Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-18 / 286. szám

4. Zalamegyei Újság 1938. december 18 deíemügyi minisztériumhoz, amely megteszi észrevételeit és az ügy^t 3z Árefemző Bizottsághoz továb­bítja. Az Áremelő Bizottságnak már most az lesz a feladata, hogy közszükségleti cikkek lajstromá­ban szereplő áruk áralakulását részletesen megvizsgálja és az érdekeltségekkel való tárgyalás alapján ^tisztázza a költségtétele­ket, az áralakitási elveket és megállapítsa az irányárakat *is. Hosszú és nehéz munka ez, amelyet azonban — mint értesü­lünk — az Áremelő Bizottság a leggyorsabban szándékozik vég­rehajtani. A közeljövőben várható Szlovákia teljes elszaka­dása Csehországtól. Pozsony, december 17. Az egyesült magyar párt felhívta a magyar választókat, hogy a vá lasztáson szavazzanak igennel, tehát Szlovákia mellett. A felszó­lítást magasabb szempontokkal indokolja meg a párt. Természe­tesen az igennel szavazás ellené ben a magyar párt követeli, hogy a magyarság kapjon meg Szlo­vákiában minden jogot. Londoni jelentés szerint az angol lapok állandóan foglalkoz­nak a cseh—szlovákiai viszo­nyokkal, s a helyzetet aggasztó­nak tartják, mert a csehek és szlovákok között mind nagyobbak az ellentétek, főleg a cseh tiszt­viselők elbocsátása óta. Szlová­kiában növekszik a teljes elsza­kadás vágya, s erre mutat a Hlinka-gárda tevékenysége is. Prága, dtCámbir 17. A cseh parlament felfüggesztette Bródy és Fencík képviselők menetelmi jógái és megindul ellenük a bűn­vádi eljárás. Bródy jelenleg egy prágai börtönben van, Fencik pe­dig a magyar képvigeiőház behí­vott tagja. Fenclk ellen távollété­ben folytatják le az eljárást. Páris, december 17. Vladimir orosz nagyherceg cáfolta azt a hirí, mintha az öná ló Ukrajna hive lenne és az ukrán trónra pályáznék. Kijelentette, hogy ezt fel sem lehet róla tételezni, mert Ukrajna mindig réssé volt Orosz­országnak és attól nem választ­ható el. Egyébként is, Ukrajná­nak külön trónja soha nem volt, A szovjet Ukrajnában folytai ja tisztogatási akcióját A kommu­nista ifjúsági szervezet központját átalakították és az összes eddigi vezetőket elmozdították. A rossz adófizetésből egymillió hasznuk van a városoknak. Zalaegerszeg a legrosszabb adófizető? A Magyar Városok Statisztika* Évkönyvének adatai szerint az 56 magyar városnak évi bevétele végrehajtó«» dijakból csaknem t millió pengő, amelyből 450 ezer pengő esik Budapest székesfővá­rosra, 208 e^er pengő a 10 tör­vényhatósági jogú városra és 291 ezer pengő a 45 megyei va­rosra. Az adóvégrehajlási dijakból származó jövedelem nem arányo­san oszlik meg a városok kfteölf. Az egy lakosra eső végrehajtási díj a magyar adómorál Sázmé- rője, amelynek segítségével meg­mérhetjük és leleplezhetjük vá­rosaink adófizetési készségét Miveí a törvényhatósági jogú városoknak fejlettebb szervezetük van az adóbehajtásra, a városok kát csoportját küiön-külön vizs­gáljuk. A törvényhatósági városok kö­zött Baja közönségének van a legkevesebb baja az adóvégrehaj­tással, mert itt az adóvégrehajtóti dijakból csupán 10 fillér esik egy lakóéra. A megyei városok között ket­tőnek a Statisztikai Évkönyv sze­rint nincs bevétele adővégrehaj- tási díjból Valószínűnek látszik azonban, hogy itt se fizeti be mindenki végrehajtási eljárás nél­kül az adót, hanem azt a költség­v Kombinált szobák, hálók, ebédlők, konyhabútorok, rekamiék, fotelok nagy választékban. C 4 «> * L LÄ1 *0^ - «*** Wm *r- ^ y> ,<afctál.aibani Za5ae9®p8*fd’ ö®1 vetés más tételénél számolják el. így csak megemlítjük, hogy ez a kél város Nagykanizsa és Salgó­tarján. A jászkunok fővárosának már komolyabb a dicsősége, hogy óit alig van szükség adó/égrebajtásra, mivel csupán 6 fillér esik egy lakósra a végrehajtósi dijakból Rajtó hívül még 3 város van, ahol az egy lakósra eső végre­hajtási dij 10 fillér alatt mared ; Kispest 8, Magyaróvár, Komá­rom (még a trianoni) 9 fillérrel 11 megyéi városban tózmérőnk 10 és 20 fillér közöli mozog. 16 városban 20 fllérnéi maga­sabb, de 30 fillérnél kevesebb az egy lakósra eső végrehajtósi dij. 9 város esik a 30—40 filléres zónába. 