Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-28 / 244. szám
UK. évfolyam 144. «vám. Ara 8 fillér* 1938. október 38, Péntek. Ssarkeszíöség ét kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Isécbenyi-tér 4, ...Telefons zára 128. Felelé s szerkeszt#: Herboíy Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*90 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Szavak és tettek egyensúlyban. Szavakban, azaz, hogy ékes, virágos, magasszárnyalásu, remekbe készült beszédekben, színesen megirt cikkekben sohasem szűkölködtünk. Gyülésezíünk napnap után, előadásokat rendezgettünk az unalomig csak azért, hogy amit mondottunk, irtunk, tettekké érlelődjenek. Azonban minden következő alkalommal panaszkodtunk — ugyan csak virágos, szép stílusban — hogy a sok beszédnek, írásnak nem lett meg a kívánt eredménye. Különösen a szent demokrácia érvényesülése érdekében hangzott el sok-sok beszéd, használódott el sok-sok tinta, nyomdafesték, papír, de épen ezen a téren történt a leggyengébb előrehaladás. Mondhatnék csiga - diszmenet tapasztalható a demokrácia elveinek érvényesülése körül, sőt néha ráklépéseket is szemlélhetünk. A mindennapi tapasztalatok bizonyítják ugyanis, hogy egyesülés, vagy csak lényegesebb közeledés is még mindig nem vehető észre a társadalmi osztályok között, a munka önmagában még nemigen biztosítja azt a rnegbecsüítetéit, amit biztosítania kellene. A szavak és leitek tehát nem igen helyezkedtek egymással egyensúlyba. Most azonban a legnagyobb elismerés hangján kell szótanunk a társadalmi eggyéolvadásáról, ami a felszabadulás előtt álló felvidéki testvéreink megsegítése céljából indított mozgalomban példaszerűen jelentkezik. Araikor elhangzott a felhívás: segítséget kifosztott magyar testvéreinknek 1 — egyszerre megmozdult az egész magyar társadalom. Valóban egy testié vált az egész csonka ország népe. Férfiak, nők, hajtoíthátu aggastyánok, kis iskolásgyermekek, jómódúak és szegények, müveitek és kevésbé műveltek, urak és szolgák, mindenki, aki ebben az országban él, odaviszi áldozatát arra az oltárra, amelyen az igazi testvéri szeretetnek lángja lobog, parázsa izzik. Ezerszámra készülnek a nemzeti lobogók, röpködnek a bankók, gurulnak a pengők és fillérek, nyílnak meg a magtárak, a szekrények, hogy mindenki adja azt, amit tud, adjon annyit, amennyit adaat. Ha nem volnánk mi magunk is kifosztottak, ha nem volnának itthon is sok tízezren, akiken segítenünk keli, ha úszkálnánk minden jóban, akkor is meg kellene hajolni az előtt az áldozatkészség előtt, amivel felvidéki testvéreink segítségére sietünk. Ismerve azonban helyzetünket, le kell borulnunk a nemzet nagysága élőit és hálát kell adni Istennek, hogy ilyen áldozatok meghozatalára képesek vagyunk. Csak egyszer, egyetlenegyszer süvített végig a jelszó: „Magyar a magyarért“ és ime, megnyíltak a szivek és zsebek. Tettekké váltak a szavak és egyensúlyba helyezkedtek. Bár maradnának is mindig egyensúlyban, vagy, ha az a mér leg meg is billen, az elhajlás történjék a tettek irányában. Beszéljünk, irju ik tovább is, de szü:esA Magyar Távirati Iroda jelen íi : A cseh váiaszjegyzék a következőket tartalmazza: — A cseh kormány figyelmes és mélyreható vizsgálat tárgyává tette a magyar kormány javaíaíát. A cseh kormány bátorkodik ismételten hangsúlyozni, hogy a jelenlegi tárgyalások csakis a magyar kisebbség kérdésére vonatkozhatnak. Minthogy ugyanis sz 1938. szeptember 29-iki megállapodást tariaiíimó jegyzőkönyv első és második pontja csak & magyar és lengyel kisebbségekről tesz említést, más technikai kérdéseknek a jelenlegi tárgyalások keretén kívül keil maradniok. Ami a magyar kisebbség kérdését illeti, a cseh kormány át van hatva attól a benső kívánságtól, hogy