Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-15 / 12. szám
4. Zalamegyei Újság i939. január 15. A vegykisérleti, szőlészeti és borászati felügyelőségek új területi beosztása A földművelésügyi miniszter most kiadott rendeletével a törvényhatósági vegykísérleti (vegyvizsgáló) állomások működési területeit újonnan sza bályozta és ezzel Zala megyét három kerületbe osztotta be : a szombathelyi vegyvizsgáló állomáshoz tartozik a novai, pa- csai, zalaegerszegi, zalaszentgróti, sümegi járás és Zalaegerszeg megyei város; a kaposvári vegykisérleti állomáshoz tartozik az alsólendvai, ■ letenyei, nagykanizsai járás és J Nagykanizsa megyei város; 1 Az okos népek versengenek a ringó bölcsőért. Üres bölcső egyéni és nemzeti dekadencia jele, akár fizikailag, akár erkölcsileg. Leszámítva persze a nemlehet eseteit. Kedves és jelentőségteljes volt, amikor pár nappal ezelőtt az egyik szomszédos állam egyik vezető embere negyedik gyerme kének születése alkalmából valamit kiosztott. De nem pénzt, se nem kalácsot, hanem vesszőből font helyes kis bölcsőket a birodalom szegénysorsu, sokgyermekes anyáinak. Az anya és gyermeke a megújhodás és erő forrása. Elsősorban pedig a nemzet életében. A mostani idő pedig erősen nemzeti színben ragyog és igy csak tér mészetes, hogy anyára és gyér mekére különleges értékeléssel néz az ember, néz a nemzet. Ezért agyon kell ütni és kidobni a társadalom ablakán azokat a nagy rozoga elveket, amelyek hóbortos film és színházi csillagok és más hölgyek divatja nyomán az „egy lánykás“ és „egyfiucskás“ rend szert vezették be, vagy amelyek hályogos családi politika miatt tartják az egykét, vagy, hogy a 2—3 meg nem szült gyermek kiadásait az egyetlenre seiymezzék, arányosítsák, hogy legyen belőle valaki. Hát szokott is az ilyenből „valaki“ lenni! i Hányszor látni utcákon, tereken félénken átsiető, várandós anyákat ! Minden ilyen asszony természetszerűen szerény és áldoza tos, a királynő is — de takaród zásuknak más is az oka. Annak a közszellemnek a fojtogató ér zése, amely az anyaságot nem a női élet tökéletességének, hanem elhibázottságának bélyegzi. Le az ilyen közszellemmel. Agyon kell bunkózni azt a közszellemet is, amely a sokgyer mekes anyát lesajnálja, titokban gúnyosan lemosolyogja és ahol a család szegény, mindenféle ta náccsal, megjegyzéssel siet az anya segítségére : gy az okossággal, úgy az okossággal és sze gény pirul miattuk. E kölesében *és női finomságában seriik meg. Borzasztó n:héz 4a helyzet a a székesfehérvári törvényhatósági mezőgazdasági vegykisérleti állomás területéhez pedig a balatonfüredi, tapolcai és keszthelyi járás tartozik. A szőlészeti és borászati felügyelőségek székhelyeit és működési körzetét a földművelési miniszter szintén újonnan meg állapította, Ennek során egész Za'a vármegye a balatonarácsi kerületbe került, amelynek vezetője Galamb István szőlészeti és borászati főfelügyelő. Ezzel a rendelkezéssel a Nagykanizsán eddig működő szőlészeti és borászati kerület megszűnt. gyóntató székben. A Knausz-Ogino elmélet, amelyet sokgyermekes, anyagilag szegény anyáknak meg szoktak említeni, akiknek új is- tenáldás már elviselhetetlen lenne épen szegénységük miatt, tulajdonképen nem más, mint további virágbaborulás megakadályozása. Pedig az igazi segítség nem ez. Hanem először is az, hogy az állam hathatós szociális intézke désekkel ezt a virágbaborulást elősegítse, másodszor pedig, hogy I az erkölcsi nagyrabecsülés az ! anyák iránt kinek kinek lelkiíulaj- ! donsága legyen. Reméljük, rövi i desen meglesz mindkettő. Most, amikor Németországban Hitler vezér a sokgyermekes anyákat éremmel tüntette ki. (3 — 4 gyermekig bronz, 5—6 ezüst, 7—8—9 aranyérem) akár csak a csaták hőseit, — szinte meg í kell az embernek rendülnie azoktól a sajtóhangoktól, amelyek azt harsogják, hogy a régi rendszer: érteni kell alatta az államvezetést és a kereszténységet, bűnösök voltak és hazugok, mert épen a nemzet és mindennemű közösség sejtjét, tehát az Egyházét is, a csal .dot elhanyagolták. Le kell hajtanunk a fejünket, HW1BI I IMI1 f ■lillMMaiflBBttBMM——— IWassegsaMM Bár én azért kiáltom: hogy az osztrák államvezetés e szempontból az előbbi időben vétkes volt és a kereszténység sok hirdetője e téren nem volt elég erélyes és akaró, — de azt visszautasítom, hogy a kereszténység maga,szembe állítva akárminemü nemzeti szoci alizmussal, — vétkes és hazug lenne. Mert milliókkal együtt én is állítom és nem tagadom, állítom és hirdetem, hogy a