Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-06-03 / 124. szám

2. Zalamegyei Újság 1938. junius 3. den egyházi funkciótól megfősz* lotta. Platonovot 1937-ben Sa- kovski leningrádi atheisla vezér, a GPU jelenlegi vezérének, Je- zsovnak helyettese, részletesen „kihallgatta*. Négyhónapos fog Bág után „bevallotta bűneit*, majd nemsokára rá megkegyelmeztek neki azzal a feltétellel, hogy ak­tiv működést fog kifejteni a har­cos istenteleneknél. A Platonov eset a GPU újsbb csúcsteljesít­ménye. Egyébként a Bezbozsnyik legújabb száma közli, hogy le­tartóztatták Topolov orthodox pa­pot, aki állítólag Kirov meggyil­kolásában vet! részt, ezenkívül „szabotázs és kémkedés* címén letartóztatták Bogulavski és Go- ranowics oitodcx papokat. Olcsó tűzifa Akácdorong (vékonyabb) 10 P Akáchasáb 12 P Bükk- gyertyánhasábot erdei filenkint is nagyon olcsón szállítunk F S S C H L fakereskedés. A cseh helyzet. Prága, juniu3 2. A képviselő- házban Esterházy János gróf éles szavakkal támadta a cseh kor­mányt a mozgósítás miatt, amely­nek során még az 50 éveseket is ágyukból húzták ki. A kormány csak gyakorlatról beszél, pedig mozgósítást rendelt el, melyhez csak az elnöknek leit volna joga. Követelte a bűnösök megbünteté­sét. Kifogásolta, hogy a m3gyar határi is megszállották. Hír szerint Hodzsa nagy cseh, német és magyar megyékre akar­ja beosztani Csehországot. Warsói jelentés szerint Len­gyelország és Románia nem en­gedik át az orosz hadsereget há­ború esetén. A képviselőház ülése. Budapest, junius 2. A képvi­selőház folytatta a külügyi költ­ségvetés vitáját. Rakovazky Tibor tiltakozott az oláh vámőröknek az eucharisztikus kongresszusról ha­zatérő erdélyi magyarokkal szem­ben tanúsítóit brutalitása ellen. Majd arról szólott, hogy Magyar- országnak a Burgos—Warsó— Róma—Berlin tengely mellé kell csat akoznia. Megemlítette, hogy az Anschluss idején Sopronban tartózkodott, g meggyőződött arról, hogy nemcsak a ma­gyar, de a német lakosság is hf marad Magyarországhoz. Vitéz Somogyváry dicsérte Kánya külpolitikáját. Szólt arról is, hogy Szent István király ünnepe alkal­mából ismét nagy világkongresz- 8zus lesz Budapesten, amit ki kell mélyíteni. A részletes vitánál Malasits Géza megemlítette, hogy az Anschlusskor sokan eimene küitek Ausztriából, akik most ottmaradt vagyonuk miatt haza akarnak utazni, de ezt nem en­gedik meg nekik. Ezután elfo­gadták a javaslatot, majd meg­kezdték a miniszterelnökségi tárca kö iáégvetésének tárgyalását. Kalapot Inget Nyakkendőt tökéleteset Tófhnál. Angol szövetek Az aratással kapcsolatos, fenyegető tűzveszélyek elkerülése. Vitéz Tamásy István dr. poi- | gármester az alábbi hirdetményt ! adta ki: A pályamenti birtokosok, illet­ve bérlők a mezei termények le- aratását a vasúthoz legközelebb eső részen tartoznak megkezdeni. A behozásra kész mezei termé­nyek a vasúti vonalak mentén legalább 100 méter távolságra helyezendők el. Azok a termelők, akiknek birtokán a termény isy távolságra a terület keskenységé- nél fogva el nem helyezhető, terményeiket azonnal a legrövi­debb idő alatt kötelesek elhor­dani. A tarlót a vasút felől köz­vetlenül az aratók nyomában ié- pésről-lépésre fel kell tisztítani és legalább 100 méterre a pálya tengelyétől 3 méter védőszántást kell alkalmazni a termés és a vasút között oly módon, hogy a védőszántás a pálya felé eső legszélső boglya, vagy keresztsor- tó! 5—10 méter távolságbra es­sék. Oly esetben midőn a b'r- lokrészlet a pálya tengelyére me­rőlegesen sorakoznak egymás mellé, a védőszántáeok egy vo­nalba kell, hogy legyenek, mert a lépcsőzetes szántás a futótűz ellen nem nyújt védelmei. Egyben azt is közhírré teszi a polgármester, hogy a vasút mel- letti erdői uiaj donor ok a gazt, könnyengyuíó bokrokat irtsák ki, az erdővédszaíagokat teljesen tisztítsák meg és ba ezen szal­más terményt termelnek, azt le- aratás után azonnal elhordatni kötelesek. A városrendezésnél