Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-12 / 131. szám
2, Zaiamegye' ág 1933. junius 12. issem ’9MMHWBMniiiHannrM vesszen a magyar, hanem hogy élete legyen. — Fennen lobogtatta a kereszt zászlaját, bevilágította a magyar lelkeket, azért éltek haltak őseink a keresztfa árnyékában, mert tőle tanulták, hogy ami a keresztre fonódik, ami a keresztre fut fel, az az örök életbe nő bele. Hogy a magyarság a népek országút ján meg tudta vetni lábát, szerencsés életösztönének köszönheti, mert amint megtelepedett, a keresztet is beletüzte a mozgó földbe és abba kapaszkodott bele, tehát magába az örökkévalóságba. — A középkor embere mélységes alázattal tudott a keresztbe kapaszkodni. Az újkor embere : ez a konok aposztata, nem tud belenyugodni abba, hogy a saját immanens erőivel sem egyénileg, sem kollektive az életmagaslatait el nem éri. A titánok gőgjével félrelöki a hidat, amelyet a Világmegváltó vert a való és eszményi élet közt tátongó szakadék fölé és csak a saját erőivel próbál újat verni. — Mintha a világháború szomorú évei óta ez a végzetes gőg új erőre kapott volna és az élet sikeres, nagyvonalú felépítését kizáróan az ember immanens erőitől várja. Mélységes aggodalommal kell nézni időnk erős- sodrú voluntarisztikus, terrorisz- tikus áramlatait, amelyek legtöbbször minden természetfölötti erőforrás kikerülésével törtetnek elérhetetlen — mert irreális — cél felé. Ez a délibábos, minden történelmi valóság fölött száguldó embertan végzetes utakra tereli Nyugat jövőjét! — A kereszténység a kereszt köré fonódik. S mig a bűn szörnyű súlya alatt nyög a föld, e nyomást enyhíteni, az életet tőle mentesíteni csak a keresztben forrásozó kegyelmi erőkkel teheti. Titanen-trotzal ideig-óráig elérhetők bizonyos eredmények, de az Isten-elgondolta embereszmét megtestesíteni, az egyéni és tömegéletet a szakadékon át a végső céljához elvezetni csak a „fulget crucis mysterium“ jegyében lehet! Elkeseredett harcot folytatni az élet magaslataiért különböző zászlók alatt lehet — — a magaslatokat bevenni, győzni csak a kereszt zászlója alatt képes az ember. — A pogány Róma is először botránkozva állt a kereszt előtt, majd a botránkozás lassan-lassan átszelidült megdöbbenéssé, hogy végül imádássá szentelődjék. — Diadalmaskodjék a kereszt bennünk és általunk. Bennünk, midőn a kereszt tanítását elfogadjuk, a kereszt erkölcsét gyakoroljuk. Bennünk, a fensőbb ember: a hit, a szellem, a munka, tisztaság, mértékletesség, önuralom, önfegyelmezés legyen úrrá életünk minden pillanatáoan. — Diadalmaskodjék a kereszt általunk az egész világon, közelben és távolban. Közelben őrizzünk meg mindent, amit Nagy Konstantin, a kereszt császára, a keresztnek megszerzett és amit Szent István, a .kereszt királya, nekünk hagyott. Óvjuk a családban, óvjuk a hazában a tisztességet, a köz lelkiismeretet, amely ne engedje elszaporodni a romlás miazmáit, a keresztnek szégyenét. Érdeklődésünk, imánk, alamizsnánk vigye az egész világra a diadalmas keresztet: viruljon a hit, vegyük ki részünket a kereszt végleges nagy diadalának munkájából. Eme nagy küzdelemben legyen fegyverünk, legyen zászlónk a kereszt. Ha inog is alattunk a föld, álljunk rendületlenül a kereszt alatt ! Ha minden gyűlölködik is körülöttünk, a kereszt alatt csókolják meg egymást a „lustitia et Pax“ Legyen bár sötétség körülöttünk, hiszen örök fényben sugárzik a kereszt. Ez a sziklatalaj, erre építsünk, akkor nem homokra építettünk. A világ nehézkedési pontja a kérészi, el ne szakad junk tőle soha. Éltető nap, ha elfordulnánk tőle, lelkünk kihűlni készül. — Első István szent királyunk, magyar népedre hagyott örökségedet, a te keresztedet és a mi keresztünket áldja meg a Mindenható Isten, hogy legyen a magyarság lelkének üdvös gyógyszere, a hit erőssége, jótettek gyarapodása, lelki integritás visz- szaszerzése, a szenvedő magyarság vigasztalása, hazai és külföldi protekciónk, égi oltalmunk Végül nem szabad feledni, — ez sokalmondó mozzanat — hogy köztük semmiféle egyoldalú kü lőne, semmi beleges hajlam a hossm krónikák során fel nem jegyeztetett, pedig az ilyesmit a szenzációkra fogékony írók feltét lenül felkapták volna, hmos, egészséges lelkűiét sajátja a z egész dinasztiának, jellemvonásaik, valamint képességeik nagyfoknak, de mindig jóiszabott arányban, harmóniában. Ezek azon jegyek, amelyek az egész fejt, sőt irodalmunkat is bélyegzik, amiért népünk tagjait mélián igen magasfoku embertípusnak tekintik. Géza ha, Vajk sem alkalmas semmiféle romantikus kép nyújtására. A nagyszámú ku főben fennmaradj tettei és halászatai meglepően illeszkednek bele sokágú gondoiatrend- szerbe, semmi eselleges szeszély, semmi póz; minden megnyilvánulása oly emberé, aki ihletve előreérzi, amire az évszázadoknak szüksége leszen s tetteit az idők parancsának