Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-01-18 / 14. szám

2. Zaiamegyeí Újság Í939. január 18. jeszteUek, hogy az ő anyai nagy­anyja zsidó, anyai nagyapja pe­dig félzsidó. Hire járt annak is, hogy a parlamentben „leleplezik" zsidó származását. Ezért telt meg a karzat annyira az utóbbi na­pokban. A miniszterelnök ezután mind apai, mind anyai ágon, a dédssülőkig pontosan kimutatta tiszta keresztény származását. Emlékezzünk! 1915. január 15. A m. kir. kassai 9. honvédgyalogezred a kárpáti hadjárat folyamán az osz­trák-magyar arcvonaion a téli kárpáti csata ke-deléig, január 1 ■ tői 22 ig végrehajtott hadművele­tekben az osztrák—magyar 4. hadseregnél a m. kir. (kassai) 39. hadosztály kötelékében vett részt. E napon az ezred kötelékéből a Brzezietől közvetlenül délre lévő erdöC8ke felé küldött kisebb járőr az erdőben egy ellenséges szakaszt észlelt. Hősi elhatározás­sal és nagy zajjal a kis járőr az ellenséges szakaszt megiepetés- szerüleg megtámadta. Az áttekin­tésben korlátozott és a honvédek bátor fellépése állal megzavart ellenség lendetienüi menekül’, három orosz azonűan a kis járőr kezén maradt. 1915. január 20. A m. kir. (kassai) 39. honvéd hadosztály a kárpáti hadjárat folyamén az osz­trák-magyar arcvonaínak a téli kárpáti csata kezdetéig január 1- iöl 22 ig végrehajtott hadműve­leteiben az osztrák—magyar 4. hadsereg kötelékében vett részt. Húszadikára virradó éjjel a hadosztály csapatai vállalkozáso­kat hajtottak végre az ellenséges tábori Őrsök eilen. Heves tűz- és kézigránátharc közben az ellensé­ges tábori őrsöket visszavetették Luzna környékén a 385-ös ke­resztnél. Három ellenséges sza­kasz heves ellenállást fejteit ki. A honvédek ezt az ellenséget is megrohamozták s rövid harc után visszavetették. Es alkalommal a kiváló, bátor magatartást tanúsító honvédek 6 orosz foglyot ej­tettek. 1915. január 21. A m. kir. kassai 9. honvédgyalogezred a kárpáti hadjárat folyamán az osz­trák-magyar arcvonaion a téli kárpáti csata kezdetéig január 1- től 22-ig végrehajtott hadművele­tekben az osztrák—magyar 4. hadseregnél a m. kir. (kassai) 29. hadosztály kötelékében vett részt. Ezen a napon a gyalogezred előretolt különítményének felvál­tására induló 9 század egy része Vass hadnagy parancsnoksága alatt Luzna felé nyomult előre. Útközben jelentést kapott arról, hogy a községben egy körüibeiü 70 oroszból álló osztag egy disz­nót zsákmányolt, azt leölte és az egyik ház udvarán sül és főz. Vass hadnagy elhatározta, hogy ezen az erősebb osztagon rajta fit és azt elfogja. A sötét ;ég leple alatt közelítették meg a helysé­gei. Az ellenség azonban észre­vette a honvédek közeledtét és heves tüzelés után menekül vissza. 1916. január 18. A m. kir. nagyszebeni 23. honvédgyalogez­red az Orosco* eilen 19 6 első felében vivőit áliásharc idején a anuár 11 töl január 19-ig vivőit Dniester-menti védelmi harcokban az osztrák—magyar 7. hadsereg­nél a m. kir. kolozsvári 38. hon­védhadosztály kötelékében har­colt. Ezen a napon az ellenség az ezred állásait váltakozva erős grá­nát, majd s apnel tűz alá vetle. A II. zászlóalj egyik előretolt iá- jori őrse, tekintettel az ellensé­ges támadás lehetőségére, foko­zott éberséggel végezte feladatát, sőt ebben a tűzben előretolt ön- feiáldozóan és a szemben lévő 164. orosz gyalogezredhez és egy foglyot ejtett. Ennek adatai igen értékes felvilágosítást tartalmaz­tak a szemben lévő ellenséges seregfest hadrendi összetételére, anyagi viszonyaira és a várható támadásra. A Felvidéket ünnepük február másodikén a vármegye minden községében. Országos kezdeményezésre szép ünnepségeket rendeznek február másodikén Zala megye minden községében. Ezen a napon a he­lyi népművelési bizottságok ünne péiyeket rendeznek és ezeket ki­záróan a nagy nemzeti örömnek, a Felvidék visszacsatolásának enielik. Az ünnepségek kérésé­in az előadók ismerteti!! a köz­ségek lakosságával a Felvidéket, annak földrajzi, kulturális és gaz­dasági viszonyait, a Felvidék visszakerülésének történetét. Az ünnepséget a Felvidékről szóló szavalatok egészítik ki. A vármegyei népművelési bi­zottság minden helyi bizottság­nak megküldött az ünnepségek­nek mindenre kiterjedő vázlatát. Több év óta folyik a harc a papirkereskedelem érdekeltsége és a sokszorosító ipar között a pa~ pirkereskedők nyomdai munka­vállalása kérdésében. Az iparügyi hatóságok már számos esetben hoztak marasztaló iíéislet a nyom­dai munkát váiiaió és közvetítő kereskedőkkel szemben s ezek az ítéletek mindinkább