Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-12 / 59. szám
4. Zaiaanegyei líjság 1939. március 1 2. uyi legény kék egy-egy elszólásán akad meg fülünk . . . Reggel 7 óra. A templomban vagyunk. Máskor legritkább eset, most természetesnek tűnik fel, hogy a legények lassan szállingóznak 8 megtöltik* a padokat. A magyar falusi lakósság, hétköz napiban nem megy el misére. Toilette készítésre pedig hétköznap ideje nincs. Vagy legalább is így mondja. MoBt jöttek. Uaz, hogy lega.ább a kabát az ünnepi volt . . . A magyar fiatalság felébred. A szervezkedésről beszél a vezető. U ána vita indul. Csodálom, hogy mily éles látással és szakértelemmel szólnak hozzá. A diagnózis megvan. Megoldásra terelődik a szó. A rossz nyelvek azt mondják, a magyar paraszt elmaradott, a feje sötét. 11 bebizonyosodott a magyar falu i ember józan logikája és széles körvonalú tájékozottsága. Csak vezetni kell. A feladó t kérdésekre meglepő tájékozottsággal válaszolnak. A beszélgetésben szerepel a zsidóké'des és a magyar kereskedelem minden brja csakúgy mint a föidteform ágrs-bjgas kérdései. Megkérdezzük az egyiket — lehet úgy tizennyolcéves — hogy melyiket tartja a helyes lö.dbirtokr formnas ? — Semmit se ér az a földreform — mondja —, amelyik csak földet ad, a földhöz még más is kell. Beruházás. Éhez hosszúlejáratú kölcsönök kelle • nek. Enélkül csak szaporítják a nyomorgó földművesek számát. A másik véleménye, hogy előbb csak bérletet adja nak s a i bebizonyítja, hogy életképes gazdaltio dast tud vezetni, annak adják a fődet megfelelő kölcsönnel ellátva. Élvezettel hallgatjuk e józan fiatalság hozzászólásait és keresetlen szavait. Bebizonyítva látom itt hangzatos indulójuk sza vait, hogy „Mozdul a föld, ébred a magyar. Szebb jövőn dolgozik minden férfikar.“ A szebb jf)vő alapjait pedig maga a magyar agrárifjuság rakosgatja, amikor a helyzet tarthatatlanságára rádöbbenve önmaga akarja sorsának intézését kezébe venni, amelynek eléréséhez először a krisztusibb ifjút akarja önmagában kialakítani, hogy művelteob legyen a falu, hogy életerős legyen a nép — mint ahogy a KÁLÓT vezérgondolata azt elé jük adja. Adjon Isten nekik erőt és lelkesedést hozzá, hogy mindezt valóra válthassák. — tegez. — A gazdasági válság az iskolát is sújtja. tagjainál vásárolj! London, márc'us 11. A gazdasági válságot meg8inyii az angol közoktatás egyik legrégibb és leghíresebb nemziti intézménye: a barrowi középiskola, ahol évszázadokon át nevelték a leggazdagabb és legelőkelőbb angol css- ládok sarja t. A növendékek szá ma az elmuit évtizedben 676-ról 507 re csökken’. Ennek következtében most kénytelenek csökken teni a tanári bar létszámát; 12 tanárt a tanév végéi elbocsátanak, a nyugalomba menő taná ok he lyébe nem neveznek ki újabbakat és három internátusi épületei bezárnak. Családi perpatvar butorrongálással. Após és vo harca a pénz miatt. Markó Lajos kerkaszentkirályi fiatalember a múlt esztendőben nősült Házassága után a felesége szülőfalujába, Tormaföldére költözött, méghozzá az apósához, Szentgyörgyvölgyi Józsefhez. A fiatalok és az öregek együttlakása azonban, mint mindenütt, nem vezetett jóra. Elmérgesitette a helyzetet az is, hogy a fiatal vő időközben a testvéreivel is pereskedni kezdett és a perköltségek minden jövedelmét felemésztették. Markó az apó-át is zaklatta pénzért, idővel azonban az após pénze is elfogyott, mire kirobbant az amúgy is fenyegető családi tragédia. Markó újra meg újra pénzt követelt Szentgyörgy völgyitől, de az após nem adhatott neki. Markó erre mérgében összepakolta felesége bútorait és az asz szonnyal együtt visszaköltözött Kerkaszentkirályra. Két nap múlva azonban már visszaküldte a fele ségét Tormaföldére s a lelkére kötötte, hogy addig ne merészel jen hazajönni, amíg 1500 pengőt nem szerez öreg édesapjától. Ar asszony szót fogadott ugyan, < sírva panaszkodott ott hon a férjére. Erre az öreg Szentgyörgyvölgyi gyorsan befogott és