Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-30 / 246. szám
1938. október 30 Zaíamegyei Ujs%; aggBúKaKKaKmtmBaexatseaamm Mécs Lászlónak | vallásos költeményei méltán so rakoznak Sik Sándor és Harsányi Lajos, a modren katolikus költészet legjelesebb művelőinek alkotásai melié. Mécs a Szentlélek földi működésének ihletett lantosa. A világnézetek halálos küzdelmében, az eszmék zűrzavarában, midőn inog .katedra, pódium 8 modern messiások új evangéliumot hirdetnek, Péter hajójárt szilárdan áii a költő. £ hajón minden hajók zászíai lengenek : Állam, Fajlság, Egyenlőség. Költeményei szépen érzékeltetik korunk szociális nyomoiuságait, a nagy egyenlődensegből és a szivek keménységéből eredő visszásságokat és igazságtalanságokat. Nyelve gyökeresen magyar, fordulatos és kifejező, új szinü jelzői, szóösszetételei szerencsésen fejlesztik tovább a modern magyar költői stílusnak e téren elért vívmányait. Versformái váltó zatosak, rimh épletei mesterre vallanak, szimbólumai találók és érzékelhetők. Művészi látásmódja festői, képszerű, üde, szinfantáziá- ja meglep terjedelmével és árnyalataival. Olvasva lehetetlen meg nem szeretni a fiatal költő rokonszenves egyéniségét 1 Óriási tiiz Ktöarseilieben. Páris, október 30. Marseille városban pénteken délután ki- gyuladt egy nsgy áruház s a tűz átterjedt a szomszédos épületekre is. Leégett 3 nagy száiiő s a romok kőiül 5 halottat és 30 sebesültet hustak ki. Mivel azonban a romokat teljesen még nem takarították el, föltevések szerint legalább 30—40 halott van. A tűzoltóság teljesen csődöt mondott. A magas épületekhez alacsony létrákat vittek azuián a viz is elfogyott. A Jour cimü lap Franciaország szégyenének nevezi az eBetet. Elítélően nyilatkozik egyébként az egész francia sajtó, sőt maga Daiadier miniszterelnök is, aki szintén megieien a heiyszi nen és szemtanúja volt a tűzoltóság teheteiienségánek. Emelkednek a borárak. Országszerte halljuk, hogy emelkednek a borárak, Ez a körülmény magában örvendetes lenne, ha a szüret úgy sikerült volna, mint a tavalyi. Sajnos azonban, a gazdának sok haszna nincsen az emelkedő borárakból, mert a gyenge termés miatt még annyi bevétele sem lesz, mint az elmúlt esztendőben. Mi annak az oka, hogy egyik évben magasabb a termés, a má síkban pedig igen alacsony ? Kétségtelenül az időjárás, mert sok magyar szőlősgazda egyenesen az időjárásra bízza a szőlőtermését. Nem adja meg ugyanis azt a tápanyagot, amelyre a szőlőnek szüksége van és emiatt csak akkor van jó termése, ha a rendkívül kedvező időjárás azt lehetővé teszi. Holott a jó gazdának mindenkor magas termésre kell tö rekednie, mert - csak így tudja a magas termelési költségeit behozni ; különösen akkor van nagy haszna, ha az országos gyenge terméskor is, mint például most, nagy termése van. A szőlő rendkívül sok tápanyagot igénylő növény. Az elvont tápanyagot bőséges istállótrágyával igyekezünk pótolni. Az istállótrágyában azonban a növényi tápanyagok nem abban az arányban vannak meg, mint azt a szőlő megkívánná. Kiváltképen hiányzik az istállótrágyából a foszfor, mely különösen a minőségbor termelésének az alapja. Adjunk tehát az istáltótrágya mellé még 200—250 kg szuperfoszfátot, vagy kevésbé meszes talajon,,Hungária-Mészfoszfát“ ot. Ha a szőlő istállótrágyát már régebben nem kapott, úgy a fosz- formütrágya mellett a homok talajokra 100—150 kg kálisót is adagoljunk, valamint ugyanannyi nitrogén műtrágyát is. A foszfor- és káli-műtrágyákat lehetőleg már az őszi fedéskor, de legkésőbb nyitáskor, nitrogén- műtrágyát pedig mindenkor nyitáskor adjuk. Szőlőgazdaságunk nyomasztó helyzetét épen az okozza, hogy a termésátlagaink alacsonyak, igy sokszor még a munkadijat is alig fedezik. Csupán a magas termésátlagok tehetik jövedelmezővé a bortermelést. Elegendő foszfor- és káli-műtrágyákkal táplált szőlők mustjai 1—2 fokai nagyobb cukortartal- muak lesznek, igy a fokonkénti j eladási árkülönbözeten megtérülnek a műtrágyázás költségei. Egy nap az egerszegi fiuk életéből. Magyar határ, 1938 október vége. söféfség az