kereszténység belső értékelési rendszerénél fogva nem a rúzsos korzóleány és a kényes szalondáma mellett dönt — hanem az édes anya mellett és pedig annál hó- dolatteljesebben, minél többször aranyedény. Ezt kijátszani a kereszténység ellen: rossz akarat, vagy ostobaság. I De, hogy többek hangja igen ; sokszor pusztába kiáltó szava, ; azért nem mindig mi vagyunk a j hibásak. Élénk emlékezetemben él, hogy azt a szemérmetlen divatot, amelyet aT.józan kereszténység annyit vesszőzött éveken át kevés eredménnyel — azt az arab felkelők | máról-holnapra keresztülvitték, j Mert ah 3 az Állam és Egyház i külön konyhán főz — ott kozmás éte t kapnak az emberek. E kettő összefogása nyomán van pezsdülő egyházi és állami élet. Addig hiába virágositom a házasság és gyermekáldás eszméjét, amíg a gazdasági lehetőség nincs meg. Célt legfeljebb csak ott ér- 1 hetek, ahol erkölcsi nézetek miatt \ tátong a gyermektelenség. Javítást | pedig itt csak az új korszelem i hoz, melynek kialakításán a ke- i reszténységnek és a nacionaliz ; musnak ikerként kell együtt dol- i gozniok. De a gazdasági vonatkozású eseteknél az Állam a főérdekelt. Erősen hihetjük, hogy azok az új családvédelmi intézkedések meghozzák a kívánt áldást. Fejlődésre természetesen ezek is szorulhatnak. Ha a gazdasági javítás és a társada om nagyrabecsülésének erkölcsi melege az anyagság iránt megteremtődik — akkor remélhetjük, hogy Zalaegerszeg sem lep meg bennünket mégegyszer olyan szomorú statisztikával, mint 1938-ban. Szaporulat mindössze 29 az 1937 es 68-hoz viszonyitva. j Született élve 200 és meghalt 171. A halált az élettel kell legyőzni. Ringó bölcsőket! Mert nem a 171 túl magas, hanem a születés kevés. Kombinált szobák, hálók, ebédlők, konyhabútorok, rekamiék, fotelok nagy választékban. C / x 4- * ^ a % 4 t L ft yt nafc*ár«jbai». ZmtmW***0** Zalaegerszeg 1938. évi szaporulatához. Mert az ilyen arányszámu szaporulat a város kátyubarekedtsé- gét mutatja és ha igaz lenne, hogy kis hazánkban másutt is körülbelül csak ilyen a szaporulat — félek, hogy nemsokára egy nagyszájú germán fecskének leszünk kicsi kis bogár, (leszünk). Szoktunk andalogni egy magyar valóságon: ringó búzatáblák. Szorítsa ki ezt egy másik mondat, ringó gyermekbölcsők; mit ér amaz e nélkül ? Mit ér az, ha másoknak ring?! És egyelőre, ha látunk sokgyermekes anyát, simogassa meg őt melegen a szemünk, a megbecsülésünk. Nemes asszonyok ők a szó új értelmében a régi nemesi jelző helyébe. És várjuk epedve a kort amikor a magyar sokgyermekes anyákat is az ország hősnőinek tartják és ők is kitüntetéssel járnak (nem h;u ttin- tetésvágyből, hanem okos nem zetpedagógiai szándékból) és az emberek sajnálkozó, gúnyos mosoly helyett kalapleemeléssel vagy fejhajtással üdvözlik őket. Mert igaz, ami a német kitüntetett anyák keresztjén van ércbe ■ merítve: „Das Kind edelt die Mutter.“ (A gyermek megnemesiti az anyát.) Dr. Doroszlay István. & római tárgyalások. Róma, jaouár 14. Az angol— olasz tárgyasások befejeződlek A htvaíaios jelentésből kitűnik, hogy a két állam egyetértésben intézi az európai kérdéseket és fenn akarja tartani a bétté*. Az ango! lapok Musso'ini békés szándékairól írnak. KÁLÓT zászló- bontás Becsehelyen. Az agrárifjusági legéríyegylet kebelében működő KÁLÓT szervezetek egyre szélesebb tömegeket vonzanak zászlóik alá. Most Zala megye községeiben folyik a szervezés nehéz munkája. Folyó hó 4 én Becsehelyen, 8 án pedig Polán tartotta meg nagyarányú előkészítő tanfolyamát a KÁLÓT, amelyet Bodor György és Tóth Imre központi kiküldött titkárok vezettek. Ugyancsak a tanfolyam idején háromnapos zárt lelkigyakorlaton vettek részt a legényegy- egylet tagjai, amelyet mindkét helyen P. Horváth Domonkos zalaegerszegi ferences házfőnök tartott. A háromnapos tanfolyam végén mindkét helyen vizsgát tartottak, amelyen megjelentek a környék vezető egyéniségei, Czi- gány János dr. és Vida Ferenc dr. főbirák, Pataky László főjegyző, Máthé István dr. körorvos, Rátz Károly s. jegyző, Krécsy Antal ig. tanító, Horváth Imre tanító, Schmidt Kornél földbirtokos és sokan mások. Mindkét községben 30—30 vizsgázó volt, akiknek a közélet különböző kérdéseiről kellett, szabadelőadás formájában beszámolniok. Különös feltűnést keltett a földreform, a zsidókérdés,, a tekintélytisztelet, a krisztusibb ember és hasonló előadások tárgyilagos és széleskörű felkészültségről tanúskodó tárgyalása. A tanfolyamot és az előkészítés nehéz munkáját Gyeginszky Ferenc plébános rendezte.
