Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-04 / 275. szám

5938. december 4. Zalamegyei Újság 3. Adatok és érdekességek a zalaegerszegi lövész- század életéből. Az alábbiakban néhány érdekes apróságot és adatot adunk a Move lövész századié', amely 9 héten át járta a Felvidéket. A s.ázzd elindu ó létszáma 177 fő volt, ezek közti! 18 a diplo­más és 55 az érettségizett, de a többiek: az iparosok, kereskedők és munkásfiuk is feltűnően értel­mes emberes voltak, nagyrészük négy középiskolát végzett.— So kan voltak, akik nagy egyéni áldozatot hoztak önkéntes jelent­kezésükkel, mert szabad életpá­lyát hagytak e*. Ügyvédek hagy­ták ott vezető nélkül irodájukat, kereső nélkül családjukat, orvo­sok praxsukaf, iparosok műhe­lyüket, kereskedők az üzletet. Szép példát mutattak a 18—19 éves iparostanu ók, nem különben az a diák, aki a gimnázium nyolcadik osztályát hagyta ott. * Nagy volt a nótás kedv szinte állandóan. Zalaegerszegtől—Na« ményig is ezzel űzték el a fáradt­ságot a fiuk. á vásárosnaményi «szarvas szálló* előtt már a má sodik nspon megszülettek az új nóták. A «Fiumei kikötőben* kezdetű nóia végső sorai igy változtak : Fújja a széf, fújja, Kassa felé fújja, Harminchármas Move lövész most megy a határra. November 24 én Nagyfödéme- sen Árvay László igy jelezte a menetirányt: irány haza. És vigz- szaáliott az ereded szöveg : 33 as Move lövész most megy szabad­ságra. * Egy kis kis epizód a naményi naposoól: Első nap egy feltűnő­en tiszta kis cselédlakásban fekete kávét fő e:ünk egy öreg nénivel. Könnyes szemmel dolgozik, s megkérdezzük: «Mi baj, mama?“ — Oh, kedveseim, hogyne sírnék, amikor ennyi szép fiatalt látok, akik harcba indulnak. Meg­jósolta nekem odaát (a határ felé mulat) egy tudós nő, hogy «jaj­napok* jönnek a magyarra, aztán megint menekülni keli. Vigasztaltuk, hogy a «jaj na­pok* inkább majd a esetiekre jönnek. Meg is nyugodott, csak akkor szontyolodott el ismét, amikor zászlóaljunk elhagyta a községet. Panaszkodott, hogy most már megint védtelenek lesznek. * Feltűnően erős nemzeti érzést tapasztaltunk mindig a határvi­déken. Mindenütt «Vesszen Tria­non* felírások s a férfiak beszé­de, de tettei is ezt az érzést tük­rözték vissza. A lövész-százado­kat tömegesen keresték fel falusi emberek és felvételre jelentkeztek. Egy öreg cselédember, aki végig harcolta a világháborút, azzal okolta rneg kérését, hogy ilyen időben mindenkit hiv a haza. Mikor Naményból Kisvárdára vo­nultunk, két 18 éves szabolcsbár- Jtai legényke jelentkezett. Meg­szöktek hazulról, mert ök is ka­tonák akartak lenni. * Hálával gondolunk az egeraze- giekrekre, akiknek kedves együtt­érzését mindig tapasztaltuk. Egyeben század sem kapott ennyi levelet, mint az egeiazegí- ek, nemcsak hozzátartozóiktól, de ismerőseiktől is. Sok volt a cso­mag és a pénzküldemény, de még telefonon is felkerestek. Egy időben Kisvárdán annyi volt a telefonhívás, hogy az irodában meg is kellet tiltani a magánbe­szélgetéseket. Tarpáiól való elin­dulásunk előtt kaptuk a nagy dohánycsomagot hazulról. Ez volt talán a legnagyobb érték, mert a Csallóközben kezdetben dohányinség volt. A cseh dohány már elfogyott, a magyar dohány- jövedék még nem kezdte meg működését. * Állandóan nagy probléma volt a tisztálkodás, de mindig megol­dottuk valahogy, hála orvosaink igyekezetének. Mosdott úrik iáiból, kéabő?, kulacsból, sajkából, ahogy épen az egyes helyzetekben le­hetetett. A fürdést igen változa­tosén oldottuk meg. Kisvárdán tömegzuhany volta szeszgyárban. Terpán a rituális fürdőben ren­destes be zuhanyt eredeti módon. Egyik kádban volt a meleg, má­sikban a hideg víz. A lövész a medence lépcsőjére állt és öntö­ző kannából öntötték nyakába a vizet. Guiácson október 16 án a század edzettebb része a Tiszá­ban rendezett nagy fürdőzést. Ádám-bosztümben mosták, szap­panozták magukat a lövészek, akadt, aki nagyot úszott a hideg, de tiszta vízben. * Nagy örömet szereztek a szá­zadnak Pásztor Imre látogatásai. Már Nyíregyházán talákozni akar­tunk vele, de ekkor feleségével együtt Romániában tartózkodott. Amint hazaérkezett, ké'szer is felkeresett bennünkat Kisvárdán. A század tiszteletadással üdvö­zölte, Zsidó Sándor dr. katonás beszéddel köszöntötte. Pásztor Imre mély meghatottsággal