Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-01-15 / 12. szám

1939. január 15 Zalamegyeí Ujsás 5. A KIS TUNGSRAM KRYPTONLÁMPA. t LEGMODERNEBB FELSZERELÉS BIZTOSÍTJA KIVÁLÓ MINŐSÉGÉT, SUGÁRZÓ FÉNYÉT. ' ASSZONYOK ROVATA. Rovatvezető: dr. Dévainé Erdős Böske. Megérkezett az új kalapdivat. Bizony Hölgyeim I Ez most már visszavonhatatlanul itt van 1 Itt az új kalapdivat ! Heuréka ! Jelentik a párisi kalaposok, kiál­tásukat átveszik az itteniek is és mi boldogságunkban hangosan kiáltunk : inár úgysem hiányzott nekünk semmi más Most már teljes a boldogságunk 1 Átmenet a tél és tavasz között: az úgynevezett „törpekalapok“. Valóban a Hófehérke és a hét törpéből vették a kalaposok ezt a modellt. Képzeljék el Hölgyeim, ha még nem látták volna : rendes „törpe tutyi“, áll alatt megkötve, magasan szárnyaló csúccsal. Elől homloknál a loknik ebben nagy­szerűen érvényesülnek. Készülnek a selyemtricónak egy nagyon szép változatából. De láttam már selyemből, sőt egész puha, fényes szalmából is. A legelegánsabb kalapok ma strucctollal készülnek. Marina, a kenti hercegnő hozta ismét ezt a nagymamánk divatját és mi át­vettük az angoloktól, olyannyira, hogy ma már boldog, boldogta­lan fején strucctoll fityeg. A kalapok most is, ha lehet, még az eddigieknél jobban, bent ülnek a homlokban, a fej hátrésze teljesen szabadon van. Néhány érdekes kalapmodellt leírok, amiket egy angol, 1< ndoni kalapdivatbemutatón mutattak be. 1. Teljesen lapos fej, homlok­nál eiőreugrik, fekete fényes, satinból, hátul a karima felfelé tendál és ezen hátulról előrehaj lik a fejtető felé aranyszínű strucctoll. 2. Ciklámenszinü turbán, ma­gasodó fejjel, jobboldalra felraf- folva piros-kék virágdiszitéssel, hátulról egy hosszú, középkék fátyol, amely sálként a nyak köré csavarodik. 3. Fekete ripszselyem óriási rózsaszerű behúzás a szem felett, amit hátul egy széles rózsaszínű íaft szalag tart a fejen. 4. Középkék turbán, ciklámen fátyollal. 5. Lila törpesapka kék szalag- disszel. Rengeteg a turbán, a csavart kalap, még több a fátyol, mint valaha volt és ezeket a legkü lönbözőbbképen viselik. A bemutatót befejezte egy na­gyon érdekes összeállítás, ami a telet hangsúlyozza ugyan, de olyan érdekes és szép, hogy le­irom Önöknek is, hadd lássák meg az angol ízlést. Fekete posztó szoknyához sötét szürke drappirozott rövid kabát, fekete skunksz gallérral és egy hosszú két részre osztott skunksz muffal, amelyet egy nagy, a ka bát anyagával azonos masni ősz tolt ketté. Hozzá viselt a menne- ken egy fekete kalapot, mégpedig zsokéformában, amelynek sildjét fekete skunksz borította szürke virággal. Volt még egy érdekes és szép ruhájuk: fekete maroccin szok­nya, egybedolgozva fehér ma­roccin hosszúujjú blúzzal. Az ensemblénak az egész dísze egy baloldalt, a fehér blúzon keresztül húzott és mell alatt megkötött fekete satin masni. Nagyon csi­nos és egyszerű volt. tanítja tévedéstől mente­sen az erkölcsi törvényt és az örök igazságokat, amelyekből a törvény for- rásozlk. A totális elv és az igazi állam. Nem minden ok nélkül szokták mondani, hogy minden tévedés­ben van vaiami igazság, vagy az igazságnak bizonyos látszata. Különben nem lehetne vele meg téveszteni az embereket. így a totalitás elvét <s,lehet kétféleképen értelmezni, jól is, meg rosszul is. Helyes értelemben véve az annyit jelent, hogy az államérdek mindig fö­lötte áll a magándérdek­nek, de csak abban az esetben, ha az valóban az egész nemzetnek ér­deke és nem egyes, kiváltságos hatalmi előnyt élvező egyének szeszélyes parancsa. Valahányszor tehát az egyes polgárok személyi törekvése ös-zeütközésbe kerül a tárgyilagosan igazolható közérdek­kel, az utóbbinak kell érvényesül­nie az előbbivel szemben, mert az egész nemzet java tárgyilag lényegesen nagyobb