Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-17 / 86. szám
199$. *p*fc 17. Zalawe&d Újság 3. hitelező banknak, amely nem volt hajlandó a városokkal hosszú- lejáratú kölcsönben kiegyezni, oly irányú törvényes intézkedést tettek, amelynek hatálya alatt az adós városok sem tőketörlesztésre, sem kamatfizetésre nem voltak kötelezhetők, amig az egyes városok háztartásai abba a helyzetbe nem kerülnek, hogy adósságaikat újból törleszteni tudják. Ennek az erélyes intézkedésnek meg is lett ott a városokra nézve kedvező eredménye, amennyiben a hitelező bankok siettek meg egyezni a városokkal és részükre a függő kölcsönöknek a hosszú lejáratú kölcsönökké való átváltoztatását előnyös feltételek mellett biztosították is. Németországban tehát a városi gondolat mélyen gyökerezik az általános kormányzati politikában ! Nem tolják hátra meggondolatlanul politikai népszerűségből felbecsülhetetlen értékkel biró váró saikat, hanem egyenlő mértékkel mérnek minden közületnek, legyen az váró«, avagy falu. Mindegyiket egyformán megfelelő gyors segítésben részesítik, ha annak szüksége merül fel, de sohasem egyiket a másiknak a rovására. Itt eszembe jut Darányi Kálmán miniszterelnöknek a nemzet jövendőjét szolgálni hivatott és Győrben bejelentett nagyszerű programmja, amelynek vezető gondolata — mint ő mondotta : a magyar falunak, a magyar gazdának a talpraállitása, megerősítése és fejlődése, gazdasága előfeltételeinek a megteremtése! Nem hiszem, hogy akadna valaki ebben az országban, aki szivvel- lélekkel ne tapsolna ennek az elgondolásnak. De ne vegye rossz néven a Miniszterelnök LJr, ha a magyar városokat, akik igen is jó testvérei akarnak maradni a magyar falvaknak, mégis bizonyos aggodalom tölti el az a kijelentése, hogy amikor a hazai erőknek egy egészségesebb, egyensúlyo- zottabb gazdasági helyzet teremtése érdekében való koncentrálására van szükség és amikor az igényeknek a sorrendjét kell megállapítanunk, ebben az öt-tiz esztendőben a városnak szerényen, de jó szívvel hátrább kell állania. Igényeinek ezzel a mérséklésével fogja a legnagyobb szolgálatot tenni a magyar falunak.11 — És méltán 1 A magyar vidéki városok egy jó része ugyanis ép oly szánandó helyzetben van, mint a magyar falvak nagy része. Polgárai ép oly keserves helyzetben vannak, mint a falvak lakói. Sajnos, gyermekei ép oly sápadtak, italán még véznábbak, vérszegények, mint a falu gyermekei. Ép úgy nélkülözik a jó ivóvizet, a jó egészséget, mint azok A város falai között a nyomorúság ép úgy szedi áldozatait, mint amott. Egészséges, pormentes levegőt úgy áhitják, mint amazok. A napsugár éltető ereje talán még jobban hiányzik, mint a falvakban futkosó kis gyermekseregnek. A nyomortanyák lakásaiban ép úgy hiányzanak az egészség előfeltételei, mint a falvak bogárhátú viskóiban. Se gitségért kiáltanak itt is a magyar jövő palántái, akikben épen úgy szunnyadozik a jövő nagy Ígérete, mint a faluk gyermekeiben. Ezek az elszegényedett vidéki városok gazdasági élete épen olyan, — vagy talán még ijesztőbb, mint ama falvaké. Polgárai épen úgy roskadoznak a sors által rájuk mért csapások súlyos terhei alatt, mint a falusi polgárok. A népes ség sűrűségénél fogva közegészségügyük állapota sokkal ijesztőbb képet mutat, mint akárhány falué. A népbetegségek épen olyan, vagy még talá» nagyobt mértékben szedik itt áldozataikat, mint a falvakban. Ha tehát ezek