kialakították azt a törvényes aiapon nyugvó joggyakorlatot, ameiy szerint a papirkereskedők ipari muikák böavetiiésével nem fog atkozhat­nak. E tekintetben a papirkeres- | kedök még szerzett jogaikat sem 1 tudták megvédeni, noha ezek a jogok más szakmáknál — mint például a folókereakedőknél — biztosítva vannak. Most a Kihágást Tanács jog­erős Ítélete véglegesen és elvileg megállapította, hogy könyv- és papirkereskedők mégnévjegyek előállítását, valamint levélpapírra és boritékra névkezdőbetük rányomását sem vállal­hatják s ennek alapján marasztaló Ítéle­tet hozott. Nyomdászból közgazdász doktor lelt Mihalik Gusztáv. Pályafutását ! mint betűszedő kezdte. A fáradt­ságos napi munka után tanfolya­mokat látogatott, igy fejleszlelte tovább rajzkészségét a Székesfő­városi Iparrajmkola esti tanfolya­mán. Fáradhatatlanul dolgozod és tanult: kivételes szellemi ké pességé! a törhetetlen akaraterő csak fokozta és tanulmányaiban egyre előbbre juloll. Kivette ré szét a viiágháboruböl is, kitünte­tést saerzdt és hadifogságban is volt. Szakmájában megbecsülést szerzett magának és a végzett tanulmányok alapján magasabb állást ért ei. Tanulmányainak je­lenleg csúcspontjához ért a dok­torátus megszerzésével, őszinte örömmel gratulálunk. Mihalik Gusztáv dr. pályafutását jelentőssé teszi szamunkra az a mtggondo lás, hogy mu1 ká* ifjú sóiból küzdötte fel magát a doktorátus­sal ékeeitettek közé épen most, amidőn annyi doktor képezi át magát gyakorlati szakmákra. Igaza van a költőnek: „Mi az erő? — Akarat; mely előbb vagy uióbb diadalt arat.“ Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen feleségem elhunyta alkalmából mélytéges fájdalmamat részvétükkel, virágok és koszorúk küldésével, valamint a (emelésen való megjelenésükkel enyhíteni igyekeztek, ezúton mor.dok hálás köszönetét. Tóth István cipészmester. HÍREK I ' g Róni. kát. és új görög Piroska Prot. Piroska Izr. Teb 27. Napkelte 7 óra 42 perc. Nyug- __________gszik 16 óra 39 perckor Id ő: Éénk, a hegyeken erős nyugati-délnyugati szél, sok he­lyen köd, több helyen eső. Az enyheség és olvadás tovább tart. — A papság utánpótlása Franciaországban. A franciaor­szági lekésikcdő papság s-áma az utolsó év. ijedek ben csökkent. 1900 ban 33.000 leikészttarioítak nyilván s ez a szám 1920 ban 30.000-re, 1925 ben pedig 21 000- re hanyatlott. J lenleg Franciaor­szágban 12.000 plébánia van lelkész nélkül. A működő lelké­szek munkája nagyon megnehe­zedett, mert egy-egy leütésinek sokszor négy-öt plébániát kell ellátnia. Szerencsére azonban, hogy az utóbbi években a fiatal­ság körében ismét benső Igény és érdeklődés mutatkozik a papi páiya iránt, amely a szemináriu­mok hallgatói számának növeke­désében jelentkezik. A theológu- sok létszáma 1925 ben 650 volt, 1935-ben azonban 10.000. — Kereszt a vasvári üazda- körben. Vasárnap délután ünne­pélyes keretek közölt helyezték el a keresztet a vasvári Gajdakör- ben. A szertartást P Janey Rá- faei plébános végez’e es beszédet mondott a kereszt jelentőségéről. Utána Kolbay Ödön polgári is­kolai igazgató, a kör elnöke mon­dott beszédet. — A felvidéki filléres gyor­sok. A vármegye kisgyüiése leg­utóbb többnapos filléres gyorsok vagy küiönvonatok indnásását kérte a Felvidékre a MÁV tói. A MÁV igazgatósága most közölte, hogy gondoskodás történik fillé­res gyorsok indításáról, de ezek csak egynaposak iessnek. Egyéb kedvezményű rendkívüli vonato­kat az egyes rendezőségek ren­delhetnek az IBUSz- irodák utján. — Halálozás. Kugier Sándor ny. körjegyző, törvényhatósági bi­zottsági tag, vasárnap elhunyt Nagykanizsán. Ma délután temet­ték nagy részvét ménéit. — A munkácsi cseh orvtá­madás alkalmával hősi haiáit halt Ecsedi-Csapó József száza­dos, a térképészeti osztály pa­rancsnokának holttestét sógora, Csécsí-Nugy László dr. zalaeger­szegi államépitészeti hivatali fő­mérnök, a földből fölvétette és Szegedre szállíttatta. Ott temették el szombaton óriási gyászoló kö­zönség részvételével. Abban a te­metőben nyugszik a hősi halott édesatyja is, Ecsedi-Csapó Zoltán huszárkapitány, a’n végigharcolta a világháborút. — A Balaton áldozatai. Va­sárnap délután a tihanyi révnél egy baiatonszőiiősi házaspár akart átkelni. A jégpáncél azonban gyenge volt es beszakadt alattuk. Az asszony holttestét csákányok­kal ki tudták fogni, a férjét azon­ban nem. — „Hattyú“ jegyében indult meg a kedvezményes vászon árusitás Schütz nél. A papirkereskedők semmiféle nyomdai rendelést sem fo­gadhatnak ei.

Next

/
Thumbnails
Contents