Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-11-08 / 252. szám

XXI. óvfoly am S52i aaám. Ara 8 fiilép 1938. november 8« Kedd. Felelős szerkesztő: Hsrboly Ferenc. i*«rkesztö8ég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, lurJcüenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Előfizetési árak: egy hónapra l-50 pengő, negyed­évre^ pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A kormányzó a csapatok élén lóháton vonult be Komáromba és ott beszédet mondott. József főherceg a párkánynánai bevo­nuláson vett részt. Királyheinaecen Mécs László üdvözölte a bevonuló honvédeket. alatt kétszer 3650 szenímiseáldo- zatot mutattam én be és ez a két­szer 3650 szentmiseáldozat ugyanannyi könyörgés volt a min­dentudó és mindenható Istenhez, hogy engedje megérnem, engedje megérnünk ezt a szent, ezt az ökrökké boldog napot . , . Arról beszélt magasztos sza­vakkal és igazi papi szeretettel, hogy felhívja a bevonuló parancs­nokságok figyelmét: bárki bármit tett légyen is, tekintsék magyarnak, ha az akar lenni, mert ha voltak olyanok, akik meg- tántorodtak, vagy hibát követtek el, nem ők a hibá­sak, hanem akik őket meg­mérgezték . . Vasárnap folytatták honvédeink a felszabadult területekre való bevonulásukat. A nagy esemény­ből kiemelkedik Komárom átvé­tele, mert ez alkalommal megje­lent ott Horthy Miklós kormány­zó is hitvesével. Az átadási és átvé­teli eljárás reggel 8 órakor kezdődött, ami - kor a magyar parlamentéi lépett elsünek két kaona kíséretében fehér zászlóval a hidra. A hid közepén találkozott a magyar aí- ezredes a cseh őrnaggyal, aki 4—5 lépés távolságban közölte cseh nyelven, hogy a városban rend van és, hogy maguk bizto­sították a mrgyar csapatok za­vartalan bevonulását. Beszédét egy katona magyarra fordította s azután a két törzstiszt kezet szo­rított egymással. Az ezt követő megbeszélés során abban álla­podtak meg, hogy a magyar al­ezredes átmegy a városbi és a városházán veszik fel a kiürí­tésre és bevonulásra vonatkozó jegyzőkönyvet. A jegyzőköny aláírása hamaro­san megtörtént és 10 óra után megkezdődöd a cseh katonai ala­kulatok kivonulása, ami 11 óra­kor fejeződött be. £kkor léphetett ki a megszállás alatt volt Komá­rom lakossága az utcára és az első, úgynevezett, biztonsági csa­pat elindult a hídon. Kevéssel fél 2 után érkeztek meg a kormány tagjai, elsőnek Imrédy miniszterelnök Füssy Kálmán volt cseh szenátor kísére­tében. A kormányzói pár érkezése. Negyed három után megszólal­tak Komárom minden templomá­nak harangjai s azután rövidesen megérkezett a kormányzóné két fia kíséretében. Amikor az autó­ból kiszállott, többszázfönyi fehér­ruhás leánycioport vette körül és virágcsokorral kedveskedtek neki. Húsz—huszonöt perc múlva, csapatainak élén almásszUrke pompás paripáján Horthy Miklós kormányzó lovagolt végig a felszaba dúlt városon. A diszemelvény előtt a kor mányzó paripája megállóit 8 a katonazenekar a Hiszekegyet ját­szotta el, amit a kormányzó a kö­zönséggel együtt énekeit. Azután a kormányzó leszállt a lórój és fölment az emelvényre, ahol elsőnek Ká lay Évi, a komáromi egyefült magyar párt elnökének fehérruháa leánykája virágcsokor­ral köszöntöue. Pázmándi Dénes- né is virágcsokrot nyújtott át a kormányzónak és elcsukló han­gon köszönte meg, hogy huszévi szenvedés után megszabadította a várost. B'atkovics Rózsi ele- mista köszöntője után megkoszo­rúzták a vegyesdandár zászlóját. Ezután Imrédy miniszterelnök, majd Fülöp Zslgmond városbiró ütízöiölte a kormányzót, aki vá­laszában.,a következőket mon­dotta : — Nehéz szavakba foglalni azt az érzést, amely eltölt ebben a történelmi pilanatban. — Húsz súlyos esztendő után először lépek seregünk élén a Felvidék felszabadult földjére. — Hozom hazatérő testvére­inknek az egész magyarság sze­retjét. Köszöntöm Komáromot, ezt a magyar emlékektől meg­szentelt várost, amelynek falai az ellenséggel dacoló Klapka honvé­déinek hagyományait Őrzik. — Az idegen uralom nehéz idejében kemény magyarnak len ni becsület doiga. Komárom ki tartott magyar becsületében és ma az ősi Szent András templom tornyán újra a mi zászlónk leng. — Köszönöm a város falai közül a Felvidék hűségét, szere­tjét, kitartását és kiváló vezérei­nek a feltámadásba vetett rendit- heteden hitet. Rég várt öröm­ünnepe ez a mai nap igazsá­gunk győzelmének, amelyben fa­natikusan hinni és törthetetlenül bízni egy pillanatig meg nem szűntem, A kormányzó ezután melegen megköszönte az üdvözléseket. Díszszemle után a kormányzó visszautazott Budapestre. József főherceg Párkánynánán. Vasárnap bevonultak még hon­védeink Párkánynánára, ahol dél- élőt 11 órakor lépte át az első nuszárcsapaí a hidat. Elsőnek a megszálló csvpaíok parancsnok­sága vonult be Nagy Vilmos al­tábornaggyal és József főherceg­gel az élen. József főherceg a következő beszédet intézte a kö­zönséghez : — Kimondhatatlan boldog va gyök, hogy a tulajdonomban levő 2. gyalogezred élén én vonul­hattam be a felszabadult Pár­kányba. Jól tudom mit szenvedett Párkány és a visszacsatolt részek magyarsága, akiket túláradó bol­dogsággal, szivem egész melegé­vel ölelek magamhoz. A főherceg beszéde után tom­boló lelkesedés tört ki. Ezután nagyöaconi Nagy Vilmos altábor­nagy mondott néhány szót az egybegyűlteknek. A Himnusz hangjai mellett fejeződött be az ünnepség. A ruténföldön az első község Asztéíy volt, amely honvédeink birtokába va­sárnap déli 12 óra 10 perckor került. A község nevében Sumy András községbiró, majd Simon Zsigmond ref. lelkész és két kis­leány üdvözölték a honvédeket. Az egyes zónákban több köz­séget is elfoglaltak a honvédek. Mécs László üdvöz­lete a Királyhelmecre vitéz Béldy ez­redes vezetésével a bevonult hon- védeinket. Amikor az ezredes meglátta Mécs Lászlót, jobbról- balrói megcsókolta éa sokáig át­ölelve tartotta. — Ha én ma verset tudnék írni — mondotta Mécs László — azt a cimet adnám neki: .Végre szájkosár nélkül 1“ Husi esztendő — Nem csehek és nem a szlo­vákok voltak a mi megrontóink, — és itt mérhetetlen gyűlölettel sziszeg fel a hangja — hanem az úgynevezett csehszlovákok, akik olyanok mint az emberszabású majmok : sem nem majmok, sem nem emberek. Hungária asszony­nak kötelessége, hogy új pénzt verjen, a boldogság pénzét, amely­hez a visszatérők nusz éves szen­vedésük aranyfedezetét fogják adni. Mindenki legyen magyar, aki az akar lenni! Mécs László beszéde uián Szmrecsányi Vidorné, a magyar asszonyok nevében, majd egy if- fusági és két ;gyerekszónok után Virágh Béla református esperes üdvözölte Béldy ezredest, aki lelkes és szeretetteljes beszédben biztosította a királyhelmecieket arról, hogy a magyar honvédcsa­patok nem mint megszálló sereg jöttek ide. A mai éjszakán már nyugodtan hajthatja álomra min­denki a fejér, mert a magyar honvédség őrködik felette ! Budapest, november 7. A ma­gyar Távirati Iroda hivatalosan jelenti, hogy csapataink ma tovább folytatták bevonulásukat a vissza­tért területekre. A megindulás QuSor és Somorja községeknél, valamint Aggtelek" és Borzora nyugati szegélyétől egészen Hárs­kút keleti szegélyéig tart. A ma­gyar honvédség csapatai előre megállapított menetrend szerint foglalják vissza a megszállás alatt volt területeket. A ruszinszkói kormány£Ungvár és Munkács megszállásának el­halasztását kéri, mert a kitűzött határidőig képtelenek kihurcol- kodni. A bukaresti sajtó is megemlé­kezik a kormányzónak komáromi bevonulásáról, de semmi meg- zegyzést nem fűz hozzá. Kassa közigazgaiási és katonai kiürítése gyors tempóban törté­nik. A csehek ellopnak mindent, amit megfoghatnak. A kórházak berendezését és gyógyszerkészle­tét már elvitték.

Next

/
Thumbnails
Contents