Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-09 / 228. szám
2. Zaíamegyeí Uisag 1938. október 9 swn wriiMnriBwrn'i taíanul csatolják Magyarországhoz, a magyarlakta területeken a közhatalmat adják át az egyesült magyar pártnak. Közli végül, hogy a parlamenti klub egyidejűén megalakította a magyar nemzeti tanácsot, •melynek hivatása képviselni a felvidéki magyarság érdekeit, amíg a ha* tárrendezés kérdése teljesen meg nem oldódik. A NÉP nevében Tagnádi Nagy András táviratot intézett Esterházy Jánoshoz és Jaross Airdorhoz, amelyben hátáé köszönetét fejezte ki a tegnap esti rádiószózatért. A németek a további megszállái menetrendjén a müncheni egyezmény és a nemzetközi bizottság megállapításai alapján a német csapatok október 10-én 12 órától kezdve megszállják a Neu- haustól nyugatra eső területet és Pozsonytól délre a hídfőt. Betiltották a kisantant svájci lapját. A Genfben először kisantant pénzen megjelenő Journal des Nations című lapot, amelyet később a spanyol vörösök, majd Moszkva vett át, a Szövetségtanács betiltotta szeptember 30.-iki számában megjelent „Sem a haladék, sem a háború nem szinonimái a békének“ című cikke miatt, amelyben a müncheni tanácsot „mészárosok klubjának“ nevezte. Ez a lap volt az, amely Magyarország ellen a legélesebb támadásokat intézte és a leggyalázatosabb rágalmakat kürtölte szét felőle a világba. A csehek nem férnek a bőrűkbe. Komáromi jelentések szerint a csehek elrendelték, hogy este 9 óra után polgári személyek nem tartózkodhatnak az utcákon. Több személyt, akik a magyar nemzeti szalagot vagy jelvényt viselték, a csehek súlyosan bántalmaztak. Érsekújvárod a lakosság és a csendőrök között őszszetüzésre került a sor és négyen megsebesültek. Munkácson Ung- várott és Huszton a csehek kiürítették a kaszárnyákat és azok berendezését, elrendezését elszállították. A visszavonuló cseh katonaság a lakosságot mindenéből kifosztotta. A rutének visszakivánkozása. A Regime Fasiszta prágai jelentés alapján azt Írja, hogy Prága kísérletet tesz arra, hogy a rutén földet szövetségi alapon megtartsa a cseh állam keretében, de ha ellenállásra talál, ezt a tervet feladja. A ruténekben minden hajlandóság megvan arra, hogy — mondja a lap — visszatérjenek Szent 1st ván birodalmába, ahol ezer éven ét éltek. Ezzel megvalósul a lengyel— magyar közös határ gondolata is. A lap varsói jelentése szerint a rutén föld könnyen a bolsevista propagandának Európába vezető bejárata lehet. Már csak ezért is szükséges, hogy a ruténeket visszacsatolják Magyarországhoz és igy elzárják a szovjet befolyás elől. London, október 8. A Daily Mail arról ir, hogy népszavazással kell eldönteni a kárpá ajai magyarság jövőjét, Egyedüli megoldás, hogy Ru3zin8zkót Magyar- országim csatolják minden népszavazás nélkül, mert er a terület kétségtelenül Magyarországhoz tartozik. Megemlíti a lap, hogy Benes volt cseh köztársasági elnöknek egyetemi tanszéket ajánlottak fel Amerikában. Páris, október 8. A Matin jelentése szerint Litvinov külügyi népbiztos lemondott. A lemondás hátteréül azt a körülményt emlegetik, hogy Sztálin szemrehányást tett a volt külügyminiszternek, helyeket. Nem érdeke bekapcsolni olyan területeket, ahol más nemzetiségek vannak többségben. London, október 8. A brit légió vezetősége hivatalos jelentést adott ki, amely szerint a Csehországba induló rendfenntartó csapatok nem ma, hanem csak hétfőn kelnek útra. Róma, október 8. A fasiszta nagytanács pénteken éjjel folytatta tanácskozásait, amelyek éjfél után 1 óráig tartottak. A tanács által elfogadott törvényjavaslatokat az olasz Ház november 7-én tárgyalja le. Róma, október 8. Ma éjszakára várják Mussolini deklarációját a spanyol kérdésben. Bukarest, október 8. A romániai tanitónőképzőkben újra bevezették a kisebbségi tantárgyakat. hogy nem tudta a müncheni tanácskozások eredményét más irányba terelni. Berlin, október 8. A német birodalom belügyminisztere ,el rendelte, hogy a belföldi zsidók nem kaphatnak útlevelet. Azoknak, akiknek a tulajdonában útlevél van, kötelesek két héten belül beszolgáltatni azt. Berlin, október 8. A Berliner Börsenzeitung hosszú