Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-28 / 244. szám

UK. évfolyam 144. «vám. Ara 8 fillér* 1938. október 38, Péntek. Ssarkeszíöség ét kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Isécbenyi-tér 4, ...Telefons zára 128. Felelé s szerkeszt#: Herboíy Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*90 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Szavak és tettek egyensúlyban. Szavakban, azaz, hogy ékes, virágos, magasszárnyalásu, re­mekbe készült beszédekben, szí­nesen megirt cikkekben sohasem szűkölködtünk. Gyülésezíünk nap­nap után, előadásokat rendezget­tünk az unalomig csak azért, hogy amit mondottunk, irtunk, tettekké érlelődjenek. Azonban minden következő alkalommal panaszkodtunk — ugyan csak virágos, szép stílusban — hogy a sok beszédnek, írásnak nem lett meg a kívánt eredménye. Különösen a szent demokrácia érvényesülése érdekében hangzott el sok-sok beszéd, használódott el sok-sok tinta, nyomdafesték, papír, de épen ezen a téren tör­tént a leggyengébb előrehaladás. Mondhatnék csiga - diszmenet tapasztalható a demokrácia elvei­nek érvényesülése körül, sőt néha ráklépéseket is szemlélhetünk. A mindennapi tapasztalatok bizo­nyítják ugyanis, hogy egyesülés, vagy csak lényegesebb közeledés is még mindig nem vehető észre a társadalmi osztályok között, a munka önmagában még nemigen biztosítja azt a rnegbecsüítetéit, amit biztosítania kellene. A sza­vak és leitek tehát nem igen helyezkedtek egymással egyen­súlyba. Most azonban a legnagyobb elismerés hangján kell szótanunk a társadalmi eggyéolvadásáról, ami a felszabadulás előtt álló felvidéki testvéreink megsegítése céljából indított mozgalomban példaszerűen jelentkezik. Araikor elhangzott a felhívás: segítséget kifosztott magyar testvéreinknek 1 — egyszerre megmozdult az egész magyar társadalom. Valóban egy testié vált az egész csonka ország népe. Férfiak, nők, hajtoíthátu aggastyánok, kis iskolásgyermekek, jómódúak és szegények, müveitek és kevésbé műveltek, urak és szolgák, mindenki, aki ebben az országban él, odaviszi áldozatát arra az oltárra, amelyen az igazi testvéri szeretetnek lángja lobog, parázsa izzik. Ezerszámra készül­nek a nemzeti lobogók, röpköd­nek a bankók, gurulnak a pengők és fillérek, nyílnak meg a mag­tárak, a szekrények, hogy min­denki adja azt, amit tud, adjon annyit, amennyit adaat. Ha nem volnánk mi magunk is kifosztot­tak, ha nem volnának itthon is sok tízezren, akiken segítenünk keli, ha úszkálnánk minden jóban, akkor is meg kellene hajolni az előtt az áldozatkészség előtt, ami­vel felvidéki testvéreink segítsé­gére sietünk. Ismerve azonban helyzetünket, le kell borulnunk a nemzet nagysága élőit és hálát kell adni Istennek, hogy ilyen áldozatok meghozatalára képesek vagyunk. Csak egyszer, egyetlen­egyszer süvített végig a jelszó: „Magyar a magyarért“ és ime, megnyíltak a szivek és zsebek. Tettekké váltak a szavak és egyen­súlyba helyezkedtek. Bár maradnának is mindig egyensúlyban, vagy, ha az a mér leg meg is billen, az elhajlás tör­ténjék a tettek irányában. Beszél­jünk, irju ik tovább is, de szü:es­A Magyar Távirati Iroda je­len íi : A cseh váiaszjegyzék a követ­kezőket tartalmazza: — A cseh kormány figyelmes és mélyreható vizsgálat tárgyává tette a magyar kormány javaíaíát. A cseh kormány bátorko­dik ismételten hangsú­lyozni, hogy a jelenlegi tárgyalások csakis a ma­gyar kisebbség kérdésére vonatkozhatnak. Minthogy ugyanis sz 1938. szeptember 29-iki megállapodást tariaiíimó jegyzőkönyv első és második pontja csak & magyar és lengyel kisebbségekről tesz említést, más technikai kérdések­nek a jelenlegi tárgyalások kere­tén kívül keil maradniok. Ami a magyar kisebbség kér­dését illeti, a cseh kormány át van hatva attól a benső kíván­ságtól, hogy őszinte, gyors és teljes