Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-02-12 / 35. szám

6. Zalawegyeí Újság {939. február 12 A száj- és kfirdmffájás mérlege. 1935, 1936 8 1937 vészmentes évek voltak hazánkban. Mege'ő*ő- leg 1934-ben 11 község, 1933 ban 95 község, 1932 ben 126 község, 1931 ben 128 kösség és 1939 ban 162 község volt fertő' zOtt Ez után a 3 vészmentee esztendő után 1938-ban nagy mértékben elterjedt a betegség, mert a szerzett immunitás kicsiny, illetve a legtöbb országrészben semmi sem volt. Lefolyásra nézve megfigyelések szerint: a lábtünetek súlyossága egyenes arányban áll az áhat sú­lyával. A nehéz bikák lábain a legsúlyosabbak a tünetek (köröm leváltások, sepsis, elhullások). A meleg idő s a legnagyobb mezőgazdasági munkával járó élénk személyforgalom idejében terjedt a betegség leggyorsabban. Zala megyében és az országban is augusztus hó végén ér szép tember elején voit a legtöbb fer­tőzött község. (Zalában 229, az országban 1203 község.) Az oltások eredménye; A re- convalescens szérummai történt oltás általában véve a betegség lefolyását gyorsította és enyhí­tette Szopós és növendék álla toknál kiváló, elhullás — rend szerint nincs. A lefolyás enyhébb, rövid ideig tart, ha a beferiőzést a szérumozás után 36 órávai ké­sőbb végezték, akkor volt legjobb az eredmény ; a tejcsökkenés ki­sebb volt, a lábtünetek (ha az istálló bygienére, száraz almo- zásra is figyelemmel voltak) eny­hébbek voltak ; kondíció-romlás kisebb mint a oCottaknál. Oltások: Rrcon valescens vér­savóval beoltottak : sz. borjú 3132, ebből elhullott: 59 sz. borjú, szarvasmarha : 5233, ebből elhullót 17 szarvasmarha, sz. malac 1699, ebből nem hullott el, sertés: 1436, ebből elhullott: 12 sertés. A beoltott 3224 db borjúból 60 db. az 18 százaléka hullott el. D; ebben benne vannak az egy napos korban, a születés­kor azonnal beoltott szopós bot­juk is; ezek elhullása azonban nem irbafó teljesen ezen beteg­ség rovására. A be nem oltott 1781 db szo­pós borjúból 396 db, azaz 22 százalék hullott el, tehát tizen­kétszer több, mint az oltottak kö­zül. A beoltott 5325 db szarvas marhaból csak 17 db, azaz 0 3 hüllőit e*; ezzel szemben a nern oltott 71.650 db szarvasmarhából 516 db, azaz 08 százalék, tehát háromszor annyi hullott ei, mint az oltottak közűi. A szérumoítás eredménye még nagyobb lesz, ha figyelembe vesz- szük azt a körülményt, hogy a szérumoítás sokszor későn tör­tént már, azaz akkor amikor már az állatok beiegek voltak. A szé­rumnak ugyanis semmiféle gyó­gyító hatása nincs, tehát a már betegeknél semmiféle 'előnyös hatás tőle nem is volt várható. A 3135 db. oltott sertésből 12, azaz 0*3 százalék hullott el. Nemzetgazdasági kárunkat még hozzávetőlegesen sem lehet meg­állapítani. Az alábbiakban csupán példaképen óhajtom jellemezni azokat a tételeket, amelyek ösz­szegéből adódik az okozott kár. Zala vármegye 399 községéből 1939. év január végéig 349 község, tehát 87'4 százaléka fertőzött volt. Megbetegedett a vármegye 150.023 db szarvas­marhájából 81.985 db, azaz 54-9 százaléka, az 54.716 db juhból 20.367 db, azaz 37 2 százaléka és a 159.030 db sertésből ! 