Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-03 / 124. szám
XXL évfolyam 124. szám. Apa 8 fiilép 1938. jianius 3. Péntek. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Scorkesztőség és kiadóhivatal.: Zalaegerszeg, Biéchenyi-tér 4. . ------ Telefonszára 128. PO LITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Kánya külügyminiszter nagyjelentőségű beszéde külpolitikánkról. A miniszter a cseh mozgósításról. — A honvédelmi miniszter nem tűr politikát a hadseregben. Budapest, junius 2. Kánya Kálmán külügyminiszter nagy« szabású beszédet mondóit az ország külpolitikai helyzetéről. Rámutatott, hogy 1935 óia állandó a nyugtalanság Európában. Olaszország és Németország jelentékenyen megerősítette nemzetközi helyzetét, viszont azok a tényezők, amelyek ellenségesek voltak a két tekintélyt állammal szemben, gyengültek. Áll ez elsősorban a Népszövetségre, amelynek csak azért maradtunk tagjai, mert Genfben láttuk azt a fórumot, ahol megismertethettük a a kisebbségek szomorú sorsát. A Népszövetség ma nagyon beteg és nem tartható fenn gyökeres reform nélkül. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy a tekintélyt államok legádázabb ellenfele a szovjet, de ennek katonai értéke ma nem teljes. Franciaország sem tudja többé tovább folytatni szerepét, amely a síalusquo fen- tartására irányul. A kisantant egysége Magyarországgal szemben még fennáll, de fontos nemzetközi kérdésekben már nem működnek együtt, s elhidegüif a viszony az egyes kisantant államok között. A nemzeíközi átcsoportu- lások hasznát a Berlin—Róma tengely látta, amely megerősödött. Cáfolta a miniszter azt a beállítást, mintha az osztrák-német egyesülés veszélyeztetné Magyar- ország függetlenségét, Magyarországnak nincs mit tartania a hémet expanziós törekvésektől, sőt minden oka megvan arra, hogy a magyar határok sérthetetlenségére vonatkozó ígéreteknek teljes hitelt adjon. Épen ezért valótlanok azok a híresztelések, mintha Magyarország kénytelen volna bármi áron kiegyezni a kisantant államokkal a német veszély ellensúlyozására. Magyarországban mindig megvolt a hajlandóság a kisantant államokkal való tárgyalásra, de ennek előfeilétele a nemzeti kérdés rendezése. Nem vagyunk hajlandók arra, hogy a kisantant- tal mint blokkal tárgyaljunk, csakis külön tárgyalásokról lehet szó. Foglalkozott a miniszter Csehország helyzetével. Utalt arra, hegy ez az állam az évek során át mindig a legellenségesebb volt Magyarországgal szemben és igyekezett államunk életét megnehezíteni. Magyarország mindig nagy önmérsékletet tanúsított az ellenséges magatartás ellenére. Most pedig, amikora nemzeliségi kérdés által teremtett nagy nyugtalanság miatt a prágai kormány szükségesnek tartotta elren * delni a részleges mozgósítást nemcsak a német, de a magyar határon is, mi ezt a barátságosnak alig nevezhető eljárást nyugalommal fogadtuk és tartózkodtunk minden* tői, ami a helyzetet még jobban kiéíesiiheííe volna. Ei vagyunk tökéivé, hogy ezen a helyes utón haladunk továbbra is, de a közeledést a két állam közölt kizá* zóan magyar jóakarattal elősegíteni nem lehet. Magyarország nem fogja a békéi megbontani, de Cseheziovákiának annyi nemzetisége van, hogy a további fejleményeket illetően tisztán látni mindaddig nem fogunk, amig ki nem tűnik világosan, hogy a prágai kormány milyen engedményekre hajlandó elégedetlenkedő összes nemzetiségeivel szemben. Magától értetődik, hogy minden nemzetiség számára egyenlő mértékjei kel! mérni. A további fejlemények attól függnek, hogy el tudjű- e magát határozni a prágai kormány kielégítő nemzetiségi alkotmányra. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a legmelegebb barátság áll fenn Németországgal és Olaszországgal és dajkamese az az állítás, mintha most Olaszország kevesebb érdeklődést mutatna Magyarország iránt, mint a múltban. Lengyeloiszággal is szilárd és őszinte barátság áll fenn. A Honvédelmi miniszter beszéde. Beszédet mondott Rátz Jenő honvédelmi miniszter is a költ- sgvetés vitájában. Hangsúlyozta, hogy megfelelő, igazságos békére v j szükség, de nem mindenáron v ió békére, tehát honvédelmünké fejlesztenünk kell. Vállalja a felelősséget, hogy a honvédség tiizíikara minden körülmények között teljesíti kötelességét. Nem tagadja, hogy volt a tisztikarban bLonyos nyugtalanság és kész a vi sgáíatra bármely tiszt ellen, ha konkrét adatokat hoznak, de s ^’.fogósokra nem ad és nem engedi a tislikart nyugtalanítani. Azt sem engedi, hogy kívülről igyekezzenek a tisztikart vagy a legénységet a politikába bevonni. A honvédség nem politizál és egyetlen pari szolgálatába sem vonható be. Természetesen a honvédség szelleme keresztény, nemzeti és szociális. Ez máskép el sem képzelhető. Eta pápai terméskatasztrófáról ir az angol sajtó. Londonból jelentik: Az angol mezőgazdaságban a hónapok óta tartó szárazság felmérhetetlen károkat okozott. Az angol sajtó az európai tér* més-kilátásokkal foglalkozva megállapítja, hogy egész Európát terméekaiasztrófa fenyegeti. A lapok szerint Mussolini hatalomra jutása óta Olaszország legrosz- szabb termése várható az idén. Olaszországnak évi búzaszükséglete mintegy hatmillió tonna és ennek mintegy harmadrészét kénytelen les2 importálni az idén. Ez Olaszországnak 15 millió fontjába kerül. A velencei tartományban, amely Olaszország leggazdagabb búzatermő vidéke, a szárazság teljesen tönkretette a búzatermést, úgyhogy ezeket a földeket kiszántotfák és kukoricával ültették be. Hasonlóképen nagymennyiségű buzabeviielre szorul Franciaország is. A francia termés évek óta katasztrófáiig mértékben csökken. A francia importszükségletet hétmillió fontra becsülik. Eddig Franciaország buzabehozalalát az Egyesült Államokból és Argentínából fedezte, az idén azonban Középeurópában és a Balkánon fog vásárolni. Nagy kárt szenvedett Franciaország szőlőtermése is. Az áprilisi fagyok a délvidéki szőlőkben 6 millió fontot meghaladó kárt okoztak. Megállapítja az angol sajtó, hogy Oroszországban is rossz termés várható. A kedvezőtlen időjárás az idei termés mennyiségét a tavalyival szemben gegy- harmadával csökkentette. Németország, ahol az időjárás az idén a legkedvezőbb volt, nem termel kevesebbet, mint tavaly, mégis kétmillió tonna búza és kukorica behozatalára szorul. A bolsevizmus frontjáról. Nemrégiben alakult meg Genfben az „Action Mondiale des Femmes contre le Bolchévisme“. Ez a nemzetközi szervezet azt tűzte ki céljául, hogy összegyűjti mindazokat a női szövetségeket, amelyek a marxista pestis ellen harcolnak. Ez az új szervezet három vonalon fejt ki működést : 1. Központi irodájából felvilágosításokat és anyagot ad a legkülönbözőbb kérdésekre, amelyek a szervezet célját szolgálják. 2. Adatokat szállít a nő és a család helyzetéről Oroszországban, valamint bemutatja a kommunizmus romboló munkáját a nő és a család között a különböző országokban. Ezeket az adatokat kiegészíti majd az a konferenciasorozat, amelyeket a különböző országokban tartanak. 3. Rendelkezésére akar állani a bolsevista forradalmak áldozatainak. valamint mindazoknak, akik feláldozták magukat és családjukat a boSsevisiaellenes küzdelemben. * Arzenyev Miklós egyik legkitűnőbb emigráns orosz tudós az egyik német lapban következőket írja az oroszországi vallás helyzetéről : „A helyzet kimondottan sötét. A vaüásüldözés ahelyett, hogy alábbhagyott volna, borzalmasan megerősödött, de ennek ellenére mégis látunk fénysugarakat előtörni a szovjeíuralom börtönbirodalmából. Az orosz egyházra most Szent Pál szavai érvénye- sak: „Haldoklóknak tartanak bennünket és lássátok, mi élünk“. Ez nem a bolsevisták érdeme, mert teljesen ellentétes szándékaikkal. Ennek ellenére mindenütt megmozdult a vallásos éleit, a vallásos ébredés éa a hitnek állandóan emelkedő folyamata érezhető. Azok a fegyverek azonban, amelyeket Isten és az Ő igazsága ellen emeltek fel, az üldözők ellen fordulnak“. * A félhivatalos moszkvai Izvestia közölte, hogy Platonov leningrádi metropolita a harcos istentelenek szövetségéhez levelet intézett, amelyben bejelenti, hogy az ortodox egyházból kilép és tudatja, hogy az istentelen mozgalomnak aktiv munkára rendelkezésére áll. Platonov különösen a papság állítólagos kémkedő munkásságát akarja leleplezni. Máris súlyos vádakat emelt Vodenski metropolita és Pejarski püspök ellen. A moszkvai patriarcha helyettesének hivatala Piafonovoí min-