jó, mint az egyéné. A helyesen értett totalitás to­vábbá azt is jelenti, hogy a nem­zet minden tagjának tudatosan kell az élet minden vonalán az ország haladását szolgálnia és mindent elkerülni, ami ezt háti ál tatja és gátolja. Ezért kell a mű­vészetnek, irodalomnak, nevelés­nek és gazdálkodásnak olyan irányt szabni, amely a nemzet erőinek minél tökéletesebb kifej­tését biztosítja. Ez ped g csak akkor le­hetséges, ha a veze ők és az ország közvéleménye az alap ető kérdések be.i teljesen egve'értenek és nem vitatkoznak állandóan arról a > i nem lehet vita tárgya. Minden élő szervez t csak nk kor erős, ha egészséges, Ámde az egészséges élet szabályait maga­a természet határozza meg és a tudomány meg a tapasztalat is- i meri föl és ismerteti meg az em­berrel. Aki e szabályokkal nem törődik, tönkre teszi magát és időnek előtte megássa a saját sírját. Aki kolerás beteggel úgy érintkezik, mint a fogfájóssal, hamarosan megkapja a nyavalyát és elpatkol tőle. A nemxeti létetek dogmái vannak! Az állam is élő szervezet, amelynek fönnmaradása és fejlő­dése attól függ, hogy a társadalmi egészség meg nem másítható tör­vényei: dogmáit megtartják e a polgárok. Úgy is mondhatnók tehát, hogy e törvények a nemzeti lét dogmái s a politikai n gyság hitágazatai. Az a nép, amely ezekben hisz és szeri tűk él, az boldogul, amelyik pedig nem hisz, szükségképen elpusztul. Az első az, hogy az állam a földi javak rangsorában a legfőbb helyet foglalja el, mert államon kívül az egyes ember nem érheti el az életnek azt a teljességét, amelyre természeténél fogva hi­vatva van Mivel pedig az állam- szervezet béKéje és fejlődése erős közp nti hatalom nélkül nem biz tositható, a tekintélynek is szilárd­nak kell lennie. Aki államot akar, akarnia kell a tekintélyt is, mert ez fogja egységbe a nemzetet, megvédi a fogot és a po gárok jólétét állandóan gyarapítja. Hol a gpriöfeéi*? Második követelménye a nem­zeti nagyságnak a vallás, mert minden igazi műveltségnek gyö­kere az erkölcs. Márpedig az erkölcs a vallásból táplálkozik. A rni világrendünkben ' egyedül a kereszténység Ez a vallás tartalmazza és köl­csönzi az erőket is, amelyek nél­kül az ember teljes erkölcsi mű­veltségre nem juthat el. Ebben a vallásban találjuk meg az erkölcsi rend maradéktalan szentesítését is, ami egyedül biztosítja a tekin­télynek kijáró tiszte etet és enge­delmességet, kötelez mindenkit az állampolgári hűségre és a kárho­zat mérhetetlen súlyával köti meg az egyén lelkiismeretét. Ez a vallás az államérdek szol­gálatát bizonyos értelemben isten- szolgálattá avatja és minden hívőt hatékonyan * kötelez arra, hogy a haza ügyét személyes lelkiismereti ügynek tekintse. Uj 1‘endszet* — a csalárdéi*!! Harmadik pillére a nemzeti életnek a család, mint a faj éle­tének hordozója és állandó meg- újitója. Nemcsak a testi élet-tőke forrása a család, hanem az er­kölcsi műveltség iskolája is, ame­lyet semmiféle állami nevelés nem tud pótolni A szabadelvű kor legnagyobb bűne az volt, hogy a magyar családi élet szétzüllesztette, amikor az erkölcstelenség terjesz­tésének tág kaput nyitott, a há­zasság törvényes védelmét megla­zította és a béruzsorát eltűrte. Ha a családokból él és erősödik az állam, akkor kötelessége azt min­den vonalon támogatni és védel­mezni. A család jogait gazdasági téren csak a szociális ren­diség álfa tudjuk bizto­sítani, tehát ennek beve­zetése országunkban a ■ legsürgősebb családvédel­mi intézkedés. Mivel a család nyugalma és fejlődése magántulajdon nélkül el sem képzelhető és mivel a ma­gyar nép zöme még ma is föld­ből él, a komoly fö dreform vég­rehajtása elemi köteles-• sége az államnak Olyan sűrűn lakott országban,, mint a mienk, a nagybirtok sok kárt okoz, mert a vidék, a fáim

Next

/
Thumbnails
Contents