Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-14 / 206. szám

Scsrkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sséshenyi-tér 4. " ~ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériái Hitler beszédének hatása alatt elmúlt a háború közvetlen veszélye» de a helyzet még súlyos­A csehek két gyilkossággal válaszoltak a beszédre. Bariin, szeptember 13. Hitler kancellár tegnap este mondotta el nagyjelentőségű bestédéi, amelyben a cseh kérdésről is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a német birodalom tovább nem fogja tűrni bárom és féi millió szudéta némei elnyomását és ül* dözte’ését. A német állam Európa békéjéért már gok áldozatot ho zott, de tenki sem kényszerítheti, hogy lemondjon olyan igényéről, ameíyiől nem akar lemondani. Utalt a kaccelíár arra, mikén! akarta Prága elütni a választókat ' a raegféiemiités eszközeivel leg­elemibb joguktól, majd azt a ha­zugságot terjesztette Benes elnöl?, hogy Németország csapatokat mozgósított a határon. Nincs az a nagyhatalom, amely még egy­szer elviselhetne ilyen alávaló támadást. Minden ülésre vissza­üssél fogunk válaszolni. Beje­lentette, hogy a hädäereg és flotta megerősítését fokozzák és még májusban parancsot adott a nyu­gati erődöv kiépítésére. Es a munka az év végére elkészül. Hangsúlyozta a kancellár, hogy semmi körülmények köpött sem hajlandó nyugodtan nézni a szu- déia németek elnyomását. Nem túri a taktikázás', a halogatást. Benes úr ne ajándékozzon sem­mit a szudéta németeknek, mert nekik is joguk van a maguk éle­tét élni. Nem engedi, hogy Európa szivében második Palesztinát te­remtsenek. Szegény arabok véd­telenek, a szudéta németek azon­ban sem nem elhagyatottak, sem nem védtelenek. Felelőssége teljes tudatában teszi ezeket a kijelen­téseket. Hitler beszéde mély hatást gyakorolt az egész külföldön. Páriában az a vélemény, bogy a beszéd nagyon határozod volt, mégis a feszültség némi enyhülé­sét jelenti, mert Hitler nem je­lentest be végső konzekvenciákat. A viszonylagos enyhülés ellenére Párisban úgy látják, hogy a cseh kérdés változatlanul veszélyes. A Press Association jelentése szerint a beszéd nem hozott meg­lepetést és nem gyorsította a cseh válságot. Némi enyhülést jelent, hogy Hiter nem tett túlzott kijelentéseket, de kérdés, hogy a válság nem újul-e ki? Washingtonban az a vélemény, hogy a helyzet lényegében nem változott és nyitva áll az ajtó a további tárgyalások előtt. Ugyan­ez a vélemény Brüsszelben is. Belgrádban úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy most már Prágáé a szó és a felelősség. Még min dig el lehet intézni a cseh kér dést békésen, de a megoldásnak radikálisnak kell lenni. ; Az olasz lapok külön kiadás­ban közölték Hitler beszédét. A lapoknak az a véleménye, hogy békés utón már csak népszava­zással lehet megoldani a helyze­tet, minden más megoldási kísér­let meghiúsulna. A szavazás eredménye nem kétséges. Prága, szeptember 13. Hitler beszéde egész Csehországban mély benyomást keltett. A beszé­det követően számos helyen tün­tetések voltak. A németek Karls- badban követelték a népszavazást. Égerben 8 ezer német gyűlt ösz- sze, majd az angol küldöttség egyik tagja elé vonultak, aki ki­jelentette, hogy a szudéta néme­teknek meg kell kapniok jogai­kat. Cseh Budweisban verekedés folyt le a németek és csehek kö­zött. Falkenauban két pokolgép robbant: egyik egy német szálló ban, másik egy cseh iskolában. Az Aussigban lefolyt tüntetés után a külvárosban rálőttek a felvonuló németekre. A házakból leadott lövések egyike megölte a felvonulás egy német résztvevő­jét, egy másik lövés pedig „egy olyan németet ölt meg, aki há­zának ablakából nézett ki és nem is vett részt a tüntetésben. A lö­véseket csehek adták le. Tartanak attól, hogy ezek a súlyos ese­mények ismét elmérgesitik a cseh—német viszonyt. Késő éjjel a prágai Vencel-té­ren egy fiámé! Hitlert élleste. A csehek megiámzd;ák és véresre verték. Teplitzben a kommunisták megtámadták a tüntető németeket, A rendőrség beavatkozóit és