30.253, azaz 19 9 százaléka. Elhullott szarvasmarha 516 és 456 borjú, összesen 972 darab, azaz-az állomány 06 százaléka, juh 124 db, tehát az állomány 0 2 százaléka, sertés 1421 darab (1018 malac és 403 felnőtt ser­tés, tehát az állomány 0 8 szá­zaléka. (Lényegesen kevesebb a külföldi 2—6 % elhullásnál). A károkat tényleges pozitiv, továbbá negativ károkra lehet osztani. A negativ (összegszerűen ki nem fejezhető) károk a követke­zők : forgalmi korlátozások, el­maradt vásárok, kiviteli tilalmak folytán szükségképen beállott károk, továbbá a sulyveszteség • bői, az elmaradt tejelésből, a tej forralási időszaka alatti tejérték csökkenéséből eredő károk, a betegség utáni csökkent tejelés­ből származó károk, a súlycsök­kenésből (kondicióromlás) szár­mazó károk, a betegség alatti munkaveszteség okozta károk, a visszamaradt idült tőgygyúUdás folytán beállott, az idült béihurut folytán előállott, a szivizomeif-t- julás folytán esetleg visszamaradt fulladozás folytán előállott érték­csökkenés, végül a tuberkulózis­nak a betegség után több eset­ben észlelt hevennyé válása. A poritiv, pénzben kifejezhető károk illusztrálására felhozom Zala vármegyét. Elhul ásból: 456 borjú á 50 P 22.800 P, 351 szarvasmarha á 300 P 105.500 P, 165 szarvasmarha (kényszerlevágott) á 150 P 24.750 P, 1018 malac á 3 P 3.054 P, 403 sertés á 40 P 16.120 P, 124 juh á 15 P 1.860.. P, 66 bárány á 3 P 198 P. Összesen 174.072 P. Fertőtlenítés költsége udvaronkint 15 kg meszet szá­mítva á 07 fillér. — 1 05 P, 20.450 udvar után 21.472 P, összesen 195.544 P. A védekezés és a betegség lefolyása körüli tapasztalatok pa pirravetése azért szükséges, hogy ezzel is kifejezésre jusson a kérdés nemzetgazdasági fontos­sága és a kérdés állandó felszí­nen tartasa. Végül azért is, hogy rámutassunk a felelősségteljes nagy munka egy kis részére, amit a gyakorlatban végzünk abból a célból, hogy agrár or­szágunkat erről az oldalról fe­nyegető veszélytől megóvni igye­kezzünk, illetve az elkerülhetetlen károsodást a lehető minimumra redukáljuk. Dr. Tremkó Ferenc. — Idegesség, fejfájás, szé­dülés, aimatanság, reggeli tosszulléi, levertség, bágyadt- ság, sok esetben hamarosan meg­szűnnek, ha bé-működésünkei fel­keléskor éhgyomorra egy pohár természetes »Ferenc József“ keserüvizzei elrendezzük. Kérdezze mrg orvosét. Folyó hó 12-én, vasárnap dél után fél 3 órai kezdettel a Move ZSE barátságos futballmérkőzést játszik a Levente Válogatott jó- képességü csapatával a Hortby- léri sporttelepen. Mint már meg­írtuk, a Move 19 én már bajnoki ■niiriinwiiTiri imrnrmrr rrrrrrriv~-i-----------r----ír mérkőzést játszik, ezért a leven­ték ellen íöbb ú| lehetséges já­tékost próbál ki. Mivei a zala­egerszegi levernék mindig komoly ellenfélnek bizonyultik, vasárnap délutánra is jó csemegét igér ez a mérkőzés a zalaegerszegi fut- bailközönségntk Reméljük, hogy mindenki megné i ezt a mérkő­zést, már azért is, mert hosszú ideig nélkülöziüis a Move csapa­tát, amely ősszel a Felvidéken járt. Belépődíj nincs, önkéntes adományokat szívesen fogadnak. Felelős kiadó: GAÁL ISTVÁN A Zalaszentgrót és Vidéke Takarékpénztár B.