Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-01-18 / 14. szám

m XXII. évfolyam 14. Ara 8 fillér 1839. január 18. Szerda. Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. Inrkesztőség 6b kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sséehenyi-tér 4. --------Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora déhtáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nagy éietbölGseség van abbban a mondásban, hogy „mindennek megvan a maga jó- oldala“. A mai szomorú politikai helyzetben is vannak vigasztaló jelenségek. Az ellenzéki politiku­sok, akik kózöit a magyar poli­tikai életnek kétségtelenül leg­nagyobb rutinnal rendelkező sze­replői játszák a vezérlő szerepet, — elvesztik az idegeiket. Ez mu­tatja, hogy rosszul áll a szalmá­juk. Aki szép szóval nem boldo­gul, az ordi*, vagy elkezd vere­kedni. Mindenki úgy segit ma­gán, ahogyan tud. És ebben az őnmagánsegiiésben a parlamenti számtan nagymesterei, az alkot­mányos élet kiotűriámpás, óra- megáilitó hősei végkép kezdenek összezavarodni. Olvastunk egy nyilas iapban a múlt héten egy „Hubay úr ideges“ cimü cikkel, amelyben a cikkíró megállapítja, hogy Hubai (így) szellemileg túl­erőltette magát egy napilap szer­kesztésének elvállalásával és vé­gül testvéries jószivve! felrzólitja, hogy vonu jón ideggyógyimézetöe. Nem vagyunk t éjé Hozottá is a hun­garista képvise ö idegállapota fe­lől, de ha ő ideges lesz, azt nem is ceudáljuk. Hubay Kálmán még csak kezdő a politikában és meg kell szoknia ezt a küzdelmet. Nagyobb baj jele, ha öreg rókák lesznek idegesek. Mert mi más az, mini az idegek összeomlása, amikor a visszatért Felvidék első képviselőjét először benesi szel­lemmel hozzák kapcsolatba. Azu­tán Magyarországot mint új ha­záját emlegetik és hasonló táma­dásokkal folyton arcul csapdos- sák, végül neki is mennek, hogy talán tettieg is bántalmazzák. Parijának tagjai ugrálnak a mi­niszteri bársonyszék elé, hogy vezérüket megvédjék. Amikor Ja- ross Andor végre annyit mond, hogy ő már állt ilyen viharban a prágai parlamentben is,-— Beih- len- és csáklyásai félháborodva a magyar képviselőház tekintélyé­nek kihívó megsértéséül tekintik a miniszter szavait. A jerikói lár­mában majd összedüi a nemzet háza. Meg hálás lehet Jaross Andor, ha nem áiiitják vésztör­vényszék e'é és hazaárulásai, nemze’gyaiázasssl nem vádolják. Ilyen viharban még a prágai par­lamentben sem alb. Tudomásunk szerint ott senki sem akarta in- zuuaini és senki sem vonta két­ségbe magyarságéi sem. Abból a hangból, amilyent vele szemben használtak a parlament „régi osz­lopos“ tagjai csak azért mert nem válaszoit arra, igaz-e, hogy az a bizonyos főispán azt mondta, amit kifogásollak — mert hiszen nem tudhatta kívülről sióról-szóra a beiktatási beszédet — igazán nem csendült ki valami nagy tisztelet a parlament iránt. Dehát megtudhattuk ebből is, hogy van­nak sokan, akik mástól követelik azt, amit ők nem cselekesznek, holott cseíekedntök keilene és könnyen vádolnak mást azzal a bűnnel, amit ök maguk követnek el. No, aztán ebben a szomorú politikai helyzetben eszünkbe ju­tott Sztranyavszkyva! vonatko­zásban több dolog: belügyi államtitkár korában történt vá­lasztások, pártelnöksége idején bizonyos éiharcosrendszer beve­zetése, házeinöksége alatt bizo­nyos jelvény (amolyan tabu !) a gomblyukban. Nagyrészt az ő ne­véhez fűződik a pártpolitika azo­Budapest, január 17. A képvi- seiőház mai ülése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, úgyszólván valamennyi képviselő megjeleni. Keresztes-Fisciur Fe­renc belügyminiszter szólalt fel a az ütés megnyitása után. Kijelen­tette, hogy a Hl/ legutóbbi ülé­sén történt eseményekkel kapcso­latban már 8kkor kijelentette, bogy magához rendeli Ricsóy- Uniarik Béla csongrádmegyei fő­ispánt és tájékoztatást szerez be Szentesen elhangzott installációs beszédéről, ameiy miatt vihar volt a Képvise’öházban. A főispán már sombaton megjelent nálam, — mondotta a belügyminiszter — bemutatta beszédét és őszinte sajnálkozását fejezte ki az el­hangzottakért, hangsúlyozva azt, hogy lávoláliott tőle bárkinek is a megsértése. A főispánnak ezt a nyilatkozatát magamévá teszem. Tényként állapítom meg, hogy Ricsóy- Uhlarik Béla installációs beszéde nagyon éles volt és nem egyeztethető össze a főispán sze­A jelen körülmények közölt megállapítható, hogy az utóbbi években Szovjetoroszországnafe, mint vezető kommunista állam­nak befolyása és tekintélye jelen tcsen csökkent az egész világon. A világkommunizmus sok tekin­tetben háttérbe szorul és a szov­jetorosz propaganda, bár ütemét fokozta, ennek ellenére a Szov­jetunió tekintélye a tömeg-..