Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-12 / 131. szám
1938. junius 12, 4 Gulás István festék, faekáru és házt^iHási cikkek kereskedése Zalaegerszeg Kazinczy tér 9. Olcsó árak. Jó minőség. junius 23-án lesz a HANGYA 40 éves jubileuma. Kongresszus az Iparcsarnokban. A Hangya Központ június 23-ún, alapításának negyvenedik évfordulója alkalmából országos, jubiláris kongresszust rendez Budapesten. Ez a gyűlés és a vele kapcsola tos számos ünnepség méltóan fogja kifejezésre juttatni a magyar szövetkezeti mozgalom jelentőségét és ezzel együtt a magyar keresztény gazdasági gondolat népszerűségét. A kongresz- szus méretei megfelelnek a magyar szövetkezés fenkölt céljainak és egyre erősödő közgazdasági szerepének. A rendezőség által kieszközölt féláiu utazási kedvezmény igénybevételével nem kevesebb, mint tizenötezer vidéki résztvevő érkezik ezen a napon a fővárosba. Igen sok külföldi szövetkezeti vezető és sok kiváncsi idegen is lesz a fővárosban június 23-án, mert az előkészület során gondoskodtak arról, hogy a kongresszus és a vele kapcso latos felvonulás látványossan szép is legyen. Június 23-án reggel százötven csoportban, százötven rendező, ezenkívül egy egész osztag motoros és gépkocsis rendező irányítása mellett sorakozik fel a szövetkezeti tábor a pesti Dunaparton. A menet az Országház előtt alakul ki. ahonnan háromszáz zászlóval, zenével, festői népviseletben vonul majd az Andrássy utón végig a Hősök Emlékéhez. Megkoszorúzzák ezután gróf Károlyi Sándor és Darányi Ignác szobrát, majd az Iparcsarnok elé vonul a menet, ahol újabb százötven rendező gondoskodik az elhelyezésről. Ezen a kongresszuson az egy" házi, és a politikai élet sok előkelősége jelenik meg. Féltizenkettő- kor a Magyar Hiszekeggyel nyitják meg az ülést. Elsőnek Balogh Elemér dr. titkos tanácsos elnök fog felszólalni, az ünnepi beszédet a szövetkezeti tábor jövő feladatairól és az új szövetkezeti programúiról Wünscher Frigyes dr. Hangya vezérigazgatója tartja meg. A felszólalások után, tizenötezer főnyi tömeg elénekli a Himnuszt. A szövetkezeti vezetők számára a rendezőség kedvezményes jegyeket eszközöl ki a budapesti színházaktól, valamint minden jelentősebb budapesti kultúrintézmény tői. A junius 23-iki szövetkezeti kongresszust rendkívül nagy érdeklődés előzi meg. Nemzeti zászlók színtartó ifidanthren, erős pamutból S © hiitzné! Zalamegyei Újság II. 11 !■!■■■ B— Ml II A zsidókérdés lényege. Stoltz Dániel cikkének folyta tása a Katolikus Szemléből: A vallási jellege a zsidókérdésnek már régen meg szűnt, de valamelyes szerepét a legújabb eseményekben mégis megtalálhatjuk. A vallásgyakorlat szabadságának maradéktalan megvalósítása óta zsidókérdésről vallási vonatkozásban nem sokat beszéltek. A vallási türelmesség erényét a befogadó keresztény társadalom a zsidókkal szemben a legmesszebbmenő módon gya korolta. Ez a türelmesség azonban nem hozta meg a zsidó vallásos szellem elmélyülését, sőt — ha nem is ezzel összefüggésben — a zsidóságban egyre nagyobb mértékben kezdett tért hódítani a közöny saját vallásukkal szemben, nálunk épen úgy, mint szerte a világon mindenütt. Ezzel ellentétben a keresztény társadalomban — épen a világ háború és a forradalmak megpróbáltatásainak következményeképen a vallásos szellem megerősödött, a vallási közönyt a vallás mélyebb átérzése és nyílt megvallása váltotta fel. A keresztények növekvő és a zsidók csökkenő vallási érdeklődésével hozhatjuk az után összefüggésbe, hogy a bontakozó keresztény sajtóval s a virágzásnak induló keresztény irodalommal és művészettel szem ben a közvélemény egyre kirívóbbnak érezte azt a másik sajtót s azt az egészen másféle irodalmat és művészetet, amely mind tovább haladt a már megkezdett, Istentől elvezető utón. Ez a különállás a lelkiek és szellemiek terén, világított rá erőteljesebb fénnyel a zsidóságnak a gazdasági életben vitt szerepére s elősegiteíte azt, hogy a befogadó magyar népesség ráeszméljen a saját gazdasági életében vitt alárendelt szerepére s arra, hogy a vezetőszerepet ott egy, lélekben és szellemben tőle messze álló elem vette át. Tulajdonképen ez a szellemi különállás ad választ a zsidóságnak is arra a sokszor felvetett kérdésére, hogy miért épen csak a zsidóság súlyát és számarányát firtatják állandóan a gazdasági életben s miért nem kutatják más fajuakét és vallásua- két is. A zsidó befolyás és hatalom túltengésenek észlelése azonban önmagában még aligha sorolta volna a zsidókérdést a késedelem nélkül megoldandó feladatok közé, ha be nem köszönt a gazdasági válság és a munkanélküliség s ha szomszédságunkban meg nem indul egy hatalmas hadjárat a zsidóság ellen. Nagymagyarország idején, amely