Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-12 / 59. szám
1939 március 12. Zalawegyet Újság 3. 4 Stalin nem fél... Moszkva, március 11. Stalin j tegnap nagy beszédet mondott a kommunista pátiban. Beszédében támadta a ja-jánobat, az olaszokat és franciákat. Többek között azt mondotta, hogy a francia és ! az angol lapok el akarják hitet n a világgá!, hogy fegyverrel akarja megnyerni politikai jáiszmáit. Té védés. Békét akar, de nem fél senkitől. Tiltott műtét gyanúja miatt letartóztattak egy sümegi orvost A zalaegerszegi kir. ügyészséghez a bó folyamán több följelentés érkeieb, hogy a sümegi járásban tiltott mű é'ek folynak. Az ügyészség a csendőrséggel együtt szigorú nyomozást indiait a bűnesetek földer>tősére. Egy konkrét ügyben Simon Mihály dr. kir. Ügyész és Pénzes László dr. vizsgálóbíró Káptalanfa községbe szálltak ki s az ott lefolytatott ayomozások során egy esetben terhelő adatok merültek föl Lengyel János dr. sümegi magánor vos ellen. Ebből az esetből kifolyóan a csendőrség az ügyészség utasítására letartóztatta az orvost. Az előzetes letartóztatást a zalaegerszegi kir. törvényszék viza- gálőbirája és a törvényszék vád- tanácsa is feníarlotta. A letartóztatás ellen az orvos felfolyamodást jelentett be a győri ité'őtábiához. Az orvostól függetlenül elkövetett gyanús eseteknél a nyomozás tovább folyik. A szegedi árvizreszedelem hatvanadik évfordulója. • magyar -földön-ttoweH- cikorLábót Készülj* • magyar embomeM ád— »waqi/ar Keni/erei~ a „ Franck Hávi/MéKM Ha a nagykfivetség tömegszállássá válik.. ■ Páris, március 11. A francia sajtó megbotránkozással állapítja meg, hogy a volt spanyol köz- társasági kormány diplomáciai képviselői hihetetlenül elhanyagolt, piszkos és undorító állapotban ad'ák át a francia külügyminisztériumnak a párisi spanyol nagykövetség helyiségeit. A Maün jelentése szerint a feöz'ársaságiak a nagykövetség termeit tömegszállások céljaira használták fel. A helyiségek parkettjét matracok, szalmazsákok, rothadó szeméthalmok 8 emberi srenny-marad ványok borítják. Az épület belseje valóban olyan képet nyújt, mintha vadak táboroztak vo'na benne. A távozó köztársasági nagykövet helyesebben tette volna, — irja a Matin —, ba nem 8 külügyminiszternek, hanem a közegészségügyi miniszternek adta volna ái a nagykövetségi palota ku'csait. Az új nagykövei minden esetre kénytelen lesz a hatósági szemétkihordókhoz fordulni a pa- lo'a termeit beritó szennytömeg eltávolítása végett. Március 12. szomorú emlékezetű nap a második legnagyobb ma gyár város, Síeged éleiében. Hatvan évvel ezelőtt, 1879. március 12 éjjelén a Tisza árja huliámstrba temette az egész várost. Abban az évben kemény tél voll erős havazással és február végén a hóolvadástól tengerré dagadt a mindig féktetenkedö Tisza. Március 5 én a várostól észak felé eső percsóra- petresi töltésnél átszakadt gát úgy, hogy az ár feltartóztathatatlanul a város mögé került és május 11 én a késő éjjeli órákban átssakitotta az alföldi vasút vonalát. Az ország közvéleménye már napokkal azelőtt aggódva nézte a Szegedről érkező híreket és március 12-én a kora reggeli órákban érkezett a bír Budapestre a miniszterelnökségre: Szeged elmerült. Tisza Kálmán miniszterelnök könnyes szemekkel tette meg a szomorú bejelentést a nyomott hangulatban összeült képviselőháznak. A vizbefuít halottaknak száma 151, a rombadölt házaké pedig 5585 volt és csak 417 épület, ezek közölt 334 lakóház maradt épen. A kárt 10.800.c00 forintra becsülték. Március 17-én az uralkodópár I. Ferenc József és Erzsébet királyné megtekintették a romokban fekvő várost s a király éjjáaikotó akaratának ezekkel a szavakkal adóit kifejezést: Szeged szebb lesz, mint volt. Szavát be is váiio ta, mert óriási összegű adománnyal járult a város újjáépítéséhez. A részvét az egész földkerekségen páratlan mértékben nyilatkozóit meg, mert 2 834 120 forint