cikkben foglalkozik azzal, hogy a cseh sajtó ferde beállításba helyezi a németországi követelések érvényesítését. Nem áll az, hogy Németország nem volt tekintettel a cseh érdekekre, mert hiszen el foglalásuk zónán kívül hagyta Pilsent, Brünnt és más nagyobb TVIVOSU A szegények megsegítése. Adakozzék mindenki tehetsége szerint. A vármegye alispánja körrendeletét adott ki a főbírókhoz és a jegyzőkhöz s felhívja őket, hogy a küldött felhívásokat azon nal tegyék közhírré, majd igy folytatja: A vármegyei közjóléti bizottság érzi azt, hogy feladatai megnövekedtek. A fegyvergyakorlatra bevonultak hozzátartozóit a magyar állam becsülettel és megfelelő mértékben segélyezi. De vannak olyan kategóriájú hozzátartozók, akikre a rendelet nem vonatkozik, de akikről -szociális, emberbaráti és nemzeti szempontból gondoskod nunk kell. Ezekben az időkben a közjóléti bizottság nagy súlyt helyez arra, hogy a reménykedő magyar szivekben minden társadalmi osztálynál megelégedettség is legyen, ezért különösen szükség van az áldozatkészség megnyilvánulására. A csatolt postatakarékpénztári befizetési lapnak egyesek részére történő szétosztásán kivül (amiről külön pontos jegyzék lesz vezetendő) a csatolt gyüjtőiveken a gyűjtést azonnal meg kell kéz deni. Az esetleges terményekbeni adományokat köszönettel el kell fogadni, de udvariasan kérni kell azt, hogy a tárolási nehézségek miatt lehetőleg csak pénzbeli egyenértéke adassék hazafias jótékony adományul, iüf A munkára fel kell kérni a vármegye főispánja nevében és magam nevében az eddig is bevált jótékony egyesületeket, valamint az akció támogatására fel kell kérni a lelkészkedő papságot és tanítóságot. A jótékony egyesületek vezetőségével közölni kell, hogy kormányintézkedés folytán a szociális feladatok megoldááára és a rendkívüli időkben különösen szükséges kitartó munkára a vármegyének külön hatósági szervezete van, ez a vármegye közjóléti bizottsága, amelynek nemcsak hivatása, de kötelessége is, hogy a társadalmi jótékonykodás helyes irányait megjelölje, a jótékony egyesületek munkáját úgy irányítsa, hogy az egész vármegyében a nagy nemzeti célokat és szociális igényeket megértő, de feltétlenül egységes munka és tevékenység végezze az ezen az utón egyedül eredményes munkát. Külön kell foglalkoznom a városok helyzetével. Mint ismeretes, a közjóléti bizottság tevékenysége csak a falusi lakosság megsegítésére terjed ki. Rendkívüli idők rendkívüli követelményei kötelességévé teszi azonban a bizottságnak, hogy a városokat szociális problémájuk megoldásában támogassa. Azért is elhatároztuk, hogy jelen gyűjtési akciónkat a városokra is kiterjesztjük, a városokból befolyt adományokat külön számlán számoljuk el és a befolyt összeget mindegyik város részére teljes egésszében visszautaljuk, illetve a vármegyéhez történő befizetés előtt átengedjük ; de természetszerű az is, hogy a gyűjtés eredményét és az adakozók nevét ismerni akarjuk. A városokban befolyt összegek elsősorban ama segélyezési feladatok ellátására fordítandók, amelyek a 42206—ein. 18. 1938. H. M. rendelet keretén belül meg nem oldhatok, de mégis szükségszerüek és halaszthatatlanok. Mivel a szociális problémák megoldására és a fegyvergyakorlatra bevonultak bizonyos kategóriájának segélyezésére az előadottak szerint egységes és hatósági közegek és illetékes jótékonysági szervezetek részvételével a mai nappal a gyűjtés az egész vármegye területén megindult, semmiféle hatóság, vagy közigazgatási szervezet, vagy magános részére a jelzett célokra más gyű] tésl engedélyt már ki nem adok és azt megtiltom, a jelen rendeletemben lefektetett cél érdekében bármely más célra történő gyűjtésre újabb engedélyt pedig egyelőre ki nem adok. Azt hiszem, mindenki megérti azt a hazafias és komoly szándékot, amelyet a közjóléti bizottság szolgálni kíván és a cél érdekében a közigazgatási tisztviselőktől odaadást, a vármegye mindenkor hazafias és megértő lakosságától pedig megértést és áldozatkészséget kér. A pénzben lerovandó s teljes egészükben a vármegyénk szociális bajainak orvosolására fordítandó adományokat kérjük a „Vármegyei vegyes alapok —
