Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-04 / 275. szám

4.

Zaiamegyei Újság

1938. december 4.

Szeptemberben a levélforgalom 6'8, a csomagforgalom 119 százalékkal emelkedett.

A posta hivatalos jelentése, az idei szeptember havi forgalom általános jellemzése keretében különösen kiemeli, hogy az idei szeptemberi forgalom a közismert rendkívüli körülmények folytán, a korábbi évek szeptember havához képest, páratlanul ínagy mértékben emelkedett. így például az eddig szeptemberben alig 1—2 százalékos emelkedést elért cso- magforgalom, az idén, a csomagok révén, 119 százalékkal növekedett.

Egyébként a szeptemberi adatok a következők: Feladott közönséges levelek száma 43,130.000 darab (40,394.000); a többlet 6*8 százalék, mig az ajánlott levelekben 21 2 százaléknyi volt a szaporulat. Qomaforgalom, amit fenntebb már jellemeztük, 951.000 darab (850.000); a többlet 119

Keleten a

Keletről egyre riasztóbb hírek érkeznek hozzánk. Európa a békét készül békés utón, Kelet háborúval akarja szolgálni a világbékét. Bármennyire is bizarr- nak tűnik fel nekünk ez a ha sonlat, de kénytelenek voltunk igy nyilatkozni, meri tulajdonképen Japán a háborúskodást békekészités szándékával űzi és főleg magyarázza. Kétségtelen, hogy Japán jót akar, azonban eszközei olyanok, hogy a jó elérése érdekében is túlzott kegyetlenkedéseknek lehet csak elkönyvelni aiokat. A cél pedig nem szentesíti az eszközöket. A keleti eseményekről módunkban volt már lapunk hasábjain többször megemlékezni, most újabb ;helyszíni riportban számolt be lapunk egyik Kinában élő levelezője, aki a paokingi magyar ferencesek missziókórházának igazgató* orvo sa, 8 mint ilyennek alaposan kijut a háború áldozataiból.

— Talán mindenkit legjobban érdekel a háború — írja P. Gáb ris Grácián — lehet azonban, hogy téyedek. Néhány hónapja mi is belekerültünk. Már néhányszor bombázták is vidékünket, újabban pedig a városunkat is. Sokszor asonban tendenciózus, túlzott híreket hoznak.

— A bombái ást — sajnos nem lehet letagadni, sőt azt is be kell vallanunk, hogy nagyon aok volt sebesülés és halott.

Egy szörnyű nap.

Reggel fél 9 kor megszólaltak a légitámadást jelző szirénák. Mi nem tulajdonítottunk neki semmi különösebb jelentőséget, mert hisz elég gyakran búgták már, hogy Hunanan területére ellenséges gépek érkeztek, azonban Hunan háromszor akkora mint Csonkamagyfirország — majd csak el kerülnek most is bennünket — gondoltuk. Csakszázalék.

Postautalványon feladott pénz 65.675.000 pengő (60,212 000); a töblet 9T százalék. Csekkbefizetések 212,848 000 (173,848 000 pengő); a szaporulat 22 4 százalék, 39 millió pengő.

Távbeszélő előfizetők Budapesten 73 836 fő (68 280); a szaporulat 5.556 fő, vagyis 8 1 százalék. Budapesti helyi beszélgetések száma 11.530.009 (10.664 ezer); a többlet 866.000 beszélgetés, vagyis 81 százalék. Az egy napra eső budapesti beszélgetések száma 384.000,

A rádió előfizetők száma Budapesten 138 011 fő (130.117); a szaporulat 7894 fő. vagyis 6’1 százalék. Vidéken 257.148 fő (242.123); a szaporulat 15*025 fő vagyis 6.2 százalék.

helyzet

változatlan.

| hamar azonban a közeli veszélyről szóló jel is felharsant, ami még szintén nem jelentette i hogy bajveszály közeleg, mert számtalan esetben volt már előzőén is hasonló, támadás azonban nem volt utána. Nyugodtan megtettük aionban az elökészüAmi@‘Űfo öten

a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis méghozzá reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiürülést.

letet, hogy ha esetleg mégis jönnének, késien legyen minden: gyógyszer, kötszer, műszer, orvosság. 1

Idegbontó percek,

Biztonság kedvéért az ápolónővér mellé még másik ;két segítséget tartalékoltam, hogy szükség esetén készen legyünk . . . Távoli búgás 1 Na már fele sem tréfa. A távoli égbolton már meg is jelent kilenc csillogó ezüst madár. Majd ismét nyolc. Cse* kélység! Veszedelmesen közelednek. Borzasztó annak az érzésnek érzékeltetése, amely elfogta az embert, mikor az ellenséges gépek megjelentek az ember feje fölött és várnia kellett, na vájjon mi lesz? Az ápolónővéreken látható félelem vett erőt, akik Ede testvérrel a kötszereket csomagolták, számítva rá, hogy hamarosan szükség is iesz rá. Csakhamar azonban megnyugodtak mondván, hogy Isten kezében vagyunk. Én az udvaron álltam és vártam, mi iesz a dolog kimenetele.

Nem kívánt „ajándékok*.

Éles eüviiés, potyognak a „csomagok“, A repülőtér felől irtózatos detonáció hallatszik» amit nyomon követ egy hatalmas füstfelhő. Azután csak a keringő bombavető gépek kerepeíéss. Ismét irányt vesznek. Bemegyek a szobába ... Feleltünk szállingóznak nagy robajjal. Pár perc és a kellemetlen zene újsbb akkorddal kezdődik. Uj irányi vesznek és harmadszor ia megkezdik a bombák dobáíását. Aztán halkabb lesz a zugás, nyilvánvaló, hogy nem jönnek most már viasza.