könyöradomány gyűlt egybe. A lakosság építkezésekre tíz, a város pedig faltöltésekre, kisajátításokra, szabályozás, csatornázás, kövezés és más községi szükségletedre ötmillió kölcsönt nyert. A város újjáalakitási munkálatinak vezetésével Tisza Lajost bízták meg királyi biztosi minőségben. Működését 1879. juiius 11 én kezdte meg és 1883. végén fejezte be. Ez alatt az idő alatt 3485 építkezés történt 8 készültek el a kisajátítások, feltöltések, csatornázások és épültek fel a nagy kaszárnyák, a színház, a városháza, számos iskola és más középület. Elkészült továbbá a Tisza medencének kibővítése, a körtöltés, a közutti vasúti hid és a rakodóparl. Beteljesült, amit mondóit a király, aki az újjáépült várost 1883. október 14—16-án nagy megelégedéssel szemlélte meg. Az azóta eltelt félszázad alatt épült ki a vízvezeték és a villamos világítás, majd 1921. otóber 10 én megnyitották a Kolozsvárról odahe- lyezett Ferenc József tudományegyetemet. Sok közintézménnyel és remek építményekkel gazdagította néhai Kebele berg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek hamvai ott pihennek a csodás szépségű fogadalmi templomban. A gyönyörű, nagy magyar város fejlődésének nagyobb lendületet adna egy olyan határkiigaii- tás, amely Bácskát és a Bánságot visszaju tatná Magyarországnak, aminek révén a város forgalma megnövekednék és nagyaránjokban emelkednék lakóinak anyagi jóléte. Szeged újkori történetének legmozgalmasabb napjait 1918. ok lóherétől élte át. A franciák a be'grádi szerződés alapján 1918. decemberében katonai megszállás alá helyezték Szegedet és ez 1920. március 1-ig tartott. A francia megszállás lelte lehetővé az ellenforradalom megszervezését és a szeged' kormány megalakulását, ame y 1919 május 30 tói augusztus 12-ig működön s az új nemzeti Hadsereg magvät is megalkotta, „Mozdul a föld, ébred a magyar"... Bevégződtek a zalamegyei Agrárifjusági vezetőképző tanfolyamok. Zala'övő, március hó. Az a nagy horderejű agrárifjusáei megmozdulás, amelyet KÁLÓT néven ismer már az egész ország, Zalsmegyében is kibontotta zászlóját. A megszervezés és a hivatásos vezetők kiképzése az el múlt téli hónapokban zárt kurzusok formájában történt, ahol az ifjúság hivatásos vehetők felügyelete és irányítása mebeit nemcsak a kuizus előadásait hallgatta végig, hanem az egész tanfolyam alatt köxös életmódot folytatott, s igy kezdte meg a gyakorlatban azt a szervezett, kollektiv életmódot, amelyet érvényesíteni akar minden, főleg azonban gazdasági életben. Három nap a magyar föld fiai közölt. Az egész kurzus lefolytatása a vallásosság jegyében történik, amelyet egy lelkivezelő világnézeti előadásai és a leikiéletiel kapcsolatos kérdések taglalása tölt ki, míg a szakelőadásokat a központi kiküldött taríja. Sötét falusi este. Harang kon dúl a templom tornyában s a misztikus sötét leple alatt távoli lépések dübörögnek felénk. A tanfolyamra jövő ifjúság zári so- robban tart a templom feié. Veni Sande: Százötven falusi legény toikabói tör fe< a fohász: Jájj el Szemlélek Isten ... Kis beve zetö beszéd: a férfi igazi arcáról, a több, az emberibb életről . . . A templomból az iskola legnagyobb — szuterén — helyiségébe vonulunk. A jellegzetes falusi szagnál csak az érdeklődés nagyobb. Százötven, szellemileg — de (alán sok fizikailag is — éhet fiatalember. Szemük egy ]ó megjelenésű fiatalemberre tapad: az előadói A magyar agrárlársa- dalom problémán fejtegeti. Egyszerűen, kerese'lenü1 s épen ezért hatásosan szó! hozzájuk. Leszögezi, hogy a magyar agrártár- sadeíomnak egyik legfőbb hibája a szervezetlenség, amelyen a KÁLÓT kell, hogy segítsen. Este a zuhogó eső leple alatt kia csoportot-ban távozó éa a probléma szálait tovább bo?ozó embertoU használni, legtöbben, sikertelenül enyhe, hatás jellemzi az ARTIN pici hashajtó Uragréekat. triste 2-—.1 szám Ar:int, bovöve, reggelre kelletne* arriléat biztosít
