Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-08 / 103. szám

1838. május 8 Zai*m*gyd Qjeág 3. Ä szombathely Szalézi templom felszeníelési ünnepségeinek rendje, . Május 22-én délelőtt 9 órakor harangszentelés. Szent István em­lékharangunkat a Vasvármegyei Aggharcos Egyesület nemes bő­kezűségéből, híveink és barátaink kegyes adományaiból öntettük Szlezák László aranykoszorus ha­rangöntőmester műhelyében. Á hangú 410 kg. tiszta érc-súlyú harangunkat Grősz József püspök, apostoli kormányzó urunk fogja ünnepélyesen felszentelni. Ugyan­akkor helyezzük el templomunk záró-kövét is. Május 24-én, Segítő Szűz Mária ünnepén kapjuk meg templomunk kulcsait, illetve vesszük át hiva­talosan az épületet. Június 3-án este fogadjuk hi­vatalosan, ünnepélyes keretek kö­zött Szombathely pályaudvarán, majd az új templom előtt Hlond Ágoston dr. bíboros urat, Len­gyelország primásérsekét. Június 4-én, Szent Quirinus napos ünnepén Hlond Ágoston dr. bíboros úr ünnepélyesen felszen­teli templomunkat. Egyidejűleg Grősz József püspök, apostoli kormányzó urunk felszenteli az aisótemplomot, s annak hazai vörös márványból készülő, állandó- jellegü értékes oltárát. Ezt összes tartozékaival, valamint vörös már­vány talpazaton nyugvó carrarai fehér márványból készülő Ecce Homo, és Fájdalmas Anya szobrot, Hudetz János ny. kántortanitó és neje Bozzay Karolin úrasszony adományozták kriptakápolnánk­nak. Ugyanakkor a szombathelyi Egyházmegye oltáregyletei jubilá­ns közgyűlésüket tartják intéze­tünknek Vass József dr. ról neve­zett kultúrtermében Pápay János dr. egyházmegyei oltáregyesületi igazgató elnökletével. A szentelés végén, úgy déltáj- ban, az oltáregyleti hölgyek és a nagyközönség bevonul a templom­ba és résztvesz a bíboros úr csendes szentmiséjén. Este 7 óra­kor szentbeszéd és ünnepélyes litánia lesz. Június 5 én, r piros pünkösd napján Hlond Ágoston dr. bíbo­ros úr főpapi misét mutat be. Evangélium után Grősz József püspök, apostoli kormányzó urunk pünkösdi szentbeszédét mondja. A főpapi szentmisén a Schola Sabariensis énekel Werner Alajos zeneigazgató, zeneakadémiai tanár vezényletével. A szentmise végez­tével Őeminenciája megáldja a Vasvármegyei Aggharcos Egyesü­let Szent István képével ékesített körmeneti emlékzászlaját. Este 7 órakor szentbeszéd és ünnepélyes litánia. Június 6—11, a felszentelés nyolcadában mindennap 9 órakor főpapi szentmise, este 7 órakor szentbeszéd és ünnepélyes litánia. Június 12-én, Grősz József püspök, apostoli kormányzó urunk Te Deum-os főpapi szentmiséje és szentbeszéde rekeszti be az ünnepségeket. Az ünnepségek utazási-, elszál­lásolási- és élelmezési ügyeit Szombathely Város Idegenforgalmi Hivatala (Szombathely) intézi. Kérjük az érdeklődőket, válaszbé­lyeges érdeklődésükkel szívesked­jenek közvetlenül hozzá fordulni. A Kisbalaton madár­világa régen és most A „Budai Napló“ közli Lendl Adolf dr. alábbi érdekes cikkét: Isten szabid ege alatt, végelát­hatatlan síkság közepén nyilt tó- viz fehárlő tükre csillog messzi ről felém. Körülötte nagy távol­ságban néhány halvány fűzfa, avas náderdö; fcözekbb sőiétazi- nü sásmező ; fölötte