őszinte, gyors és teljes megoldás éressék ei. Ebből a célból nyújtotta át október 22- én azokat a javaslatokat, amelyek az egész zárt magyar területekre vonatkoznak. Eted; a j ivariatok az új tárgyalások általános alapjául adattak át és azok utólagos módosításának lehetősége fentar- taíott. Minthogy ezeket a j (vasiatokat a magyar kormány nem taiálta kielégítőnek, a cseh kormány egyetért abban, hogy a magyar kisebbség kérdése Németországnak és Olaszországnak, mint a müncheni egyezményt aláirt hatalmaknak döntőbíráskodása alá bocsátassék. Más döntőbírónak esetleges bevonását ennek a két hatalomsék a beszéd és írás nyomán mindig főbb let*. N-í h ngozzék el soha egyetlen jó szó sem, úgy, hogy azt nyomon ne kövesse a jócseíekedef. Akkor boldogulunk. Ha most megérti egymást a magyar és egyenlővé válik a persely, a gyüjiőuína előli, értse meg egymást továbbra is, minden időkben, ne csak akkor, amikor a szegény testvérekért kel! áldozatot hoznia. Felszabaduló testvéreink a felszabadulás első pillanatában érzik a testvéri szeretet melegét. Ne engedjük, hogy ez a szeretet csökkenjen, hogy annak melegéből csak valami is elvesszen. A szeretet egyesitelt bennünket; maradjon ez örökké összetartó erő a nemzet tagjai között! Prága halogató jegyzéke megérkezett. A csehek félnek a népszavazástól, azért csak a magyar kisebbségről akarnak tárgyalni. Dőnfő bírósági tagságot szeretnének adni Öiáhországnak. nak elhatározására kellene bízni. Ha ez a két hatalom elfogadná Magyarországnak Lengyelországra vonatkozó javaslatát, úgy a cseh kormány ajánlja, hogy Romániát szintén vegyék be a döntő bíróságba. A döntőbíróság határozatának kellene megállapítania az átadandó területeken a cseh csapatok és hatóságok által való kiürítésére és a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módozatokat és határidőket. A cseh kormány javasolja, hogy egy magyar és cseh katonai szakértőkből álló bizottság üljön össze azonnal a szükséges intézkedések végi ehajtácfán^k előkészítése és gyors lebonyo ítása céljából. A magyar kormány utolsó jegyzéke tehát nem talált grra a megértésre, amit a békére yágyó világ összvéíeménye megkövetelt volna. A cseh jegyzék egyetlen helyes pontja az, hogy szintén hangsúlyozza a gyo's elintézés szükségességét; viszont e t a A otehskmk keli idő. Magyar politikai körökben érthetetlennek tartják, hogy a nem vitás területek visszaadása körül miért támaszt további nehézségeket Csehország. Egészen biztos, ezzel az a célja, hogy időt nyerjen a további fosztogatásra és csak akkor akarja átadni jogos tutajdonosának, amikor már min gyors elintézést nem mozdítja eíő, amikor a népszavazást nem fogadja ei és olyan javaslatot lesz, «mely egy, nagyhatalomnak nem tekinthető szomszéd államot igyekszik bevonni az ügy elintézésébe. A legújabb javaslat is a kis* antant szellemének ékes bizonyítéka. A jegyzék szerdán az esti órák- ■ ban érkezett meg s azt először Kánya Kálmán külügyminiszter, majd Imrédy Béla miniszterelnök Kánya Kálmán külügyminiszteriéi és Teleki Pál gróf kultuszminiszterrel, mint a magyar delegáció vezetőivei veite tárgyalás alá. A ma délelőtti minisztertanács szintén a cseh jegyzékkel foglalkozóit. Budapest, október 27. Ma délelőtt fél 10-kor Kánya külügyminiszter és Rátz honvédelmi miniszter megjelentek Imrédy miniszterelnöknél, akivel tárgyalásokat folytattak. Fél II tor kezdődött a minisztertanács, amelyen a kormánynak minden tagja részt- vett. fosztogatásra den elmozdítható! elszállított onnét. jól tudja Magyarország, hogy milyen eiővel folyik ezeknek a területeknek kiüresitése és hogy nem kímélik a magántulajdont sem, elviszik a lakosságnak minden ingóságát. Halogatásra nincs idő tovább, egységesen követeli az egész magyar nemzet a gyors