Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-07 / 102. szám

XXL évfolyam 102. «lánii ára S fillér* Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. 1938. május 7, Szombat. aamuBBaammmanma Smrkeaztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Bitehenyi-tér 4. - Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint —Mami— k . ag^aBsnaia ajsamw A katolikus papság a nemzeti, keresztény, szociális és alkot­mányos Magyarország mellett. A papi értekezlet állásfoglalása Petim József prelátjs kezdeményezésére. Pehm József pápai prelátus kezdeményezésére az ország katolikus papságának mimegy hetven, vezető szerepet játszó tagja értekezletet tartott Budapesten. A prelá(U3 azérí hivla össze a papságot, hogy állást foglaljanak a mai időszerű kérdésekben. Az értekezlet állásfog­lalásáról a kővetkező közleményt adták ki: Az egész értekezlet leszögezte magát a nemzeti, szociális, keresztény és korszerűen továbbépitendő alkotmányos irány követéséhez. A nemzeti irányt a magyar katolikus papság részéről feleslegesnek tartjuk hangsúlyozni, mivel az ezeréves történelmi magyar pap mellett egész múltja, leg­közelebbről az 1919—1920-as forradalmi és ellenforradalmi idők alatt tanúsított magatartása tesz bizonyságot. Tehát: voltunk, vagyunk és maradunk mindenkor nemzetiek. Szociálisak vagyunk azzal a komoly határozottsággal, amellyel a Quadra- gesimo Anno és a Divini Redemptoris kezdetű apostoli körlevelek a szociális arányt meghirdetik és akarjuk, hogy ezek az elvek hazánkban késedelem nélkül érvényesülj enek. ü) A kormányzat által kezdeményezett reformokat (földteherrendezés, hit- bizományi reform, telepítés, földreform, nyolcórai munkaidő, a legkisebb munkabér- megállapitása. mezőgazdasági: öregségi biztosítás stb.) felette szükségesnek tartottuk és tartjuk. Százéve az elődök áldozatos, önkéntes lemondása a papi tizedről a nemzeti fejlődés tudatos szolgálata volt. A nyolcvanas évek óta állandóan olyan közéleti irányban haladtunk, amely a fenti gondolatokat elindította és szolgálta. A mi eszményeinket Prohászka Ottokár hirdette és testesítette meg. b) Vannak olyan kérdések, amelyek terén a kormányzattól nagyobb határo­zottságot, főleg gyorsabb ütemet kívánunk. Ilyen kérdések : a bankok és a kartellek megrendszabályozása, a nemzeti jövedelem elosztásának olyan értelmű törvényes szabályozása, amely városon és falun egyaránt lehetetlenné teszi népes, szegény magyar családok lerongyolódásával és éhezésével szemben egyes kiváltságosak aránytalanul nagy jövedelmét. Ilyen kérdés még: az igazságtalan kamatszínt le­szállítása, a magas polcon levők álláshalmozásának megszüntetése, a nyugati (de­mokratikus és parancsuralmi) államokban egyaránt bevezetett és bevált családvé­delmi törvények megalkotása,' az egyke leküzdése, hatályos törvényhozási (örö­kösödési stb.) intézkedésekkel is ; a kisegzisztencíák mielőbbi megerősítése első­sorban a konjunkturális és a kapitalista vagyon igénybevételével. A magunk részé­ről hazafias örömmel és hálával mutatunk rá, hogy a magyar püspöki kar az 1935. évben tett kijelentése szerint az egyházi vagyont sem kívánja különleges elbánásban részesíteni akkor, ha a magyar nép szociális megsegítéséről van szó. Kívánjuk gyorsabb ütemü telepítés keretében a honvédelmi öv megteremtését is. A keresztény munkástömegek felszabadítását a szociáldemokrata terror alól és ugyanakkor a keresztény és nemzeti szellemű munkásvédelem törvényes kiépítését. Magyar fajtánk jövőjének biztosítása érdekében sürgetjük a bíboros hercegprímás házassági törvénytervezetének mielőbbi szőnyegrehozását; a magzatírtásnak gyil* kossággá nyilvánítását és ily értelmű büntetését; nemkülönben kívánjuk a zug­sajtó és a pornografikus irodalom kiirtását, a kétes mulatóhelyek megszüntetését. A keresztény irányt Szent István királyunk jelölte ki számunkra. Ebben újhodott meg a nemzet a bolsevizmus után s azért ezt az irányt megváltoztatni vagy elvizenyősiteni nem engedjük senkinek. Tiszteljük és annyira kipróbáltnak tartjuk a szentistváni alapot, hogy alkot­mányunk korszerű fejlesztését ezen az alapon törvényesen is lehetőnek tartjuk. A titkos választói jog régi követelés, ezt elodázni nem lehet. A lelkipásztorkodó pap­ságot mentesíteni kell attól, hogy választástól választásig a nyílt szavazás-ütötte sebeket gyógyitgassa. A zsidókérdést mi szociális, gazdasági és világnézeti kérdésnek tekintjük. Ötven éven át elődeink és mi, az uzsoravilág tetőpontja idején Istóczy és később a néppárt oldalán álltunk akkor is, amikor szinte mindenki liberális zsidóbarát volt az egész országban. Az általunk támogatott kereszténypárt hozta az egyetlen fajvé­dő törvényt, a numerus clausus-t, viselve ennek ódiumát mind a mai napig. A fentemlitett mindegyik pártmozgalmat, továbbá a fogyasztási és hitelszövetkezeti hálózatot másokkal együtt elsősorban mi építettük ki. Aki ezt nem tudná, nézze át Tisza Kálmán óta a magyarországi zsidó sajtó termékeit és megtalálja bennük említett munkánkért a minősítésünket. Prohászka is „bagóleves püspök" volt az ő szótárukban, a „hecckáplánok“ rovata is eléggé ismeretes. Elhatározta az értekezlet, „hogy fenti állásfoglalását küldöttségileg eljut­tatja a bíboros hercegprímás Őeminenciájához, az egyes egyházmegyék főpász- toraíhoz pedig a papság révén. A megjelentek vállalták, hogy ezeket a tájékozta- tásszerü megállapodásokat eljuttatják alkalmas módon az egész magyar papság­hoz ; a megválasztott szövegező bizottság pedig a Kereszténypárthoz, a Kisgazda- párthoz, ennek kivált csoportjához és a m. kir. miniszterelnök Úrhoz juttatja el — azzal a kéréssel, hogy az itt felsorolt, korszerű reformok megvalósítására mindent tegyenek meg. Elhalasztották a vasárnapi revíziós nagygyűlést. A Revíziós Liga elnökségének közlése szerint a vasárnapi revíziós nagygyűlést technikai okok miatt elhalsztották. Miniszteri döntés a kórházi személyzet létszámának emelése ügyében. A vármegye kisgyülése a vá­rosi képviselőtestület határozatá­nak elfogadásával a zalaegerszegi városi bözkórház ápoló és egyéb személyzetének létszámát 50 főről 63-ra emelte föl. A feisgyülés véghatározatát a belügyminiszter a pénzügyminisz­terrel egyetértőén azzal a változ­tatással hagyta jóvá, hogy a sze­mélyzet létszáma csak 56 főre emelhető föl. A miniszter, — mint ma ér­kezett leiratában mondja — azért határozott így, mert az érvényben levő rendelkezések szerint 5 kór­házi ágy után legfölebb egy ápo­ló, vagy egyéb alkalmazott vehető föl, tehát a 288 ágyas zalaeger­szegi kórháznál az említett cso­portba tartozó alkalmazottak lét­száma 56 főt nem haladhat meg. Változatlanul jóváhagyta a mi­niszter Sümeg községnek a kis- gyülés állal is elfogadott ama határozatát, amelyben a községi kórháznál egy müiőszolgai állást szervez és ennek javadalmazását havi 30 P készpénz fizetésben, természetbeni iakásban és élel­mezésben állapítja meg. Kereskedő-, és iparossegédek jutalmazása. A kereskedelem és közlekdés- l legkésőbb junius 30 áig a kama­ügyi miniszter a kamara területén működő kereskedőknél, valamint a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium ügykörébe tartozó iparok valamelyikét (tehát a ven­déglátó, a borbély-, férfi és női fodrász, kozmetika, a manikür és pedikür iparokat) gyakorló iparo­soknál hosszabb idő óta meg­szakítás nélkül alkalmazásban álló ég minden tekintetben érdemes idősebb kereskedő-, illetően ipa­rossegédek részére a folyó 1938. évben három, egyenkint ICO (egyszáz) pengőnyi jutalmat szán­dékozik adományozni. A miniszter meghagyása foly­tán ezekre az állami jutalomdi- jakra pályázatot hirdet a soproni kamara és felkéri a kerület keres­kedelmi és érdekelt szakmabeli iparok munkaadóit, hogy az alábbi pályázati feltételeknek megfelelő segédeik jutalomban való része­sítésére irányuló előterjesztéseiket i rához nyújtsák be. Elkésetten ér- 1 bezett előterjesztések figyelembe vételre nem számíthatnak. A jutalomdijra csak olyan se­gédek hozhatók javaslatba, akik a) kereskedőknél, kereskedelmi társaságnál, vagy az imént felso­rolt iparok valamelyikét jogosul­tan gyakorló iparosnál, mint ke- reskedösegétíők állanak [alkalma­zásban, b) jelenlegi munkaadó­juknál megszakítás nélkül lega­lább is betöltött husxonöi év óta vannak alkalmazva, c) ötvenedik életévüket betöltötték és d) akik a volt kereskedelemügyi, úgyszin­tén a kereskedelem- és közleke­désügyi, avagy az iparügyi mi- risitcrtől vagy a miniszterek hi­vatali elődeitől sem pénzjutalmai, sem eliamerőlevelet még nem kaplak, sem pedig szolgálati ér­demeik elismeréséül legfelsőbb kitüntetésben nem részesültek.

Next

/
Thumbnails
Contents