megoldás éressék ei. Ebből a célból nyújtotta át október 22- én azokat a javaslatokat, amelyek az egész zárt magyar területekre vonatkoznak. Eted; a j ivariatok az új tárgyalások általános alap­jául adattak át és azok utólagos módosításának lehetősége fentar- taíott. Minthogy ezeket a j (vas­iatokat a magyar kormány nem taiálta kielégítőnek, a cseh kormány egyetért abban, hogy a magyar kisebbség kérdése Német­országnak és Olaszország­nak, mint a müncheni egyezményt aláirt hatal­maknak döntőbíráskodása alá bocsátassék. Más döntőbírónak esetleges bevonását ennek a két hatalom­sék a beszéd és írás nyomán mindig főbb let*. N-í h ngozzék el soha egyetlen jó szó sem, úgy, hogy azt nyomon ne kövesse a jócseíekedef. Akkor boldogulunk. Ha most megérti egymást a ma­gyar és egyenlővé válik a persely, a gyüjiőuína előli, értse meg egymást továbbra is, minden időkben, ne csak akkor, amikor a szegény testvérekért kel! áldo­zatot hoznia. Felszabaduló testvéreink a fel­szabadulás első pillanatában érzik a testvéri szeretet melegét. Ne engedjük, hogy ez a szeretet csökkenjen, hogy annak melegé­ből csak valami is elvesszen. A szeretet egyesitelt bennünket; ma­radjon ez örökké összetartó erő a nemzet tagjai között! Prága halogató jegyzéke megérkezett. A csehek félnek a népszavazástól, azért csak a magyar kisebbségről akarnak tárgyalni. Dőnfő bírósági tagságot sze­retnének adni Öiáhországnak. nak elhatározására kellene bízni. Ha ez a két hatalom elfogadná Magyarországnak Lengyelországra vonatkozó javaslatát, úgy a cseh kormány ajánlja, hogy Romániát szintén vegyék be a döntő bí­róságba. A döntőbíróság határoza­tának kellene megállapí­tania az átadandó terüle­teken a cseh csapatok és hatóságok által való ki­ürítésére és a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módozatokat és határidőket. A cseh kormány javasolja, hogy egy magyar és cseh katonai szakértőkből álló bizottság üljön össze azonnal a szükséges intéz­kedések végi ehajtácfán^k előkészí­tése és gyors lebonyo ítása cél­jából. A magyar kormány utolsó jegy­zéke tehát nem talált grra a meg­értésre, amit a békére yágyó vi­lág összvéíeménye megkövetelt volna. A cseh jegyzék egyetlen helyes pontja az, hogy szintén hangsúlyozza a gyo's elintézés szükségességét; viszont e t a A otehskmk keli idő. Magyar politikai körökben ért­hetetlennek tartják, hogy a nem vitás területek visszaadása körül miért támaszt további nehézsé­geket Csehország. Egészen biz­tos, ezzel az a célja, hogy időt nyerjen a további fosztogatásra és csak akkor akarja átadni jogos tutajdonosának, amikor már min gyors elintézést nem mozdítja eíő, amikor a népszavazást nem fo­gadja ei és olyan javaslatot lesz, «mely egy, nagyhatalomnak nem tekinthető szomszéd álla­mot igyekszik bevonni az ügy elintézésébe. A legújabb javaslat is a kis* antant szellemének ékes bizonyí­téka. A jegyzék szerdán az esti órák- ■ ban érkezett meg s azt először Kánya Kálmán külügyminiszter, majd Imrédy Béla miniszterelnök Kánya Kálmán külügyminiszter­iéi és Teleki Pál gróf kultusz­miniszterrel, mint a magyar de­legáció vezetőivei veite tárgyalás alá. A ma délelőtti miniszterta­nács szintén a cseh jegyzékkel foglalkozóit. Budapest, október 27. Ma dél­előtt fél 10-kor Kánya külügymi­niszter és Rátz honvédelmi mi­niszter megjelentek Imrédy mi­niszterelnöknél, akivel tárgyaláso­kat folytattak. Fél II tor kezdő­dött a minisztertanács, amelyen a kormánynak minden tagja részt- vett. fosztogatásra den elmozdítható! elszállított on­nét. jól tudja Magyarország, hogy milyen eiővel folyik ezeknek a területeknek kiüresitése és hogy nem kímélik a magántulajdont sem, elviszik a lakosságnak min­den ingóságát. Halogatásra nincs idő tovább, egységesen követeli az egész magyar nemzet a gyors

Next

/
Thumbnails
Contents