mind megállapítható szomorú tények, mint ahogy valóban azok, akkor szerényen kérdem, hogyan legyen erejük a kitűzött öt-tiz éven át tűrni a nyomorúság minden gyötiő kínját, hogyan állhatnak félre s várhatnak a tizesz- tendő végére, mig a falvak felvirágoznak ? Nem alszik e ki minden hit és bizalom s remény lelkűkben ez alatt az idő alatt a haza, az édes anya iránt 1 Nem rendül e meg ezeknek a szegény vidéki városoknak polgáraiban a bizalom kormányzatunk iránt, amely úgyszólván halálra Ítéli őket csak azért, hogy a falu boldogabb és szerencsésebb polgáraira a kormányzat napjának minden melege, éltető ereje ez alatt a tiz év alatt kizáróan reájuk áradjon Ez a tiz esztendő épen elég ahoz, hogy a már évek óta úgyis a legnehezebb helyzetben sínylődő vidéki szegény városokban kihaljon minden élet, összeomol jék a lelkekben minden érték, amely a jobb s boldogabb jövő záloga lehetett volna! Vájjon nem lehetett volna a nemzet érdekében egészségesebb, ha ebben a nagy mentő programm tárgykörében ezek a sínylődő vidéki városok és az azokban sínylődő polgárok sorsának a megmentése is helyet kapott volna ! ? Én azt hiszem, az egész nemzet egyetemében csak örömujjongássá fo kozódott volna a tervbevett tízévi programéinak azoknak a vi déki városok gazdasági életére való kiterjesztése, amelyek épen úgy sínylődnek, mint a falvak legnagyobb része, tehát azok talpraállitása, megerősitése s fejlődése, gazdasága előfeltételeinek a megteremtése a nemzet érdekében a jövőre leendő átmentése épen olyan parancsoló szükségesség, mint a falvaké. A városi gondolatnak ebbe a nagyszerű programmjába való beállítását a kormányzati politikának nem lett volna szabad mellőzni. Talán még nem lenne késő revideálása a Győrben elhangzott programút- tervezetnek!! Ha most a győri kormányelnökí beszédre történt kitérésem után visszatérek cikkem fonalán a magyar városoknak általam vázolt szomorú állapotára, önként támad fel bennem a kérdés, vájjon a magyar politikusok közül ki érezte annak szükségét, hogy törődnie kellene a magyar városok szomorú helyzetével ? Melyik képviselő vette magának azt a fáradtságot, hogy alapos tanulmányozás alapján szóvá tegye a magyar parlamentben a vidéki városok szomorú helyzetét és a kormányzat figyelmét azok sorsa megjavításának a feltétlen szükségességére hívja fel ? (Folyt, köv.) * Nyári vászon divataayagok, ruhára nagy választékban a a Schütz-Áruházban. lesakis U9Vrészesül az Aspirin előnyeiben - ártalmatlan és hatékony - ha ügyel a » föay&i«-keresztre. ASPIRIN TABLETTÁK Határszemle. A magyar nemzet a falu népétől sokat vár. Immár két évtizede lesz, hogy belevitték a köztudatba azt a reményt, hogy az elesettség után az országot erkölcsileg és gazdaságilag a falu fogja kiemelni a kátyúból. A falunak e reménybeli képességét a magyar őserő révén vélik kifejleszteni. A magyarság faji értékei, tulajdonságai a falu népében maradtak meg aránylag csorbítatlanul. A falusi nép ragaszkodása fajtájához, erkölcséhez, vallásához, családi berendezkedéséhez és nem utolsó sorban földjéhez, volt az oka annak, hogy a bolsevizmus ködös levegője oly hamar eloszlott hazánk ege fölött. A reménynek első részét a falu valóra váltotta már 1919-ben. Hogy a népi erők nem tudtak az akkori nagy eredmények után kilombosodni, annak csak részben a falu az oka, nagyobb részben a nemzet összessége, amely csak Ígért a falunak, de keveset