eleme. Az emberi szem ragyogó fényi kíván. Kevés pénzért napsugarat visz otthonába Csak összesüritve, távirati stílusban irok a zalai közönség számára ; nem enged meg az időm szabályos riportot. Az élmények követlenségét talán igy jobban vissza is tudom adni. Valahogy igy fest egynapi életünk : Éjiéi után : sötétség és csend borul a falusi iskolára, amelynek három szobájában az egész napi foglalkozástól fáradt társaság mélyen alszik. Néha megdördül egy- egy hangos horkolás. Az alvók félálmukban megfordulnak, egyik oldalba löki a horkolót, aki elhallgat és imét csend borul a teremre, amelyben együtt alszanak kezdettői fogva tisztek és legénységiek, köztük Zs. S. dr. parancsnok. Az udvaron egyhan guan kopog az őr, néha bevilágítja a sötéi szegleteket. Nincs doiga azzal, hogy engedély nélkül kimaradót kihallgatásra írjon fel, mert teijes a fegyelmezettség. A tisztek is hazatérnek legkésőbb éjiéire, pedig ők szabadon kimaradhatnak. Reggel 6 óra: a szobákon végigsüvölt a napos kiáltása: ébresztő ! A szalmán, a pokróc alatt megmozdulnak az alvók és percek aiatt egyetlen nyüzsgés a szoba. Rázzák ki hajukból a szalmát és már szaladnak is félöltözö ten az udvarra a reggeli tornára. O. K. vagy V. Z. ütemes vezényszavára ugrál, fut, tornázik az egész társaság. A parancsnok is együtt hajladozik a 20 éves fiukkal. A torna meg- pezsdíti a vért és jól esik utána a mosdás a hideg kutvizben. Fél 7 órakor már zörögnek a csajkák és ömlik beléjük forró fekete vagy a tea. Melléje néha fehér, máskor katonakenyér, de az utóbbi is jóizü. Hét órára teljes a szobarend. A szalmával letakart fekvőhelyekből egyetlen szalmaszál sem állhat ki. A rendetlen kihallgatásra megy. Negyed 8 órakor udvaron áll a század : puskával és egyéb gyalogsági fegyverekkel. A napos tiszt felolvassa a zászlóalj és a század napiparancsát. Van ebben dicséret, de ha kell, fenyítés is. Az utóbbira talán kétszer került sor. Apróbb mulasztásért párnapos laktanyafogság. Most jön a napi kihallgatás: szolgálatátadás, kisebb kívánságok. Zs. S. parancsnok ilyenkor mondja a buzdító beszédet, utána szóba kerülnek a tréfás esetek is. Fél 8 órakor kivonulás gyakorlatra. Felharsan a nóta. Egész délelőtt futunk, szökelünk, kúszunk. 10 órakor kis cigaretta TUNGSRA Kombinált szobák, hálók, ebédlők, konyhabútorok, rekamiék, fotelok nagy választékban. / 4 ß L L A * tSyi rak*áraiban. O jP szünet, s ez alatt sok az évödés, persze az ügyetlenebbek bőrére. Ha repülő tűnik fel, árokokban, bokrokban, utmentén gyakoroljuk a rejtőzést. Külön élvezet, ha a délelőtti gyakorlat éleslövészetből áll. Ezt mindenki szereti, nem hiába vadásznép a magyar. Fél 12 órakor ismét az iskola udvarán a század. Rövid rendez- kedés, tisztálkodás és megyünk kettős sorokban az ebédért, amely nem nagyon változatos, de elég jó izü : leves, hús főzelékkel vagy burgonyával. Néha tészta. A szakácsok igyekeznek mindenkinek olyan húst adni, amilyet szeret. Ebéd után 3 óráig pihenő. Ez egyike a nap legkedvesebb részészének. Ilyenkor, vagy este van a postaosztás. Körülálijuk parancsnokunkat, aki olvassa a neveket. Nagy a nevetés, ha a Gyuszik, a Vendelek vagy a Dodók ismét lánytól kaptak levelet. Vannak, akik ritkán kapnak levelet, s ezeknek nem jelent kellemes percekéi mások öröme. Néhány fiú mindig tömegével kapja a hazai leveleket, szülőtől, leánytól. Egyik leány irta Laci barátomnak : „írjanak ám sokat, mert mi, „hadiözvegyek“ nagycn várjuk. Délben van az alaposabb tisztálkodás, ilyenkor beszéljük meg a napi eseményeket. A cseh-magyar tárgyalásokat mindenki figyeli, csak ritkán jutunk rádióhoz. Erre aztán lecsap az egész társaság. A nekem küldött Zalamegyei Újsághoz sokszor hozzá sem jutok, mert kitépik kezemből és többé nem kerül vissza hozzám. (Ebből a számból sokat kérnek a címemre a fiuk). A pihenő alatt halljuk a híreket: a felvidéki felkelők alaposan dolgoznak. Itt robbantottak, másutt 20 csendőrt lőttek le. A csehek tehetetlenek, mert jól rejtőznek az erdőkben. Egyszer tudtak a csehek felülkerekedni tankjaik segítségével, de