* sze­mében erősen hány állott. Tekin­télyén különös c sorba cseit a spanyol polgárháborúba történt beavatkozása alkalmából, amelyet mint ismeretes, nem sikerült a nositása a közhivatallal. Arról is meg ke,'l emlékeznünk, hogy ami­kor házzlnök volt, oly igen ked< vés vo!4 a katolikusokkal szem­ben. Elfelejtette a cári uralkodás aranykorát és magáról, jobban mondva a régi szép időről meg­feledkezve azt mondotta a Ház­ban, hogy ilyen hang eddig is­meretles volt a magyar közélet­ben. Hát mindezeket maga Sztra- nyavseky juttatja eszünkbe az ő és híveink sérelmeinek kiteregeté­sével. Mégis csak igaz, hogy mindenjiek megvan a maga jó oldala . . . replő8ővel. Figyelmeztettem őt és az összes főispánokat, hogy tar­tózkodjanak a jövőben hasonló tartalmú nyilatkozatoktól. Jó lenne, ha ezen nyilatkozatom után meg­nyugodnának a kedélyekés olyan atmoszféra termelődnék a képvi­selőházban, ameiy melleit nyu­godtan tárgyalhatjuk a sorrakerü- lő törvényjavaslatokat. (Általános helyeslés a Ház minden oldalán). Eiután Teleki Mihály gróf föld­művelésügyi miniszter benyújtotta a földbirtokreformrói szóló tör­vényjavaslatot, majd folytatták a kereselhaimozás vitáját, amelyben elsőnek Vázsonyi János vett részt. Rerhényi-Schneller pénzügymi­niszter felszólalása után a javas­lat? elfogadták. A miniszter be­jelentette, hogy a közeljövőben ismét javítják a tisztviselők hely­zetét. A folyosón az ellenzék vezetői kijeienteüék, hogy a belügymi­niszter beszéde kielégítő volt. köztársaságiak javára billentenie. Szovjetoroszország úgyszólván mindent feltett egy kártyára a spanyolországi győzelemén, végül is el kellett azonban ismernie, hogy a hagyományok ereje erő­sebbnek bizonyult. Éhez járul az a számtalan merénylet és bűntett, amelyet a kommunisták moszkvai parancsra a nyugaü államokban elkövettek. Ezek a terrorcselek­mények a szociáldemokrata párt ellen hangolták a munkástöme­geket, amelyeknek be kellett lát- niok, hogy Szovjetoroszorsiág nem az a hatalmi tényező többé, amely az elkövetkező világforra­dalom ötletét megvalósíthatná. A külföldi szovjetorosz követségek tekintélye is hanyatlott, hiszen tagjairól mindenki tudja, hogy létük bizonytalan, mert egyikük sem biztos abban, hogy mikor hívják őket vissza Oroszországba. A leghívebb kommunista is el­rettenve olvashatja néha a Prav­dát, amelyben egykori bálványa­iknak nevét olvashatják, mint olyanokét, akiket szovjetellenes- séggel, vagy hazaárulással vádol­va kivégeztetek a hatalmon levő réteg. A különböző országokban működő kommunista pártok par­lamenti képviseletében is erős visszaesés mutatkozik. A hanyat­lás nemcsak a pártok politikai befolyásának csökkenése feletti elkeseredés következménye, ha­nem a tömegek lassú elfordulá­sa is. A külpolitika hírei, Berlin, január 17. Csáfcy kül­ügyminiszter ma koszorút Helye­zett az ismeretlen katona emlék­művére, majd Gőringeí látogatta meg. A lapok rokonszenvesen ír­nak Csáky látogatásáról. London, január 17. A főváros­ban és a vidéki városokban több bomba robbant. A merényleteket valószínűen az ir köztársasági gárda követte el, ameiy az ango­loknak Írországból való távozását követeli. A fővárosban éB vidéken nagy rendőrcsaparok szállták meg a közműveket és a fontosabb középületeket, Páris, január 17. Oroszország­ban munkászendülések törtek ki a leszállítóit munkabér miatt. A munkások ellen, akik megszállták a gyárakat, katonai csapatok vo­nultak fei. A kormány megaka­dályozza, hogy az országban fel­lépett zavarokról hírek kerüljenek ki külföldre. Paris, január 17. Franco had­serege most három oldalról Bar­celona ellen vonul. A vörösök rövidesen valószínűen te jes vere­séget szenvednek. A miniszterelnök származása. Imrédy Béla miniszterelnök va­sárnapi bajai beszédében foglal­kozott azokkal a rágalmakkal, amelyekkel személyét és családját körű vették. Az alattomos rágal­mazók már terjesztették róla azt rágalmat, hogy zsidóbérenc, an­gol kém, labanc, mondták felesé­géről, hogy zsidó; legutóbb pe­dig róla terjesztették ugyanezt. Ctak azért említi ezeket a zsidó vádakat, mert ezzel akarták mun­káját elgáncsolni. Kezdték felesé­gén, abi egy lisztes soproni csa­lád leánya. Majd röplapokat tér­A belOgyminiszter nyilatkozatával elsimult a parlamenti viszály. A kommunizmus jelenlegi világhelyzete.

Next

/
Thumbnails
Contents