Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

1836. március 25 Zalamegyei Újság 5. 1936- ban az Egyesült Államokat utazza be, mely alkalomból Roo- sovelt elnökkel is találkozik. 1937- ben a lisieux-i uj bazilikát szenteli fel és Párisban veszi fel az érintkezést a legmagasabb Jrancia hatóságokkal. Végül 1938 * ban Budapestre jön mint az eu­charisztikus világkongresszus pá pai legátusa. Uj vatikáni pénzek. Miután XII Pius pápát már megkoronázták, uj pénzsorozatot bocsátanak ki a Vatikánban. Az új pénzeken már az új pápa arc­képe lesz a megfelelő felirattal. Valószínűen ugyanazok az ér lékek kerülnek verésre, amelyeket XII. Pius pápa elődjének uralko dása alatt adtak ki. Vernek azonkívül egy emlék­érmet a koronázási ünnepségek emlékezetére is. IX. Plus pápa óta, akinek ural­kodásakor 1870-ben az egyházi állam megszűnt, nem voltak va tikáni pénzek és 1929 ben kerül­tek elsőizben újra kibocsátásra. Az első sorozatot a lateráni egyezmény aláírásának emlékére szentelték. Ezek között a legér dekesebb darab egy százlirás aranyérme volt, amelyen XI. Pi us pápa arcképe, a másik olda­lon pedig az Üdvözítő álló alak­ja volt. Ezenkívül 10, 5 és 2 lírás va­tikáni érmeket vertek, amelyek igen nagy népszerűségnek örvend­tek és különösen az érmegyűjtők tettek el belőlük igen nagy rneny- nyiséget. Évszázados tradíció volt az is, hogy a pápa halála után és utód­jának megválasztása előtt úgy­nevezett sede vacante pénzeket verjenek, amelyekre a bíboros ca- merlengo nevét verték. IX. Pius óta természetesen ez a tradíció is szünetelt és csak a mostani sede vacante idején vertek ismét em­lékpénzeket, amelyek a bíboros camerlengónak, Pacelli bíboros nak nevét és címerét ábrázolták. Rendelet a polgári személyek légoltalmi sisakjáról. Érdekes honvédelmi miniszteri rendelet jelent meg a hivatalos Japban. A rendelet a polgári -személyek légoltalmi acélsisakjáról szól. Kimondja a rendelet, hogy a légi támadás elleni védekezésre igénybe veit polgári személyek részére a fejet veszélyeztető lég- oíialmi szolgálat alatti viselés céljára csak a rendeletnek meg­felelő légoltalmi acélsisakokat szabad beszerezni. A sisak kétféle kivitelben ké­szül. Az egyik fajta a szürkés­kékre festett honvédségi sisak, amelyet mindazok a polgári sze­mélyek hordhatnak, akiket légi támadás ellen igénybe vesznek. A tűzoltó szolgálatot végző polgári személyek azonban a má­sik fajta sisakokat hordják és az utóbbit részletesen leírja a ren­delet. A sisak fejrészére behorpa­dás ellen erős aluminium lemez­ből préselt, négyágú csúcsban összefutó taréjt kell szerelni. A taréjt úgy kell felerősíteni, hogy az a sisakról könnten levehető legyen. A sisakot a fejtől hőve­zetés és áramvezeiés ellen meg­felelő módon, például gummival párnázott bőrsapkával el kell szigetelni. Mindazok, akik a sisakok ipar­szert előállításával kívánnak fog­lalkozni, a sisakok rajzait, vala­mint a gyártás ellenőrzésére vo natkozó utasításokat a honvédel­mi minisztériumtól kapják meg. A sisakokat csak a miniszter ál­tal megállapított áron szabad ke­reskedelmi forgalomba hozni. Az eddig beszerzett sisakokat 1943-ig átalakítás nélkül lehet használni, de a tűzoltói szolgálatot végzők fémsisakjait a rendeletben emlí­tett módon már most szigetelni kell. A vidéki sajtó szerepe és feladata a mai Német­országban. A Berlinben megjelenő Világ Visszhang című kőnyomat he­tilap fenti címmel cikket közöl, amely a többek között a követ­kezőket mondja: — Németországnak szemére vetik a külföldön, hogy nincsen sajtószabadsága 1 Ha a „sajtósza­badság* alatt azt értik, hogy minden lap még nemzetellenesen is irhát, akkor igazuk van. De a német sajtó irányítása egyáltalán nem fojtja meg a „sajtószabadsá­got*, magát. Mindenki úgy irhát, ahogy akar és tud, feltéve, hogy nem ir az állam, a nemzet és a nép érdekei ellen 1 A mai német sajtó óriási nevelési eszköze a kormányzatnak és ha a német közgazdaság ilyen hatalmas ered­ményeket volt képes elérni, úgy ezt első sorban jól vezetett