is kellőképen nem gondozott, sőt elhanyagolt vidéke volt. Veszedelmes betegségek, mint a kiütéses tífusz, terjedtek el a Kárpátalján és azt onnan könnyen elhurcolhatják. A gümükórnak a pusztítása a szegény tót és ru lén, tehát szláv ajkú nép- ’ ben hatalmas arányú és mégis a húszéves idegen uralom az egész Kárpátalján egyetlen tuberkulózis- dispensaire-1, egyetlen tüdőbetegkórházat nem létesített. Nagyon kell vigyáznunk a Kárpátalján a kiütéses tífuszra is, amelyet Magyarország éber köz- egészségügye a trianoni területről már évek óta teljesen kiirtott. Ezzel szemben a Kárpátalján a cseh statisztika szerint még 1935- ben is i 78 beteget ápoltak, mi 100 ezer lakosra 22 6 beteget jelent. Feltűnően magas a visszacsatolt rész |kórházaiban ápoltaknál a vérbetegségek miatt ápoltak aránya. Morálsiatisziikai szempontból kedvezőtlen adatok ezek, de a csehozlov- k születési arányok alacson, volta is nagyon jellemző és mindig elmaradt a trianoni területre vonatkozó születési arány mögött; a törvénytelen születések aránya pedig ot 13 százalék volt, amikor nálunk csak 8 .’ázalék A visszacsatolt északi részen 100 ezer lakosra 65 5 orvos esett és 12*1 gyógyszertár, ezzel szemben a trianoni területen 1118 orvos és 17'3 gyógyszertár. Eb- I bői látható, hogy Az észrevétlenül megmagyaro- sodott farsang szó eredete kissé homályos. Egyesek a német Fasching szóból származtatják, ami magyarul (réfaüzést jelent, mások, mint például Kindl Ferenc, petiováci plébános, ismert etimológus a szó származását kutató tudÓ3 az ugyancsak német Fast nach, bojtéjjel szóból vezetik le. Kissé erőlte.eUnek látszik más szóból való származó tás. A keresztény világ megerősödése idején az Egyház a farsang, a nyilvános népi mulatság idejét c upán bárom napra korlátozz, hamvazószerdát megelőző három napra. Az újsor kezdetén azonban szokássá vált a farsang idejének k t erjesztése. Általánosságban Viz- kereszkor kezdődik 8 hamvazószerdát megelőző kedd éjfélig tart. Néhol, mint például O asz- országban, karácsony másnapján veszi kezdetét. Az Egyház küzdelme a farsang ellen. A farsang, a nyilvános népi mulatságokra szánt idő eredete a pogány ókorba nyúlik vissza. Kényszerű szükségből vette át innen a keresztény világ. Az ókori pogány népek bizonyos napokat szántak mulatozásra, amikor gátlás nélkül dorbézoltak. Ilyenkor kötött határidőre, még a rabszolgákat is felszabadították. A rómaiak a farsangi mulatozást kü önböző isteneinek szánt ünnepséggel kötötték össze és a természet tavaszeleji jelenségeivel hozták összefüggésbe. Zeus, a mennykövező főisten, Neptun a tenger és a szelek ura istene, Msra, a háború istene és több más istenek tiszteletére rendezett ünnepségek e féle istentiszteletek voltak, 8tni után szolidabb keretek között rendezett népünnepélyek következtek. Róma erkölcseinek meglazulása folytán ezek az ünnepélyes ünnepek háttérbe szorultak, hogy helyet adjanak Salur- nus és Bachus, valamint Isis istenek nevében rendezett féktelenebb dorbézolásoknak. Megtették istennek a mondaszerinti Lu- percáliál, Róma alapítóján ik Ro- mulusnak és Rémusnak tápláló farkas anyját és a luperctákon batértnemismerő kicsapongásokat rendez ek, a bacháiiókon pedig tökrés2egre itták magu'iat. Következett a keresztény kor, amely százados küldeimei folytatott az erkölcstelen népünnepségek elten, — hozzátehetjük: sok sikerrel. A begyökerezett népszokásokat nem tudta az élet rendjéből törölni, ellenben be tudta illeszteni elfogadható keretekbe és elérte azt, hogy ham- vazófizerc in a farsangi népi mulatságot legtöbb helyen befejezik. Farsang utolsó napjára, húshagyó keddre összpontosul ma a zajos mulatság az egész müveit világon. tí ^Karnevál herceg. Karnevál herceg eszmei alakját farsang szülte. Sohasem volt élő ember. A leghrthatósabb kutatások szerint Karnevál hercege XIV. Lajos francia király udvari bálján született. ősidőktől fogva szokásos farsang ideje alatt jelmezes táncvigalmakat rendezni. Ezt a szokást a legelőkelőbb körök is bevezették, így a királyi udvar is. Az udvari jelmez-bálokon, természetesen, csak a legelőkelőbbek vehettek részt, azonbtn ők sem maradtak el attól a versenytől, hogy magukat \ fcüsmérhetetlen-