Kapom a táskát, s mint jó parancsnokhoz illik, kiadom a rendeletet. Az ápolónővéreket egyelőre itthon maradásra késztetem, én a kínai segédszemélyzettel kimegyek a sebesülteknek el- segélyt nyújtani, a súlyosakat pedig úgy is beküldőm, azokat keil majd irt bent eilátniok.

Japán névjegyek.

A nyugati kapun kívül van a repüiöiér. Annak a környéke kapott a legtöbbet. A látvány iszonyú 1 Emberek kéz, láb és fej nélkül; gyerekek Síétszaggaiva, kiloccsant agyvelőveí.

A sebesültek nyögése, a haldoklók hörgése tölti be a környéket.

Az egész támadás kb. 15 percig tartott, s 9 óra után egy pár perccel már kint vollam a helyszínen.

Száz súlyos sebesültet

részesítettem első segélyben. Délután kerüiten haza hoüfárad-'an. Szörnyű meleg volt odakint. Itthon a beteges egymás hegyén- hátán: a folyosón, az udvaron, a

A tizenhétéves lengyel zsidó- fiúnak párisi gyilkos merénylete szomorúan aktuálissá teszi a „nem kívánatos idegenek“ politikai merényleteinek adatait, miután ilyenek is gyakran fordulnak elő, főként a világháború óta.

Az idegen bevándorlással szemben a legutóbbi időkig igen liberálisan gondolkozó Franciaország területén a jelenlegi államforma, vagyis a harmadik köztársaság uralma alatt a következő merényletek történtek:

1. 1890 november 21: Padlewski nevű orosz anarhista revolverrel lelőtte Seliverstoff orosz cári tábornokot.

2. 1894 június 24: Santo Ca- serió olasz anarchista virágcsokorba rejtett tőrrel leszúrta az elnököt, Sadi Carnotot.

3. 1905 janúár 1: Ferras spanyol anarchista bombát dobott Loubet köztársasági elnök kocsijára, melyben a Párisba érkezett XIII. Alfonz spanyol királyt kisérte. Az államfők megmenekültek, két néző meghalt és sok sebesülés történt.

4. 1914 január 14: Dzsiva Ali, az ifjutörök mozgalom hive, megtámadta Serif pasát; a lakájt lelőtte, de aztán a pasa veje őt teriteite le.

5. 1920 junius 13: Avani Rustem albán diák nyílt utcán lelőtte Essad pasát, egykori trónkövetelőt.

6. 1926 május 26. Schwarzbard órás lelőtte Petliura ukrán het- mant.

7. 1930 január 26: Szovjetorosz

váróban, a földön, az ajtószárnyakon, mert már más hordágynak valót nem tudtunk hirtelen lákolni. Ede testvér C9upa vér, meg az ápoiónővérek is. Alig lehet őket megismerni a vérfoítok- tói. Egyik rendezgeti, a másik teát hoz, keresztel és vigasztal, a harmadik nagy igyekezettel és gyorsasággal adja egymás után a tetanusz injekciókat a sebesülteknek.

Szörnyű látvány: itt egy

kéz, ott egy láb, arrébb egy csonka ember ...

Este fél hétig dolgozunk s 238 sebesültet kötöztünk be, négy halt meg nálunk. Csak később értesültem róla, hogy a városban is három helyen dobtak ie bombát, de ott nem volt olyan rettenetes a pusztítás. Mindössze 28 sebesült meg, A számítások szerint

280 sebesült és körülbelül

60 halottja lett a ledobott száz bombának.

Azóta nem volt újabb támadás, bár majdnem minden nap van jelzés. Csmgsá*, a fővárost bombáznák igen erősen.

Még egy érdekes folyománya is volt a bombázásnak, ugyanis kettőnket kínai katonamundérba húztak s hí hivatalosan kell valahol megjsiennük, akkor igy egyenruhából kötelező. (Egy másik személytől származó jieváibŐI azt is megtudtam, hogy rang- fokozaia nem kisebb lett. mint az ezredesi <sarzsi 1) P. F. G.

emberrablók eltüntették Kutyepoff tábornokot, a cári emigráció aurópai vezérkari főnökét.

8. 1932 május 6: Goguloff, egykori cári kozák, lelőtte Dou- mert, a francia köztársaság elnökét, állítólag afölötti bosszújától vezetve, hogy Franciaország nem engedte meg egy antibolsevista párt alakulását.

9. 1934 október 9: Kelemen, horvát emigráns Marseillesben lelőtte Sándor szerb királyt és Barthou francia külügyminisztert. A gyilkost a kiséret vezetője kardjával felkoncolta.

10. 1937 szeptember 23: Skob- lin tábornok, az antibolsevista kémszervezet vezetője Párisban, valóban azonban szovjetkém, be hálózta és Kutyepoff ismeretlen sorsára juttatta annak utódját, Miller tábornokot.

11. 1937 január 25: a Bois de Boulogneban szivenszurva találták Dimitrin Navasin orosz közgazdasági irót. A tettes nem került meg, de ez is kétségtelenül politikai természetű gyilkosság volt.

12. 1937 június 9: Carlo Ros- selli és testvére, Sabatino olasz emigráns újságírókat revolverlövésekkel leteritve találták meg Bagnoles de l’Orne közelében. A tettesek elmenekültek, gyanúsították a francia titkos CC. S. A. R. szervezetet.

13. 1938 november 7: Herschel Grünspan, lengyel menekült lelövi Ernst vom Rath német követségi tanácsost.

Ez összesen tizenhárom merénylet, — csak a nagyobbakat

„Nem kívánatos idegenek“ politikai merényletei.