gummibotokfeal ütődé a némete­ket, köztük egy képviselőt. A cseh lapok csak kivonatosan közlik Hitler beszédét és a Ba- nesre vonatkozó kijelentéseket el­hallgatják. Beavatott körökben sem tudják, hogy a nürnbergi beszéd után hogyan alakulnak a tárgyalások. A szudéta németek \ a népszavazást sürgetik, de ez [ ellen a csehek tiltakoznak, amit j jegyzék utján az angol kormány* nyal is közöltek. London, szeptember 13. A Daily Mail jelentése szerint Nflrn- bergben az a felfogás, hogy a szudéta német vidéken a nép­szavazásnak beli jönnie, ha a sú­lyosabb konfliktust el akarják ke­rülni. Lehetséges, hogy Hitler két hé! múlva összehívja a birodalmi gyűlési és ott fejti ki végleges álláspontját. Páris, szeptember 13. A francia kormány tagjai Lebrun köztársa­sági elnök elnökletével ma dél­előttre államtanácsra ültek össze, hogy megvitassák a nemzetközi helyzetet, s főleg Hitler beszédét. A francia sajtó megállapítja, hogy bár a háború veszélye elmúlt, a helyzet még súlyos. A Petit Pá­risién szerint Hitler mérsékletet tanúsított, de meg kell fontolni, hogy a háború veszélye még elő­térbe kerülhet. Hitler nem jelölt meg határidőt, hogy meddig tart türelme, de következtetni lehet abból, hogy bejelentése szerint a nyugati erődök az év végéig el­készülnek. London, szeptember 13. Az angol sajtó szerint Hitler beszé­déből azt lehet következtetni, hogy a német kormány nem tartja megoldhatónak a szudéta németek ügyét a cseh állam ke­retén belül és az önrendelkezési jogra hivatkozás voltakép a nép­szavazás követelését jelenti. Hitler még két hétig vár, hogy a tár­gyalások eredménnyel végződje­nek, s azután ismét hallatja sza­vát. Megalakították a zalaegerszegi járás területén a járadék­bizottságokat. Á Zalaegerszeg járási mezőgaz­dasági bizottság Krassovics László elnök vezetésével ma délelőtt a vármegyeháza nagytermében rend­kívüli közgyűlést tartott, amely­nek egyedüli tárgya volt a jára­dékbizottságok megalakítása. A törvény rendelkezései szerint ugyanis minden községi (kör) jegyzőság mezőgazdasági bizott­ságai választják meg ezeket a bi* zodságohst, amelyeknek feladata megállapítani, hogy a mezőgaz­dasági munkavállalók a köteles öregségi biztosításra milyen ille­tékkel terhelhetők: meg. A tárgyat Pálvölgyí István kamarai intéző ismertette, akinek javaslata alap­! ján megválasztották 14 községi mezőgazdasági bizottságból a négy - négy tagot; felerészben a bizott­ságok munkaadó, felerészben a munkavállaló tagjai közül. El­nökök az illető mező* gazdasági bizottságok elnökei. A jelen levő megválasztottak a^ es­küt azonnal le is tették Schmidt István dr. ib. főszolgabíró kezébe. A gyűlésen meg nem jelent ta­gokat a főszolgabíró behívja es­kütételre, Eskütétel után a gyűlés befe­jeződött, de az egybegyűlteknek még magyarázatot adott Pálvölgyí intéző a mütrágya-kisérieíek fon­tosságáról. Hivatalos jelentés Zala megye mezőgazdasági helyzetéről. A vármegye gazdasági felügye­lője az alábbi jelentést adta ki vármegyénk mezőgazdasági hely­zetéről : Az időjárás a hő elejétől elte­kintve egész augusztus hó folya­mán esős volt. Ez az időjárás a még kintle.vő és eícsépeletlen ga- bonaljeresztekben tetemes kárt okozott. Az idő a talajmüveiési munkákra és a takarmányok fej­lődésére eléggé kedvező volt. Az őszi és tavaszi kalászosok csépiése jobbára megtörtént. Úgy az őszi, mint a tavaszi kalászosok az eddigi jelentések szerint jó kö­zepes termést adtak. A tengeri fejlődésére a csapa­dékos idő kedvezően hatott, a csövek jól ki tudtak fejlődni, igy ebbő! is jő közepes termés vár­ható, azonban az eső már nem kívánatos. A takarmány és cukorrépa fej­lődésére szintén eléggé kedvező volt a csapadékos időjárás. A burgonya fejlődésére Irezdet* ben az esők jó hatással voltak, később a sok csapadék miatt egyes, főként a mélyebb fekvésű helyeken, rothadási idézett elő. A mesterséges takarmányok fejlődésének kedvezett a csapa­dékos idő, az újvetéüű lóherék és a másodterménykánt tarlóba vetett köles, mohar, csalamádé, tatárka

Next

/
Thumbnails
Contents