Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-07 / 102. szám

2. Zaiamegyd Újság i938. május 7. A zsidójavasJat a Ház élőit* Budapest, május 6. A képvi selőházban ma Müller Antal szólt először a zsidójavasíathoz, amely* lyel elégedetlen, mert kedvez a zsidóságnak, g nem dönti el a faj vagy felekezet kérdését. A 20 százalékból gyakorlatilag 30 szá zalék lesz. Megállapította, bogy tényleg van zsidó bojkott moz­galom. Makkai János hangoztatta, hogy a zsidóság 50 év alatt 150 ezer fővel nagyobb számban ke­rüli Budapestre, mint a termé­szetes szaporodása. Vilägegyhäz. A római index, a tiltott köny­vek jegyzékének új kiadása meg­jelent. Németország katolikusainak a száma Ausztria beolvasztása által erősen megnövekedett. A 74 mil­liós német birodalomban most 24 miilió katolikus él, vagyis a la­kosság 36 százaléka. Egyházme­gyéinek száma: érsekség 8, püs­pökség 30. Az egyházi zene és a liturgia összefüggéséről beszéli Buchber- getvifgensburgi püspök a szék­városában megtartott egyházzenei ünnepen. Buzaika Mihály dr. nagy- szombati szemináriumi rektor leit az újonnan szervezett egyház­megye segédpüspöke. Az új püs­pök hosszú ideig működött Bu­dapesten is. A prágai katolikusok nagy­gyűlésen tiltakoztak a 21 szovjet- oroszországi orthodox püspök bebörtönzése ellen. A szónokok sorában szerepelt Dostaiek mun­kaügyi miniszter is. A meauxi egyházmegye egy kis falujában 12 párisi teológus templomot épített. Az anyagiakat ismerőseik körében ők gyűjtötték össze, nyári szabadságidejükben pedig sajátkezüleg építették fel a tempiomot, amely röviddel ezelőtt jutott el a felszentelésig. Egyide­jűleg egyik tanáruk népmissziót tartóit a faluban. A Le Temps hosszú cikkben foglalkozik a budapesti eucharisz­tikus világkongresszussal, vala­mint ennek kapcsán Magyaror­szág politikai és egyházi helyze­tével . Nem kerülte el figyelmét Esztergom jelentősége sem. Rövid táviratok. Hitler tiszteletire ma kaíonai diszszem e volt Rómában. — A kisaníant értekezletével kapcso­latban a világsajtó hangoztatja, hogy a kisebbségi kérdést meg keli oldani. — A Prágai Ma­gyar Hírlap köveleli at egyen joguságo minden kisebbség szá­mára. — A spanyol nemzetiek bekerítették Valenciát és rövide­sen «'.foglalják. A vörösök Alican leba menekülnek. — Ha influenzája van, gon­doskodjék arról is, hogy a gvomra és belei a természetes „Ferenc József* keserüviz használata ál tál gvnkran és alaposan kitisztit- tuianak. Kérdezze meg orvosát. Nyári vászon divatanyagok, ruhára nagy választékban a a Schütz-Áruházban. ÜST tökéleteset Nyakkendőt Tóthnái. Anycl szövetek. Zöidmezőnap lesz május 22-én az első helyezési elért Újudvar községben. Az Országos Zöldmező Szövet­ség értesítette az alispánt, hogy a legelőverseny eredményét a Szövetség március 25.-i közgyű­lésen hirdették ki. Mivel pedig a döntő biiottssg úgy határozott, hogy az országos legelőverseny- ben Zaia megyéből résztvevő !e- geiőérdekeliségek részére a díj­kiosztás a versenyek során első helyezést elért legelőárdekeltség székhelyén, Újudvar községben legyen, megkeresték az Ujudvari I Legeltetési Társulat vezetőségéi azzal a javaslattal, hogy a zöld- ; mezőnap megrendezését május 22- ére a Szövetséggel karöltve ké­szítse elő annál is inkább, mert azon a földművelésügyi miniszter képviselője is megjelenik. Kéri a Szövetség az alispánt, hogy a községet és Szövetséget e munkájában támogassa és az ün­nepélyen szintén megjelenni szí­veskedjék. Keresztény igazoló bizottságokat sürgetnek a kikeresztelkedett zsidók. Szervezetbe tömörülnek. Amikor Berlinben a nemzeti szocialista rendszer uralomra ju tott, Németországban megalakult a kitért zsidók szövetsége. En­nek a minlájára szervezkednek most azok a pesti zsidó szárma­zású egyének, akik hiifelekezeíü megváltoztatták. A szervezkedés indokául azt hozták fel, hogy a kormánynak ez a javas­lata végeredményben őket sújtja legjobban, amennyi­ben két szék közört a pad alá estek. Mint iámereies, a rrio&t tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat szerint a?ok a zsidók, akik 1919 augusztus 1-e után vánoziaiiák vallásukat zsidóknak számítanak és igy nem a keresztények szá­mára megállapított 80 száza ékba, hanem a zsidóság részőre enge délyezett 20 százaiékba esnek bele azokon a pályákon, ame­lyekre a numerus claucust be fogjak vezetni. Mármost ezzel kapcsolaiban a szervezbedök véleménye szerint az a hely­zet, hogy ők igy egyáitaián nem maradhatnak meg állásaikban. Nem pedig azért, mert a 80 százalékba nem enheinek bele, a 20 százalékra vonatko* zóan pedig már megindí­tották az illetékes zsidó szeryek a mozgalmat, hogy ez a zsidó hitben megmaradónak számára legyen fenntartva. A pesti zsidó hitközség hivatalos lapjában, az „Egyenlőségében jeleni meg az erre vonatkozó felhívás. A főleg zsidó vezetés ólait álló kereskedeimi és ipari vállalatok — a kitértek vélemé­nye szerint — ennek a felhívás­nak nagyrétben eleget is fognak tenni. Így azután a numerus causus általános bevezetése után épen az 1919 augusztus 1. óta kitértek válnak majd túlnyomó többségben állástalanná. A kitért zsidóknak ez a szer­vezkedése most arra igyekszik, TELEFON 112. VÁSÁROLJON ÖN IS CSODÁLATOS SZÉP ÉR FI INGET NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPŐT, TOVÁBBÁ A LEGÚJABB NŐI- ÉS FÉRFI DIVATÁRUCIKKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁR ! HORHitH JENŐ divatáruüzletében sss* i hogy megfelelő tekintélyes em­bert állítson a megmozdulás élé­re. Tárgyalásokat folytatnak az egyik volt kormánypárti fővárosi bizottsági taggal, aki nemrégi­ben hagyta el ősi hitét. Puhato­lóztak ezenkívül egy, valamikor zsidónak szülelelt országgyűlési képviselőnél, aki még ma is Da­rányi Kálmán pártjához tartozik. Egyébként ez a szervezkedés megoldási programmot is hoz a kitértek kérdésében. Az elképze­lésük igen érdekei módon telje­sen elveti az 1919 évi augusztus 1 i határt és azt mondja, hogy minden egyes kitért zsi­dónál egyénileg vizsgál­ják meg, hogy vájjon igyekezett e asszimilálód­ni a magyarsághoz vagy sem. ­Ennek az elgondolásnak a kon­kretizálását o ymódon képzelik el, hogy a kommunizmus bukása u'án alakított igazolóbizotlságok mintájára alakuljanak keresztény magyarokból is mosi ilyen bi­zottságok. Ezek megvizsgálva a kitértek eddigi életét, politikai és gazdasági mű ödésé;, megállapí­tanák, hogy vájjon az illető mél­tó e arra, hogy a keresztény ma­gyarság 80 százalékos többségé­be bsSíámittasék, otí, ahol a nu­merus claususí bevezették, vagy sem. Mint mondják, vannak az 1919 augusztus 1. után kitért zsidók közölt is asszimiiáiódá8ra hajlamos egyének, ezzel szemben akadnak régebben kitértek, akik­nek a gazdasági, vagy politikai működése kifogásolható. Czencz János kiállításáról. Megemlékeztünk arról, hogy Czencz János újabb alkotásaiból gyűjteményes kiállítást rendezett városunkban. Miulán közönsé­günk szomorú tapasztalatokat szerzett műkereskedői kétes por­tékák kinálgatásáról, ismételten hangsúlyozzuk, hogy itt nem mű­vészi dugárukkal áll szemben, hanem egy minden tekintetben elsőrangú mester értékes alkotásai várják a közönség érdeklődő fi­gyelmét. Mintegy 50 darab képet állított ki Czencz mester, melyek felöle­lik változatos pikturájának min­den mezőjét. Képmások, plener- jeleneteik, tájképek sorakoznak élénk változatban egymás mellett és mind olyan, amely művészi hírnevéhez méltó, aki íöbb elő­kelő művészi dijat nyert már úgy itthon, mint külföldön. Elég egy rövid tekintetet vetni a képekre, mindjárt szembe tűnik a laikus­nak is, hogy itt kivételes talen­tum lendületes alkotásaival, nem vásári giccsekkel van dolga. Plenerben festett csoport képei mindig valami festői élmény ki­fejezői. Tájképei és csendéletei is kiválóak. A kiállítás megtekinthető az Arany Bárány nagytermében na­ponta délelőtt 10—1 ig, délután 3—7 óráig 20 fillér belépődíj mellett. — Berger Géza dr. nagyka­nizsai orvosnak letartóztatása ellen beadott felfolyamodását a nagykanizsai törvényszék vádla- nácsa elutasította és igy Berger to­vábbra is fogva marad.

Next

/
Thumbnails
Contents