3 város ugrik ki komolyan a sorból: Makón 42, Hajdúnánáson 52, Zalaegerszgen 65 fillért mu­tat lázmérőnk, amiből arra kel­tene következtetnünk, hogy itt fi­zetik be legnehezebben a köztar­tozásokat. A soproni postaigazgafé- sag hafaskoraoa utaltak a Felvidék szélső nyugai- vidékének postai vezetését A Trianon után Miskolcon megszüntetett postaigazgatóságot most újból felállítják, ami Miskolc város fejlődésére is nagyjelentő ségü lesz. Különös tekintettel a Felvidék minél gyorsabb és töké­letesebb postai közigazgatására, amihez igen fontos nemzeti ér­dekek fűződnek, ezentúl a Felvi­dék postai vezetése a inár felál litott kassai és a most felállítandó miskolci postaigazgatóságok kö zött fog megoszlani. A vissza c atolt Felvidék szélső nyugatvi­dékének postai vezetését pedig a soproni postaigazgatóság hatás­körébe utalták. Általában pedig a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium­ban máris folynak az előkészítő munkák az ország összes posta­igazgatóságainak újabb, szélesebb hatásköri alapon való gyökeres átszervezésére. E hatásköri átszervezések nyo­mán előtérben áll az összes pos­taigazgatósági üzemek fokozottabb motorositása, amit a kézbesítések gyorsítása tesz halaszthatatlanná. Héfgi magyer templom üémában. Szeged, 1938 december. Római tartózkodásom idején a Collegium Hungaricum szokásos havi tanulmányi összejöveteleinek egyikén tartalmas, nagy felké­szültségéről tanúskodó előadást hallottam Gerő László építész­mérnök, festőművésztől, egy régi római magyar templomról. Ennek a templomnak a története messze évszázadokra nyúlik vissza s ma bár használhatatlan állapotban van, kultúrtörténeti szempontból mégis érdekes a keletkezéstörté­netének tanulmányozása. A templom a Celio hegyen van a kolosszeum mögött, a Laterani bazilika közelében. Leg­könnyebben a kolosszeumtól a 8-as villamossal közelíthető meg, ha a Via della Navicellan a ha­sonnevű templomnál, (amelyet Santa Maria in Domnica-nak is neveznek) leszállunk. Említett templom egyébként a Villa Celi- montana keleti részében fekszik s vele szemben különleges kör- alaku épület emelkedik, a Santo Stefano Rotondo, a magyarok régi temploma. Eredete sokáig kétes volt. So­kan Néró császár Macellum Mag- num-át látták benne, amely hús csarnoknak felel meg. Eme feite- I vést látszólag igazolja az, hogy a templom alaprajza köralaku és nem hosszhajós, mint amilyen az akkori többi ókeresztény temp lom. Ha a köralaprajzot alapo­san vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azok keleti származásra engednek következtetni, hol ezen időben csak ilyen alaprajzú temp lomot épitettek. Még alaposabb vizsgálat után végleg kitűnik a keletrómai templomokkal való kapcsolata, ami a Szentsir-temp­lom utáni keletkezésre vall. Kelet­kezésének ideje nem biztos, de az V. század előtt kellett épülnie, miveí ez idő építkezési rend­szerével egyeznek meg a részletek. Jóllehet, hogy az alap római, de a felépítése ókeresztény. A templom belső térhatása le­nyűgöző, mert felépítése egységes. Főbb alaprajza hármas kör, mely­nek legbelső 22 oszlopa magasan kiemelkedő középtért határol ame­lyet az azt körülvevő folyosófal oszlopokkal és ivekkel tör át. Éhez a körhöz négy kápolna csatlakozik görög kereszt alakjá ban. A kápolnákat folyosók kö tötték össze. A kápolnákból ma csak egy maradt fenn, mert a többit a folyosókkal együtt a XV. századi restaurálás alkalmá­val elhagyták, a második kör oszlopait befalazták. Még igy is hatalmas a templom, habár a díszítések hiányzanak. A jelenlegi redukált kör átmérője 44 méter. 415-ben Szent István vértanú testét Jeruzsálemben megtalálták s róla dedikálta a templomot I. Simplicius pápa, mert az a szent nagy kultusznak örvendett. (De Rossi Rómában 28 Szent István templomot sorolt fel.) A VI. szá­zad elején szép márvány borítás­sal és mozaikokkal díszítették. A 22 méter fesztávú tető gyakori beszakadása miatt a templomot a VIII. század végén trendsze­rekkel támasztották alá, amelyek ma a templomot kát részre oszt­ják. A XII. században II. Ince pápa az ellenpápa hívei által ki­fosztott templomot helyreállittatta, de már 1440 ben Flavio Biondo a szép római épületek leírásakor úgy emlékezik meg a templomról, hogy ismét tető nélkül van. V. Miklós a XV. század közepén restaurálja, ekkor marad el a külső árkádsor, mert sok pénzbe

Next

/
Thumbnails
Contents