derülten mo­solygó napfény, nyugalom és csend, — Keskeny csónak siklik rajta. így láttam én a Kisbalatont először élelemben, amikor — közel ötven éve már — a Ma­gyar Nemzeti Muzeum megbízá­sából ott madártani kutatásokat végeztem. — Akkor még más volt sz élete, más a természetes szépsége, mint ma ... Régi emlékeiből, régi felvétele­imből képsorozatot mutaiok bs a hajdan páratlanul nagyszerű, de most már nagyon hanyatlott ma­dárbirodalomból. Nyár elején veit. A nagy tó felületén enyhe szellő futott végig, de csak alig fodrozta ennek szí­nét. Forró napsütésben, altató Üőségben, delelőre elpihent az élet e széles vidéken. Pedig én axért törekedtem ide, hogy a régi madársokaság csodavilágét lás sam- Mozgásában szárnyaló sere­geket a levegőben és alant, a ré­ten az apróbbakat. Nemsokára azonban, a délután kezdő óráiban, nagy magasság­ban lebegett néhány pont sz égen és ide-oda szállt a táj fölölt; némelyik fehéren ragyogott, más meg feketéiét! a kék háttérben. Kócsagok és gémek ezek; már elindultak fészkelő telepükről eleséget keresni a nedves réten, vagy távolabb a lápos vízben. A közeli alacsony homokhátra igyekeztem, hogy áttekinthessem a íanfcás mezősei. Berek szélén zsombék, káka, csádé megmutatta nekem a határt, merre mehetek a szárazon a puha tőzegtalaj ös­vényen. Még mielőtt odajutottam volna, meg kellett kerülnöm egy kis öblöt; s’árü fü karimázta. S amint ismét egyet léptem, alig kőhaji tásnyira tőlem felbukkant az avarból egy galambnagyfágu, fe- héren-feketén tarkáiott madár... riadtan körülnézett! — Kisvártat­va tétován állt; majd kibontva szárnyait, felrepült. Először felém szilit, szinte ar­comba vágott; azután fejem fö­lött kóválygott; élénken erre-ar­ra röpködött; majd lomhán csap­kodva lejjebb ereszkedett ég han­gosan vijjogva sirt: bibic-bibic 1 — Hivó szavára máris jött a párja! Ez szintúgy jajongoit, hitt és csalogatott; sőt leesett a földre, lassan futott előttem a kaszáló fűben. Még néhány pár közeledett; hangos lett a táj. Én már ismertem a madarak- ezt a bánatos játékát: itt volt a bibic-csipai fészkelő helye és féltették a földön fekvő kicsinye két. Néhol már kikeltek a pely­hes fiókák s ime, itt pihegtek védtelenül a giz-gaz fűben. Rőg- szinüenk, barnán peítyezetie!*; alig vehetők észre a körr;yeze» lükben : szemtévesztő rn^don el­tűntek a foarassten, Elszállt fölöttünk a rabló réti- héjjá és bár éles a szeme és ku­tatva nézte a nádas mentén he­verő avart, a természet óvta az apróságokat, nem látta meg a hasonlatos területen. Ez volt az ő védelmük ás szerencséjük. Még egy fészkelő csapatot lát­tam odébb a sikvis szélén lévé füves fíomokpadon. Tucatgzámra ültek ott sorjában a fekeiesapkás csérek, vagy halászkák. Nem kel­tek fel egykönnyen, csak felfi­gyeltek, nyakukat nyújtogatva fe­lém néztek. Féltek bár, de nem hagyták el meleg fészküket; egye­lőre vártak még. Bizonyára tojá­sokon ültek a kotlós anyák. A sirályok ellenben kissé távo­labb fekvő telepükről könnyebben emelkedtek a levsgőbe; mert azoknak fiókáik már kikeltek a tojáshéjakból, az éber szülők most másfelé akartak engem csa­logatni. Kicsinyeiket félté gondos­ságuk