fe- fejezte ki örömét, hogy a Move szellem ilyen szép virágokat haj­tott. Uiána összeölelgette az egerszegi fiukat, majd mindenki­hez volt egy-egy kedves szava. Zsidó főhadnagy ur jelentette neki azt is, hogy a Move futball- válsága megoldódott: eljött az egész fubalícsapat, nincs tehát probléma. * Megkapóan lelkesek voltak a kisvárdai diákok és diáklányok. Mikor bevonultunk a polgári is­kolába, minden teremben a táb­lákon Nagymagyarország térképe díszelgett, rajta egyenes vonal kötötte össze Kisvárdát és Zala­egerszeget, s az egészet körülfog­ták a hazafias felírások. A szom­szédos zárdából minden este át­hallatszott a lányok éneke. Tisz­teletünkre énekelték a Boldog- ass<onyanyánkat és a hazafias énekek egész sorát. Intervjut is készítettem a lányokkal. Csupa tűz volt mindegyik. Elmondották, hogy mindennap a Himnuszt énekelték, a valahogy ezekben a napokban egészen máskép mon­dották a Magyar Hiszekegyet. Fogadalmat tettek, hogy ezentúl az óraszüHetekben hasalnak, s ezt a tettüket ajánlják fel a ha­záért. Meg is tartották becsülettel, «jaj, ped'g de nehéz ez lányok- j nái“ — mondották sóhajtva. * A század hangulata sokat hul­lámzóit. Az egyhangúság, a les- pedés, a várakozás néha próbára tette az idegeket, de nyomban felélénkült mindenki, ha komoly munka és szolgálat jutott ki a csapatnak. A tarpai hetek alatt voltak a legnehezebb szolgálatok, itt értek bennünket a legkritiku­sabb külpolitikai napok, itt hal­lottunk szinte minden éjszaka puskaropogást, s mégis itt vö t a legjobb a hangulat. A fiuknak tetszett 8z izgalmas, nehéz szol­gáit és az a tudat, hogy ők most közvetlenül szemben álla­nak az ellenséggel betöltött pus­■e gondolkozzék soká,mert az idő szalad 1 Közeledik az Állami sorsjáték húzása, melynek fénye- reménye 40 000 P. EZENKÍVÜL MÉG: 20.000 P 10.0C0 P 2X5 000 P 4X2.500 P 6X2.000 P és 10X1.000 P és még számos kisebb és sagyobb nyeremény, me­lyeket mind készpénzben fizetnek ki. Huszas december 7. kával. Nagy örömmel vettek részt a guácsi éieElövészetelen w a Tisza gátjánál. L. L, Lassan halad előre a pénzügyi palota épitóse. Szeptember közepén kezdte meg Sturm Károly Frigyes buda­pesti cég a háromemeletes pénz­ügyi palota építését. Szépen, gyorsan, simán ment a munka, csend, rend, szorgalom, tisztaság honolt az építkezésnél. Igazi fővárosi modor érvénye­sült és valószínűnek látszott, hogy az építő cég a feltételek legnehezebbnek látszó részét, hogy az épületnek november kö­zepére tető alatt kell lennie, a legnagyobb könnyedséggel meg­oldja. Október hó közepén megtor­pant a munka. Napokon, heteken keresztül alig-alig lézengett egy« egy munkás, pedig az idő gyö­nyörű volt és mindenki csodál­kozva szemlélte, hogy miért nem használják ki a kedvező időt. A város közönsége nagyon szorgalmasan gyönyörködött a 2^ SZEM %4/fty HASHAJTÓ DRAOÉC B IZWÍITJA A JÓ EME SZTÉST | nem kisvárosinak látszó építés- modorban, tetszett neki a tiszta­ság, a rend, tetszett az, hogy mindenki a helyén volt, mindenki tette a kötelességét lárma, kiabá­lás nélkül. Mikor a munki megszűnt, láttuk, hogy a kőművesek, a zsa- luzók, a vasbetonosok izgatottan gyülekeznek, majd deputatioba mentek, mert a munka azért torpant meg, mert nem voltak vasbeton részlettervek. Képzelhetjük, hogy milyen kárt okozott ez a körülmény a mun­kásoknak, az építő cégnek és végeredményében a város közön­ségének is. A napokban ismét megindult a munka teljes egészében. Van­nak már vasbeton részlettervek. Csak a munkások attól félnek, hogy a részlettervek hamar ki­merülnek és akkor ismét sétálni lesznek kénytelenek, pedig úgy kellene a kenyér, a ruha a szép karácsonyi ünnepekre. — Az áltaíátirás szabályo­zása. A földművelési miniszter rendeletét adott ki, amelynek ér­ielmében olyan Jóra, vagy ösz­vérre, amely az 1937. szeptem­ber l-!ői 25-ig végzett őa?i ösz- szelrás idején a két éves kort betöltötte, marhalevelet kiállítani és az ilyen lóra vagy öszvérre vonatkozó marhalevelet kezelni (tulajdonát! uházási nyilatkozattal ellátni, állategészségügyi bizonyít­ványt megújítani, új irányítást rávezetni) csak akkor szabad, ha a ló vagy összvér tulajdonosa érvényes lóvizsgálati igazolványt fel tud mutatni. Pcuplinett ing 2 gallérral P 4*80 Schütz-áruházban.

Next

/
Thumbnails
Contents