-T. Meghívó. A Zalaszentgrót és Vidéke Takarékpéntér Részvénytársaság 1939. évi február hó 25-én (szombaton) délután 3 órakor az iniézet saját helyi égében tartja meg, melyre a t. részvészvényeseket tisztelettel meghívjuk. Zalaszentgrót, 1939. február 6. Az Igazgatóság. Tárgysorozat i 1. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése 2 részvényes választása. 2. Az igazgatóság jelentése. 3. A felügyelő-bizottság jelentése. 4. A zárszámadás előtetjesztése, a tiszta nyereség felosztása Iránti határozathozatal, a felmentvény megadása. 5. A felügyelő-bizottság 1938. évi tiszteletdijának megállapítása. 6. Az alapszabályok 18 és 23 §-nak módosítása. 7. Esetleg beadott indítványok tárgyalása. 8 A felügyelőbizottság tagjainak választás utján történő Ki­egészítése. Figyelmeztetés! Az alapszabályok 13. § a: Ha a részvényes a közgyűlésen íniitványt óhajt tenni, tartozik ad a közgyűlést meg­előzően 3 nappal az igazgatóságnak írásban bejelenteni. A közgyűlé­sen csak azon részvényesek bírnak szavazati joggal, akik részvényeiket, vagy eiismervényeiket a közgyűlés előtt 1 nappal az in ézet pénztá­ránál leteszik. Mérleg-számla 1938. december 31-én. Vagyon: Pénztárkészlet 12.114*16 P, Girószámlán fennnálló kö­vetelésen: A Magyar Nemzeti Banknál 1.44413 P, a Magyar kir. Postatakarékpénztárnál 3 41555 P, összesen 4 85968 P, Pémin'éze- teknél fennálló követelések: 301*41 P, Értékpapír 1.990*— P, Állami könyvjóváirás 1.494 03 P, Váhótárca: jelzáloggal biztosított váltók 433.722*— P, személyi hitelű váltók kezesség mellett 70 404 — P, összesen 504.126*— P, Beszedésre érkezett vá ló 819 58 P, Adósok 18 322 71 P, önsegélyző egyleti kölcsön 18008*— P, In«aU»nok: intézeti ház és raktárépület 38.000*— P, egyéb ingatlanok 26 681 29 P, összesen 64.671 29 P, Berendzések és felszerelések 1 P, Átmenő tételek 937 46 P, Kezességek 14.000 P. összesen: 627 645 32 P. Teher: Részvénytőke 60.000*—P, Tartalékalap 27.092*78 P‘ Tő­ketartalék 16.461 85 P, Intézeti ház erlékcsökfe. tarl. alap 12 000*— P, összesen 115.554 63 P, Betétek: takarékbetétek 201 978 24 P, önsegélyző egyieli beiét 28893*76 P, folyószámiabetél 2.61 59 P, összesen 233033 59 P, Hitelezők 23*36621, Beszedésre érkezett váltók 819*58 P, Viszontleszámitolt váltók 244.282 — P, Fel nem vett osztalék 220 — P, Levonandó kincstári ille'ék 428 58 P, Á me­nő »élelek 4.888 03 P, Nyereség 5052 70 P, Kezességek 14.000 — P. 0,-fS esen 627.645 32 P. Léhári Irén cégvezető főkönyvelő. Az igazgatóság: Schneller Jenő elnök, Beck Lajos, Dr. Qer- mán Gyula, Keszíer Márton, Keresziury Ödön, Dr. Koréin Dezső, Kovács Aladár, Suminer Mihály. Megvizsgáltuk és rendben találtuk : Zalaszentgrót, 1939, évi február 7. A felügyelő bizottság: Sághy Kálmán elnök, Barla Albert, Ko­réin Jenő, Koréin Miksa.

Next

/
Thumbnails
Contents