arra bírta őket, hogy nem messze leszálltak a földre és ha­ragból e, vagy félelmükben, szinte táncoltak előttem. Mikor azonban feléjük köieledtem, rajostól el­menekültek a vizre. Én természetesen nem akartam a vízbe gázolni; tovább mentem. Hiszen, tulajdonképp a gémfalut és a kőcsagtelepet óhajtottam megközelíteni. A nádas szélén serényen haladtam és szemléltem a változatos sok apróságot, mely a víz mentét megélénkíti. Virá­gok, röpködő bogárkák, szöcskék hida ; itt-ott ugráló békák, vagy halkan szóié madárkák minden­felé. Heiyenkifit a szálas növény- süíüségben alig tudtam átver­gődni; sőt az egyik fordulón megiai akadtam as összefonódott indákban. Mindamellett egy-ket­tőre vízhez értem ... itt váratlan meglepetésben volt részem: A viz színén száraz sáslevikből jól megrakott tutajfészkén ült egy tunyekálé nagy madár; ez a bú bosvöcaüts. Törtető lépteimre fel­eiméit, fején a búbját, nyakán galériái felborulta ... érezte a közelgő veszedelmet... hirtele- nü! feltápászkodott s a vízbe ug­rott. Alábukott! . . . Azután még­is feltűnt megint! . . . Láleg- zstfojtva úgyis sokáig bírta a viz alatt — most azonban feltűnően viselkedett: úszva közeledett, alá­merült ... még közelebb jött! Meglátszott rajta ijedelme . . . rossz volt a sejtelme . . . szinte kihívta a sorsát; közelebbről újra A fcüti árakhoz a helyi fogyasztási adó hozzászámítandó. — Kapható : Fangler Mihály Gyula, Gyarmati Vilmos, Németh József, Anhalcer Imre, Németh László, Kovács Test­vérek, Vizsy György cégeknél Zalaegerszeg. kísérlett és riadtan szóit rekedt hangján. Ijesztett, kérleli, nógatott, hívott — játszott az életével és még közelebb jött! Bizonyára dobogó szívvel elém úszott: fél­tette fészkét, hiszen ez most sza­bad prédaként ott feküdt előttem ; néhány tojás fehérlett benne. Dahát én nem bántom ezt a kis hajlékot, gondoltam magam­ban és inkább továbbmentem. Sőt elsiettem onnét, hogy a sze­gény anyamadár félelmét, aggódó fájdalmát enyhítsem. Nem mcsz- sziről azonban visszanéztem és most csodát látlam: éppen fel­kapaszkodott a megnyugodott madár, kissé figyelt még, ezután fészke széléről felhúzgálta a sás- levelsket; szálat szálra téve, egy­kettőre betakarta vele tojásait f És mivelhogy ezek most már nem látszottak, fászkeslját bizton­ságban vélte ; ezért újból vizre szállt és messze eltávozott. —■ Ez a vöcsök rendes szokása, ha elhagyják fészküket, betakarják előbb tojásaikat. Nihány lépéssel odébb még egy nagyon kedves kép tárult szemeim elé: a sxomszádtuiaj- fészskhen ugyanis már Gkeltek az apró bókák és közülük al egyik kis pelyhes átúszott a kö­zeli íavirózsa széles levelére; most ott pihent és napozott. Csi­kós a háta: ha bajt sejt, beie- ugrik a vízbe. Különben ott van közelében anyja és védelmére kel, ha a ragadozó madár erre gzáilna. Szép, tavaszi napsütésben az apró örö­möknek is tökéleteseknek kell lenniök. Tökéletes jó közérzéshez pedig elsősorban Is aromás, jó füstölnivaló szükséges — s ez a cigaretta a könnyű, ízes, olcsó pllK6TEX-SYMPH6NIA új, ízléses csomagolásban, az eddiginél is pompásabb Ara: 3-7 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents