Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-11-08 / 252. szám
2, Za) üm egyel Újság 1938. november 8 Fölrepüli az Országzászló az árboc csúcsára. Zalaegerszeg város ünnepe. Abból az alkalomból, hogy a Felvidék magyarlakta területei visszakerültek ez anyaországhoz s a magyar honvédség megkezdte bevonulását a felszabadult területekre s ennek során vasárnap, november 6 án Horthy Miklós kormányzó vezetésével vonult be Komáromba a honvédség, az egész nap országszerte az ünneplés jegyében folyt le. Az ünnepségek istentiszteletekkel kezdődtek. Zalaegerszegen délelőtt 10 órakor a plébánia- templomban Pehm József, prelá- tus mondott papi segédlettel Te Díurnot ás ünnepélyes szentmi sét. Alkalmi ssenlbessédet mondott Lutter Imre káplán. Az evangélikus templomban 9 órakor a reformátusok, fél 12 kor az evangélikusok vettek részt háf laad5 istentiszteleten, amit Fekete Károly ref., illetve Nagy Miklós evang. lelkész végzett. Délután 4 órai kezdetiéi az Orszígzászlőnál Zalaegerszeg me* gyei város a társadalmi egyesületek bevonásával rendezett nagyszabású ünnepélyt, amelyen meg- jelentek a polgári és katonai hatóságok és hivatalok képviselői, felscrakozíak zászlók alatt a társadalmi egyesületek, iskolák, frontharcosok, leventék és cserkészek, de ott volt a közönség köréből mindenki, aki csak tehette, úgyhogy nemcsak a Mussolini liget, hanem az odavezető utak is szorongásig megteltek. Az ünnepélyt a ieventezenekar a Himnusszal nyitotta meg s akkor megszólalt a revíziós fisra ng Í3 és félórán át szólt. A Himnusz után Dolgos András kereste isk. IV. évf. t. lépett az Országzászló elé helyezett mikrofonhoz és nagy hatással szzvalta ti Komád Zoltán „Visszamegyünk* cimü költeményét. Az ünnepi beszédet Bencze Imre dr. ügyvéd, v. képv selő- testületi tag mondotta. Szóit a magyar fél fiáknak ezer éven át világszerte ismert vitézségéről, majd siókról az okokról, amelyek Magyarország megcsonkítását eredményezték, valamint az idegen uralom alá került magyar testvéreink huszévi szenvedéseiről. Rátért azután, hogy a ma gyár városok és falvak országzászlókat állítottak, amelyeknek árbocaira csak félig húzták föl a lobogót, figyelmeztetésül arra, hogy a rúdnak csúcsára csak akkor húzhatjuk fel, ha majd Trianont teljesem megszüntettük 8 visszanyerjük régi határainkat. Most egy kis öröm ért bennünket azzal, hogy a Felvidéknek egy része felszabadult s ennek az örömünknek és a jövőbe vetett hitnek jeléül szökjék föl a zászló sen ged je Isten, hogy minél- előbb maradjon is mindig az árboc csúcsán. (Mc3i a zászló felrepülí, a zenekar pedig eljátszotta a Himnuszt). Az eredményért üdvözöljük a kormányzót, a kormányt, Mussolinit és Hitlert. Azután felolvasta az Ereklyés Országzászló Nagy- bizottság parancsát, amely or- sz%szerte elrendelte ennek az ünnepélynek megtartását s azt is, hogy a f ászlót az árbocnak csúcsára kell felhúzni, ahol egy hétig marad. Egy hát múlva leeresztik, de valamivel magasabban marad, mint eddig volt. Az ünnepi beszédet Lakatos György VI. oszt. gim. tanuló szavalata követte. Végvári „Három szin* cimü költeményének lendületes clszavalása után bejelentette, hogy a 17. lövészzászlóalj Győr és Gönyü között menetelve készül a határátlépésre. A bejelentést óriási lelkesedéssel vette tudomásul a közönség. Majd a leventezenekar eljátszotta a Szózatot 8 utána diszmenstben vonultak el az egyes csapatok az Örszágzászlő előtt. Oltó rszentelós és zászló- megáldás a gimnáziumban. Ritka bensőséges ünnepben volt azoknak része, akik vasár* nap a gimnázium oltárszentelési és zászióavatási ünnepélyén megjelentek. Pehm József pápai preiátus apáípiébános végezte a szentelést fizertarlást a tanulók szüleinek és az intézet jóbaráíai- nak igen jelentékeny részvé elével. A szertanás elvégzése után szentmisét mondod, amely alatt az if juság énekkara énekelt, majd evangélium után szent beszédet intézet* az egybegyűltekhez. Nagy örömmel szentese fel az oltárt ás a zászlót — ke?dte beszédéi a preiátus — mert a vallási és nemzeti érzés megújhodásának tanujslát látja bennük. Mind a a kettőre ragy szükség van, mert j ahol egyik vagy másik hiányzik, tönkremegy az ország. Azután részletesen vázolta a húsz év előtti étlapotokat, amikor a nemzeti érzés annyira hiányzott a magyar nemzetből, kiesett a zászló, a háromsainü lobogó katonáink kezéből, mert a földalatti propaganda, a sajtó és a pénz szét- zülíeszieíte hadseregünket, amely az utolsó pillanatig ellenséges földön átlőtt. Az ifjúságnak a tanulságokat le beli vonnia a történelem tanításából: mily könnyű valamit elveszteni és mily nehéz az elvesztettnek csak csekély részét is visszaszerezni. Ujjászü' lefésünkben — megállapíthatjuk — legnagyobb köszönettel tartozunk az isteni Gondviselésnek, mely megtanított bennünket imádkozni, Széni Istvánnak, Szent Imrének, főkép a magyarok Nagyasszonyának, mert a revízió lépésenként való megvalósulása e szent pártfogóink egy-egy ünnepével, jubileumává! kapcsolatos. Az ő példájuk világítson előttünk mindenkor és soha el ne felejtse a magyar ifjúság Szent Imrét, akinek ajándékaként kel! tekintenünk a részbeni igazságszo'gáitatásí, hisz az ő ünnepén mernek be elsőnek katonáink a visszacsatolt területekre. Végül lelkére kötötte gz ifjúságnak, hogy a magyar trikolórt ne engedjek részeire bontani, mert fen a fehér, sem a piros, sem a zöld külön nem jelenthet áldást erre a sokat szenvedett nemzetre, hanem csak a három együtt. Da az is csak úgy, hca a fegyelem erős lesz bennünk, mert e nélkül a legjobb szándékok is kárbavesznek. Mise közben igen szép számmal járultak úgy a sü- lök, mind az ifjúság köréből a gíent áldozáshoz. Szülők és ifjúság azzal a meggyőződéssel távoztak az ünnepségről, hogy a nap tanításait megszívlelik és tanúságait levonják a jobb jövőért s a szebb Magyarországén. A díszterem a gimnázium épületének második emeletén van s úgy annak megfelelő átalakítása, mint az oltár felállítása az intézet igazgatóságának lelkes buzgalmát dicséri. A gimnáziumban ma főigazgatói rendelkezés értelmében a Felvidék feiszab-idulása alkalmából szünet volt. A növendékek a plébániatemplomban szentmisét hallgattak, majd a díszteremben gyülekeztek, ahnl Horváth Lehel dr, tanár beszélt a nagy történelmi napok jelentőségéről. A felvidéki honvédbevonulás ünnepe Zalaapátiban. Zalaepáii nagyközségben vasárnap délelőtt a templom előtti téren ünnepelték meg a felvidéki magyarság visszacsatolását. A Himnusz eléneklése uíán Erdélyi László dr. ny. egyetemi tanár, az apáiság perjele a következő beszédet mondotta: Örömkönnyek, meghatottságtól elctiukló hangok, szívből kitörő érzelmek és ékes szólások, új- ságs-ükek Özöne ü*sxteplik ma azt a nevezeies történet! eseményt, hogy & magyar honvédek diadalmas hőből# büszkeségévé! vonulnak be a 20 évig cseh rabságban volt millió magyar földjére. Örömkönnyek, elcsukló hangok törtek elő a magyar szivekből 1920 táján is, mikor hazajöttek egyenkint a Szibériában rabos kodó magyarok. Ismerek egyet közülük, hiszen öcsém. Már a levele, melyben értesít, hogy ha zsérkezett, könnyekre fakasztotta egy kemény katonatiszt, kapirány ii Q szí felöltő és öltöny szövetek nagy választékban Tóth Gyulánál Finom úri divatosztály barátomat. S megtudtam, hogyan fogadtak odahaza, a szülőfalujában . . . Pedig csak egy ember érkezett haza hatéves rabságból. Mit éreztünk, mikor egyszerre egy millió magyar 20 éves rabság után a szeretet és boldogság kitörő, elragadó, örömkönnyeket síró, elcsukló hangú ünnepléssel, a lengő magyar zászlók százaival, ezreivel fogadja be földjére a magyar honvédség bevonulását. Ilyen történeti esemény ritkán volt Magyarországon, ilyen volt az, mikor a törököket kikergették Zalából, s az egész Dunántúlról, s az egész Tiszavidékről, másodszor húsz évvel utóbb, mikor az utolsó törököt is kiűzték Magyar- országból, a Temesvidékről. Akkor nagyobb területek estek visz- sza, de nem magyar honvédek vonultak be a törökök helyére, hanem császári ezrtdeK, horváí, s^erb, oláh, német granicsárok, határőrök. Magyar honvédek diadalmas bevonulása csak 1849- ben történt meg egyszer, rövid időre. Most van a második hon- védbevonuiág, reméljük évszázadokra, bár úgy lenne, hogy örökre, a világ végéig. Nagy történeti igazság diadala ez az örömünnep, nem pusztító háború véröiönebsn született meg ez a diadal, hanem a békés diplomácia zöld asztalánál térképek es stauszlik&i népszám;aló táblásatok fölé hajló tudós, politikus vizsgálódás kereste meg iit a maradandó igazságot s ezért reméljük, hogy maradandó lesz, sőt termékeny magja további nagy néprajzi, föídrajtr, történeti és politikai igazságoknak s a szomszédokkal való nagy megbéküíés- nek, már nagy magyar területek és százezrek, új milliók visszatérésének. A legnagyobb történeti igazság pedig az, bogy Szent István egész országában az Összes mai lakósok között Ciupa magyar a legrégibb lakó. A tótok Totországból telepedtek be, a Dráva szomszéd »ágából. A morvák már 900 ban összebarátkoztak a magyarokkal, 4=: Gummicsizma hó- és sárcipő PÁL és INDRA cégnél, Zalaegerszeg