alárendelni képes. Elődeitől főleg abban különbözik, hogy az új kuiíura és annak leglényegesebb eleme: a vallásos ihlet őt elhatározó módon állítja szolgálatba. A kor oszlopában rejtező istenséget átéli, miként átélte III. Olló, Szent ellenségeink es a Te ellenségeid j eller — Álljon a kereszt uj az ! integer magyar hazában, ragyofe jón fel a magyarság minden meg- j mozdulásában, hogy újra be gan, szabadon : ; magyar, mert csak egy ni vezet ’ a nemzeti boldogsághoz: a kereszt útja : Per crucem ad lucemi Az osztatlan magyar haza egén újra tűnjék fel a kereszt, hogy a szomorú magyar arcok újra kigyúladjanak. Legyen vége a sok bubánatnak, mert csak a kereszt ereje által hiszek Nagy- magyarország feltámadásában. Lelkes, meleg taps fogadta a keresztet dicsőítő szép beszédet. Vitéz Tamásy István dr. polgármester meleg szavakkal mon- 1 dott köszönetét az ünnepi szónoknak, a közreműködő dalárdának és a megjelenteknek, majd annak hangsúlyozásával zárta be a díszközgyűlést, hogy a város a kereszthez méltóan akarja munkásságát végezni. Az ünnepséget a vegyeskar zárta be a Himnusszal. Henrik, a velencei aristokrata: Gr llért, a cseh bajor hercegi vérből származó Adalbert és Európa oly sok főnemese akkor. De mindeme nagyszerű korlátról jegyzett le gyengeségeket is a krónika, mig magyar hívükről ilyen nem maradót», ami véletlen müve nem lehet, Öttó grandiózus álmodozó s magát népével megértetni nem tudja, sőt meggyü- löiik szép terveiben ; Gallért rapszodikusan változó sokban és önmagával küzködő természet; Szent Henrik gyengének tűnik fel, mint uralkodó; Adalbert pedig szlávos látszatmunkával is megelégedett, nem merve a tények szemébe nézni. De a magyar király felkoncoltatía Koppány vezért, rnegvakittaita Vászolyt, a saját rokonát, megölette Ajtonyt, a Marosnál, megölelte a beesenyő jövevényurakra íámadó és őket lecsonkitó magyar vitézeket. Ezért a félelmetes szigor vádja illette még nemrég is István személyét. De rna már tudjuk, hogy e tragikus szigor az összes turáni népek államalkotói erélyévei azonos és a vérszerződés szabásaiból nyílegyenesen következett: „Aki visszavonást szít, akár az uralkodó családban, akár a nemzetben, életével iakoljoii az 1“ Sokáig é! még az ősi szigor a magyar keresztény századokban, mim Keletről hozott örökségünk s nem mondhatni, hogy ez gyengítette volna az országot. íme itt is kitetszik amaz általános igaz tétel, hogy erősen téved és üresen csaho3 beszédet művel az, aki Géza fiában az ősmagyar világ elölőjét látja. Nem, ez nem igy volt! Ő a megmaradásra érdemes és alkalmas régi szerzeményt teljes bőségben megtartotta, azokat a görög-római kultúrák vívmányaival egyesitette g a kereszténység magasztos körébe felemelve, új értelemmel látta eí. A Turul-istenség és a Csodaszarvas vezette Árpád-család továbbra sincs kizátva a különös égi védelemből. Isten akaratából, Dei gratia uralkodnak a fejedelmek, — mondja az írás. Isten tette őket népük gondviselőjévé, népükért felelőssé s Tőle kapnak hivatásbeli kegyelmet, hogy tisztjüket ellássák. A kiválasztottság hitéi, az uralkodásra való metafizikai küldetést, most már keresztény módon érezte ái az Árpádház s különösen Szent István. A sok bizonyítékokból felhozunk egyet: imáját II. Konrád császár elleni hadjárata előtt: Si quid commsruit culpa pastoris, ipsus luai: ovens, quareo iesontes, ne patiaris affiigi: Ha mi büntetést érdemel a pásztor bűne, bűnhődjék meg személyében ő; esdve könyörgöm, Iham, az ártatlan juhokat ne sujtoijad.“ S valóban, az Ur az ő kedvéért el is távoztatta a vészé yt. Tovább virult a turáni eredetű őstisztelet is. Intelmeiben igy szól utódaihoz: „Eleinknek követését a királyi méltóságban a nyolcadik hely illeti meg. Tudod, hogy mindeneknél nagyobb királyi ékesség az előttünk valóknak törvényeit követnünk és tisztes szülőink szerint cselekednünk . . . Melyik görög igazgatná a latinokat görög erkölcsök szerint ? Kövessed én erkölcsemel, hogy a tiéidnek közötte kiválónak tartassál s az idegenek e őtte dicséretesnek.“ István halálakor pedig az egész nemzet fájlalta halálát: „Siralomra fordult egész Magyarország kobza s a haza egész népe, nemesek és nemhez tartozók, gazdagok és szegények együtt és egyaránt sürü könnyhuilatással és jajgatással siránkoznak a szent király halálán.“ Az újabb tudós megfigyelések szerint ez semmikép sem írói közhely, hanem való szokás volt hajdanta. De a felsőböséges ősi charak- terjegyek elnyomását sem róhat- nád fel: hisz önpéldájával tett tanulságot az izzóbb, derekabb faji erényekről. Uj világban állott egész népével együtt s hamar a legtiszteliebb első fokra hágott a keresztény Európa előtt. Nem elFürdő ruhák sapkák, cipők, nyári ingek, strand cipők sxép választéki olcsó árak. Horváth Jenő ‘“tSí gSST"“ Elmélkedések az aranyvonat előtt Irta : Dr. Bucsis Gyula.