Kerkaszentkirályia hajtott, hogy még a lánya bútorait is elhozza követelődző vejétől. Amikor azcrban Markó meglátta, hogy felesege butoiait kihordják a lakásból és kocsira pakoljak, nyomban kerékpárra kapott és átkerekezett Tormaföldére Bero hant apósa házába és egykettőre vandál pusztítást végzett. Fejszét kapott a kezébe s összetörte- zúzta a bútorokat, sőt még a közbirtokosság pénzéi is magához vette. Később ugylátszik mégis lecsillapodott, mert a csend • őrségre akart menni, hogy önmagát feljelentse. A csendőrségen azonban nem talált senkit, mire, mint aki jól végezte dolgát, hazakerékpározott Kerkaszent királyra. Az udvaron még mindig javában folyt a munka, az öreg Szentgyörgyvölgyi és Markóné nagyban rakosgatták bútoraikat a kocsira. Mikor ezt meglátta Markó, újra haragra lobbant és törni zúzni kezdett. Nemcsak a bútorokat törte össze, de még az edényeket és csészéket is szilánkokra tiporta. A lázadó vő ügyének valószínűen a bíróságon lesz folytatása. Oic$éhb a tűzifa »nini a piacon ! Száraz Bfikkhasáb 14 50, 16 P, száraz BQkkdorong 13 P, száraz Puhahasáb HP házhoz szállítva. Tatai brikett és szén, Ajkai szén, Pécsi orikett F I S C H L fa- és szénkereskedőnél. Telefon 106. EVvős utci 12. — Székrekedésnél szenvedőknél reggel felkeléskor egy pohár természetes Ferenc József keserüviz a belek eldugulását gyorsan megszünteti, a gyomor működését előmozdítja, az anyagcserét megélénkíti, a vért felfrissíti, az idegeket megnyugtatja, s igy kellemes közérzetet és fokozott munkakedvet. Kérdezze meg orvosát. Könyvismertetés. Szcliáns.ky Ferenc dr. a szegedi Baross Gábor gimnázium r. tanára „A hibakutatás neveléslélektani problémái“ cimü művének I. kötete most jelent meg. A könyvről a „Cselekvés iskolája“ pedagógiai folyóiratban Matzkó Gyula a többek között a következőket írja: A tanári munkának igen tekintélyes része a tanuló helyes és hibás teljesítményének megítélése és elbírálása. Lelkiismeretes tanárnál egyúttal a leggyötrőbb gond igazságosnak tenni az osztályzatban megnyilvánuló bírálatban. De mindezeken tulmenőleg a tanár egész munkája, tanítási eljárása azt célozza, hogy tanítványainak helyes munkateljesítményét emelje, a hibásakat pedig megelőzze, vagy megszüntesse. Olvasottság és kutatómunka nélkül is érzi, tapasztalja minden t nár, hogy a tanulók által elkövetett hibák között különböző eredetűek vannak, tehát jogosulatlan az egységes elbírálás. A hibák okainak kutatásáig azonban igen kevesen jutnak el, tehát ítéletükben nincs rendszer. A hibaeredet ismerete tehát ebből a szempontból is szükséges. De nélkülözhetetlen a profilakszis szempontjából is. Hogyan vezetheti a tanár tanítása alkalmával a tanulókat hibamentes teljesítőképesség felé, ha nincs tisztában a hibák eredetével ? Hiszen igy azt sem tudja, mi ellen védekezzék! Küzdelme szélmalomban:. A hibaforrások keresésével sokan foglalkoztak már. Ezeknek a kutatásoknak azonban van egy fogyatkozásuk: laboratóriumban, mesteiséges és szokatlan körülmények között végzett kísérletek és tesztek adták alapjait. Pedig a tanár tanítványaival más körülmények és más beállítottság keretében találkozik. Az iskolai teljesítmény nem lehet azonos a laboratóriumi teljesítményekkel. Pedig a munkájával és tanítványaival törődő tanárt végül is az érdekli, hogy a sok kísérleti és elméleti eredményből mit tud osztályában gyakorlati haszonnal kamatoztatni. És ezen a ponton válik Sze- liánszky úttörő nagy munkája értékes közkinccsé. Mintegy kétezer hibás teljesítmény eredő okát keresi és osztályozza munkájában. Ezek a kutatások az osztályban folytak le s ezek eredményeiből vonja le következtetéseit. De módszere tudományosan megalapozott Könyve első részében bö irodalmi forrásokra utalva ismerteti a hibakutatás eddigi módját, eredményeit, forrásait. Ebben domináló a We mer által végzett legmodernebb munkálatok és eredmények. Idézetei azonban azt mutatják, hogy a kérdés egész irodalmában, otthon van.