legyünk tekintettel a város minden pontjára. Az ültetvények kevés gondozásban részesülnek. A városrendezés terén Zala- egerszeg az utolsó tiz évben olyan eredményeket mutatott föl, ami­lyenekkel egyetlen magyar város sem dicsekedhetik. Ne is hivat­kozzunk itt másra, mint csak arra, hogy ha valaki tizenkét év­vel ezelőtt vasúton érkezett Zala­egerszegre, az első percben már megalkotta véleményét: igazi Gö­csej. És, aki ma érkezik vasúton Zalaegerszegre, különösen tavaszi, nyári időben, szintén az első percben nyilatkozik: csodás pa­noráma. Bent a városban, szintén öröm­mel állapítja meg mindenki, hogy a rendezési munkálatok eredmé­nyesek voltak, valamint azt is, hogy ezek a munkálatok tovább folytatódnak. Először természete­sen a főútvonalakat kellett rende­zés alá venni, mert ezt a forgal­mi viszonyok követelik. De lé­nyegesen esnek siámitásba a közegészség- és köztisztasáügyi követelmények is. Fontos az, hogy Iminél kevesebb legyen a poríermő felület és minél több legyen a növényzet a város belső területén. Különösen a kis elő- eiőkertek, szegélyek gátolják a porképződést. Kár azonban, hogy ezek az előkertek és szegélyek a lakosság részéről nem örvende­nek nagyobb gondozásnak. Még a Kossuth Lajos utcán is gyak­ran láthatjuk, hogy felnőttek és gyermekek egyaránt átlépegetik az élősövényt (ia ugyan átlépik, mert a iegtöbb esetben legázol- lák), sőt még a virágos ágyakat is megtapossák. Ez a kíméletlen­ség fokozódik a középponttól vaió távolsággal, aminek a Wias- sics-, de még inkább az Appo- nyi utcában láthatjuk szomorú jeleit. Az Apponyi-utcának a Kis­faludy- és Hegyi-uícák között húzódó szakaszán az élősövény már a végéi járja. Nem csoda. Az eléggé szeles gyalogjáró a gyermekek fuíballpályája és ke­rékpáriskolája lett. Itt tehát a kí­méletet még hírből sem ismerik. Pedig abban az aszfaltot nélkü­löző poros utcában lenne a leg­nagyobb szükség előkertek létesí­tésével a portermő terület csök­kentésére. Vagy vágassa ki a vá­ros a kis borocskákat, vagy te­gye felelőssé azoknak gondozá­sáért a háztulajdonosokat. Az épületek tatarozását illetően a főútvonalakra rendelkezett már a polgármester. Ezt a rendelke­zést is szigorúan kell ellenőriz­tetni, de ki keli terjeszteni minél több utcára. Ne legyen a fényes főútvonal szomszédságában ko­pott, piszkos, düledező ház-sor. Az idegenek nemerak a főútvo­nalakra kiváncsiak, sőt, hogy igazi képet nyerhessenek a város vi­szonyairól, föl fölkeresik a kö­zépponttól távolabb fekvő város­részeket is. Azért tehát viselje magán a városnak minden része a rendnek, tisztaságnak jeleit. Nem lehet mindenütt fényes kül­ső, de lehet rend és tisztaság. Legyenek egyszerű házak, de ne omladozó bagolyvárak. Még a nyomortanyák se kiabáljanak va­kolatlan, piszkos falaikkal, kapu nélküii szennyes udvaraikkal. A régi poros, sáros göcseji nagy faluból egyik legcsinosabb vidéki városává emelkedett Zala­egerszegnek egyik pontján sem ordítozhat az elhagyatottiág. Másfélmilliós aranylelet. Párisból jelentik: Érdekes jogi vita merült fel azokkal az arany­pénzekkel kapcsolatban, amelye­ket a napokban a régi Pue Mouffetaid egyik házának lebon­tása alkalmával a földben elásva találtak. El kell dönteni, hogy kit vagy kiket illet a lelet: Pária városát, mint a talaj tulajdonosát, Flaminio Maures földmunkást, aki az aranyakat megtalálta, vagy az eredeti tulajdonosnak — a XVIII. században élt Nivelle ud­vari nemesembernek leszárma­zottai!? A jogászok egy része azt vitatja, hogy nincs szó gaz­dátlan kincsről, minthogy az ara­nyak mellett talált végrendelet tisztázta a tulajdonos örökhagyó kilétét, ezek tehát Nivelle-nek, illetve a végrendeletben megne­vezett örökösének — az 1810-ben 73 éves korában elhunyt lányá­nak — utódjait illetik. Nivelle leánya később férjhez ment és halála után vagyonát négy unoka- testvére örökölte. Ezek egyikének ma is élő leszármazottja van:

Next

/
Thumbnails
Contents