az életszükségleteket általában tűrhetően kielégítette, még napirendre lehetett térni afelett, hogy egy, főként lelkűiét ben idegen elem számarányánál nagyobb szerepet visz gazdasági életünkben. De akkor, amikor a magyar társadalom minden osztályában felére és negyedére csökkent az éleístandard, amikor egyre nagyobb arányokat öltött a munkanélküliség, amikor az ifjúság elhely ezése megoldhatatlan problémává nőtt, az államalkotó és fenntartó népréteg nem mehetett el szó nélkül ama jelenség mel lett, hogy a köztünk élő, de hozzánk nagyobbik hányadában át nem hasonult zsidóságnak ilyen problémái nincsenek. Ezzel párhuzamosan észrevette a magyar társadalom azt is, hogy a gazda sági életben uralkodó szellem is teljesen idegenné vált a befogadó népesség lelkűidétől. A liberalizmusnak a gazdasági életbe átvitt elve lehetővé tette a munkás teljes kizsákmányolását, ami nem is maradt el. A jogegyenlőség elvéből szociális igazságtalanság támadt. A szabad gazdasági verseny kíméletlen, életre-halálra menő harccá fajult I el. A magyarság lelkületétől tel- { jesen távolálló büntetőkódex I aránylagosan csekély kockázattal tette lehetővé a visszaéléseket. A törvények paragrafusai között való bujkálás művészetté finomodott. A befogadó népességnek az a kis hányada, amely még bent élt ebben a gazdasági életben, vagy áthonosult az ott uralkodó szellemhez, vagy lemondott annak a lehetőségéről, hogy ott keresztény etikával érvényesülhessen. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a magyarság húzódozni kezdett a kereskedelmi és pénzgazdasági pályáktól. Súlyos hiba volt persze ez az önkéntes visszavonulás, mert úgy az egészséges gondolkodás, mint a nemzet érdeke a helytállást és gazdasági életünk egykori etikai színvonalának tartását követelte volna. Mindezért a múlt század második felének magyar társadalmát, elsősorban pedig a politikai és gazdasági életünket vezetni és irányítani hivatottakat terheli felelősség. De annak az állapotnak a kialakulásáért, hogy gazdasági életünk szelleme nem felel meg sem a laikus etikának, még kevésbé a hitvailásos morál következményeinek, másodsorban, de közvetlenül, nyilvánvalóan az a zsidóság felelős, amely ott túlsúlyra és vezető szerepre jutott. Távolról sem azt akarjuk ezzel mondani, hogy ez az állapot azért következett be, mert a zsidó faj és vallás amorális, vagy immorális. De bekövetkezett ez az állapot azért, mert ennek a zsidó vezető rétegnek túlzott anyagiasságát, féktelen vagyonszerzési vágyát a földi javak és jólét mértéktelen hajszolását nem korlátozta sem a nemzeti szolidarizmus, sem a keresztény morál. (Folyt, köv.) A vasárnapi ünnepségek programmja. A zalaegerszegi Szent Jobb ünnepségek kivonatos programm- ja a következő: Vasárnap reggel féi 6 órakor zenés ébresztő. Fii 10 órakor tábori szentmise a főtéren. Délelőtt fél 11 órakor gyűlések : férfiak gyűlése a vármegyeházán, asszonyos gyűlése a moziban, legények és leventék gyűlése a Move pályán, nagylányok gyűlése az állami polgári leányiskolában, az intézeti ifjúság gyűlése a gimnázium udvarán, a szivgárdák és elemisták gyűlése a kereskedelmi iskola udvarán. Háromnegyed 3 órakor felállás a főu cá.n a hódoló menetre. 3 óra 42 perckor az aranyvonat érkezése és a Szent Jobb fogadása. 4 óra 10 perckor a hódoló menet felvonulása a Szent Jobb eiőit. 6 óra 30 perckor az aranyvonat indulása. A polgármester felhívása a zászlódiszre és a kivilágításra. Á polgármester az alábbi felhívást adta ki: A nemzeti zászló kö-elező használatáról alkotott 3zabáiyiendeleí 5 § a alapján felhívom a város hazafiasán érző közönségét, hogy nagy királyunk, Szent István emlékére tartandó dis?kö2gyü:és napján : folyó hó 11 - én, szombaton és a nagy király Szent Jobbjának városunkba érkezése napjan, folyó hó 12 én, vasárnap lobogózzák fel. Egyben íekérem a város közönségé1, hogy íoyó hó 11-én, szombaton este 9 órától 10 óráig ki világítani és azokat úgy erre az estére, mint az egész vasárnapi napra megfelelően az esetleg a házakon levő erkélyekkel együtt levő erkélyekkel együH feldíszíteni szíveskedjenek. Különösen kérem feldíszíteni a j Szent László u., Károly Király-u., gróf Tisza István-tér. gróf Zrínyi M. u,, Kossuth u., Széchenyi-tér, Kazinczy tár, gróf Batthyány-u. és Horthy Miklós téren levő, valamint az ezen u!cákba és terekbe torkoló u'cák házait. imden gazda ál zu« a a (C szabadalmazott perb p íw,.. wietező gép, mert ez JS* a munkateljesítmény és tartás maximumát nyújtja. Javítások, alkatrészek és kellékek legolcsóbb áronr üíís^ski leírást díjtalanul küld ZSELY MIKLÓS rézműves Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel utca 27. (Saját-ház). Cimce üíiyeljcn.