és irányított sajtójának köszönheti. A sajtó ma minden nemzeti problémát megmagyaráz, felhívja a közönség figyelmét magára a kérdésre és ennek megoldásának szükségességére, megmagyarázza a hozott törvényes intézkedéseket, de egyben rá is utal azokra az esetleges hiányokra, amelyek az intézkedések keresztülvitele által mutatkoznak. Ebben az óriási munkában kiváló szerepet játszik a „vidéki sajtó “ Teljes ellentét ben más országok sajtórendsze­rével, a német a vidéki sajtót nemcsak, hogy támogatja, hanem szigorúan gondoskodik arról, hogy az egyes vidéki városok sajtóját a fővárosi sajtó tönkre ne tegye. Tudják itt nagyon jól, hogy a vidéki sajtó soha nem lehet olyan hatalmas, mint a fővárosi. Hiszen az ország fővárosában van a legtöbb olvasó, itt össz­pontosul a töke, az ipar, a keres­kedelem, a kuiturélet, a termelés és a fogyasztás nagy része, de az egész vidéki sajtó együttvéve van SZÍ VAK KAPAPÍR iS SZIVAR K AH Ü VÉLT VÉDJEGYE olyan jelentős és fontos, mint a fővárosi, mert ez nyúl bele a nemzet legapróbb sejtjeibe, ez közvetíti mindazt, amire a vidéki olvasók milliós tömegének szűk sége van. A németek ezért megtil­tották a fővárosi sajtó versenyfutását a vidéki lapokkal, mert hatalma sabb tőke és műszaki fel készültségével feltétlenül lerombolná a vidéki sajtót. Az egészséges vidéki lapokat . meghagyta, az illető város, tarto­mány olvasóközönségét a vidéki lap számára megőrzi, könyörte­lenül elintézi azokat a fővárosi j lapokat, amelyek tisztességtelen j versenyt támasztanak a vidéki lapoknak az árak lerontása, a lapok időelőtti szállítása által. De anyagilag is támogatja a lapokat, nem á> látni se gélyekkel, hanem a gazda­sági hirdetéseknek az e- gész birodalomban tőiténő egyenletes felosztása által. Hiszen egy gyárnak fogyasztója nemcsak a fővárosban ül, hanem a vidéken, sőt a tanyákon, az ország legtávolabbi zugában. A vidéki lap feladata ezeket a fo­gyasztókat a gazdasági életnek, a fogyasztásnak meghódítani, annál inkább is, mert ez ismeri a vi déket, a nép gondolkodását, ez érti minden tekintetben a vidéki problémákat és ez egyedül képes a vidéki néphez és olvasóhoz saját nyelvén szólni. — De evvel szemben a német államnak olyan sajtóapparátusa van, amelyet szinte egyetlen egy gombnyomásra pillanatok alatt bekapcsol a nagy nemzeti fela­datok megoldásának műveletébe. — A magyar vidéki sajtó vér­szegény. Budapesten összpontosul minden, a politika, a gazdasági, a kulturális élet. De SBudapest nem akar sem- Ifmit sem átengedni a vi*®g déki sajtónak és azt hiszi, hogy ezen nevezett területek tisztán saját „vadászte­rületeit* képezik. A pesti lapok naponta letarolják az összes ke­reskedelmi, ipari, idegenforgalmi, kulturális intézményeket, cégeket és vállalatokat, a hirdetési irodá­kat és a vidéki lapoknak nem marad más, mint ennek a tény­nek keserű megállapítása. Maguk az intézmények, cégek és válla­latok hirdetési osztályai pedig túl kényelmesnek találják a hir­detéseket ott a helyszínen elhe­lyezni. — A magyar vidéki sajtónak elveszik az olvasókörét, elveszik az anyagi bázisát és igy nem csoda, ha vérszegény. De a ma gyár államnak szüksége van erre a vidéki sajtóra akkor, amikor egyetemes nemzeti feladatok meg­oldása előtt áll. íme egy példa, a sokat gyűlölt „német* példa, amelynek lemá- sitása nem ártana sem az olvasó- közönségnek, sem az államnak, sem a vidéki lapoknak, sem pedig az egyetemes magyar sajtónak. Minél erősebb, minél felkészül­tebb a vidéki sajtó, annál jobban megtudja oldani szép és nemes feladatát. INGYEN küldi meg minden érdek­lődőnek — ha e hirdetésre hivatkozik A család könyv« 32 oldalas mélynyomásos, rajzokkal és képekkel il­lusztrált második kötetét a SZÖVET- KEZET! BOLT (Áruház a Hajngya kötelékében) Rákóczi-ut 36., Boriros-tár 1. Tavaszi ujdonsigainkrész- letes felsorolását ésáraít is tartalmazza ü család könyve Kérje még ma levelezőlapon, vagy a Mezőgazdasági Kiállítás ideje alatt személyesen „A család könyvét*.

Next

/
Thumbnails
Contents