adott meg neki mind- ezideig. Most tekintsünk el attól, hogy a szebbnél szebb tervben nincs hiányunk, hogy a falu érdekében hangoztatott munkából igen sok csak a hangoztatásnál és írásnál maradt, hogy kormányelnök győri beszébe a falu jövőjének gyönyörű kilátásait lebegteti meg előttünk, ezúttal nézzük meg azt, hogy a falu népe mit tehet meg a kikelet után gazdasági előrehaladása érdekében. A népművelő előadások megszűntek, olvasni se nagyon ér rá már a kisgazda, hisz a hajnaltól estig tartó gazdasági munka minden idejét lefoglalja, az esték már oly rövidek, hogy a pihenés terhére azokat nem rövidítheti meg. Megmarad a falu népének a vasárnap délután. A szőlőműveléssel foglalkozó vidékek lakói ezt a lelki frissülésre alkalmas félnapot a hegyi pincékben „ütik agyon". Pedig épen ezt a fél napot kéri el a gazdától a szakismeret-szerzés, gazdasági előrehaladása érdekében. A megrögzött pincejáróktól már nem sokat várhatunk, de ott vannak a tanulni vágyó fiatal gazdalegények. A vezetőség kérjen meg egy-egy gazdasági szakembert, intézőt, gazdatisztet, föld- birtokost, hogy áldozzon egy-egy délutánt a gazdasági szakképzés általánosítása érdekében. Sok helyen akad megfelelő egyén. Litánia utánra összegyülekeznek a tanulni vágyó kisgazdák és a felkért szakember vezetésével kimennek a határ egy egy részébe. A kisgazda egész héten el van foglalva, ritkán szemlélheti meg mezejét. A vérbeli gazda úgy is megnézi, ha máskor nem vasárnap reggel a vetése fejlődését, a a lóhere virágzását, mert a tago- sitatlan magyar határokban, ha ezt elmulasztja, annyi felé esik a kis földbirtoka, hogy egyik-másik parcelláját csak vetéskor és aratáskor láthatná. Miért ne szemlélhetnék meg a határt a gazdák közösen ? A faluvégtöl egy dobásnyira a temetői dűlőben csodálkozva állnak meg május végén István gazda egy holdas búza vetése mellett. Mellig ér, kalászai mintha egyenesre lennének vágva, any- nyira egy magasságban állnak, a vetés színe haragos zöld, sürü és még sincs benne sehol se meg- dülés. A gazda elmondja, hogy lóherföldbe vetette, az uraságnál cserélt nemesmaggal, de vatés előtt rászórt a földre másfél mázsa szuperfoszfátot, az beboronálta. A csoportot vezető gazdatiszt ur, kérdésére elmondta, hogy a lóhere földet csak egyszer szántotta meg, azt utána jól elboronálta és az augusztusi szántást minden kis eső után megboronálta, a föld állandó porhanyó felszín alatt a talaj feketére beérett. Vetőre is elég volt a rákötött hasábfával megnehezített borona munkája. Tavasszal a búza oly gyorsan fejlődött, hogy nem lehetett meg- boronálni. Két parcellával odébb János gazdának van egy kis szalagnyi zab vetése. A föld rögös, egyenetlen, vadrepce virít a vékonyszálú zab között, ami még a talajt se takarta be egészen. Szégyenkezve adja elő, hogy az ősszel nem tudta a földet a sok eső miatt megszántani, mert a szürettel volt elfoglalva, a tavasz- szal megszántotta, de nem boro- nálta el. Vetőmagot későn kapott és amire elvetette, a föld kiszáradt, nem tudta elmunkálni. Az intéző úr megjegyzi, hogy szüret közben a tehenek feküdtek az istálóban, a Pista gyerek megszánthatta volna a földet, de neki is jobban Ízlett a szüret, mint a magános mezei munka, a tavasz- szal el kellett volna boronálni a Nagyothallóknak megváltás a SIEMENS-PHONOPHOR! Uj modern csontvezetéses typusok. Kérj n képéé árjegyzéket. SIEMENS, Budapest, Nagymező utca 4.
