Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-01-16 / 12. szám
1938. január 16 3. Zalamegyei Újság Hatvannyolc lélekkel szaporodott Zalaegerszeg lakossága 1937-benMeghalt Moldoványi Béla Isméi érdemes salai közéleti fétf u dőlt ki sz élő* sorából. Pénteken délután Zalaegerszegen 71 éves korában, hosizas betegség után meghall retiegbi Mol- doványi Bél* nyug. műszaki főtanácsos, tartalékos íüzérszázadog, a Ferenc jóssef rend lovsgke- resztjének tulajdonosa. Moldoványi Béla az Áldana szafeályazásánál kezdte pályafatá* sái a 80 as évek végén, mint allami mérnök, majd tiz évig a nBgybátonyi állami bánya vezetője voit. Ezt követően Aranyosmaró ton, Liptósjenímíklóson, Miskolcon és Zilabcn volt az áliamépi- tészeti hivatalok vezetője. A háború kitörésekor, bár a korhadán már tuihiSsdia, önként katonai szolgálatra jelentkezett és Zilth- ról vonult be. Magas kora miatt 1918 tavaszán, nvni tart. tüzér- százados, leszerelt és ekkor a zalaegerszegi áilamépitészeti hivatal főnökévé nevezték ki. A mostoha viszonyok ellenére iü igyekezett a zalai utek jókarbantartását biztosítani, egészen 1922- ben történt nyugalombavonuiásá- ig. Háborús és polgári érdemei elismeréséül kapta a királytól há- botu alatt a Ferenc József rend lovagkereszijái. Nyugaiombsve.nuláia után érdemes munkát fejteit ki a zalai közéletben. A kommun uián résztveit a polgárőrség, a nemzeti hadsereg és a nemzeti munka- védelem szervezésében. Sokat dolgozott a Katolikus Körben mint elnök. Nagy műszaki munkát fejtett ki a zalaegerszegi új templom építésénél és később is lelkes harcosa és munkása volt a katolikus ügyeknek. A szombat- helyi egyházmegye zalai résién épülő templomok és egyéb egyházi épületek épiíésénál fáradhatatlanul és önzetlenül működött körre, mint műszaki tanácsadó. Az utóbbi években súlyos beteg Bég támadta meg ás azóta v sz- ^szavonuitsn élt családja körében. A társadalmi életnek kedvelt, rokonszenves tagja volt és halála általános részvétei kelteit. Elhunytál özvegye szül. pilis* maróthi Mészáros Ludmilte, három gyermeke : Füiöp Józsefné, Moldoványi István és Sperlágh Elemérné, három testvére: S;e- gedy-Masiák Aladár nyug. államtitkár felesége, özv. Steiler Antalné, Moldoványi Sándor ny. követ és meghatalmazott miniszter, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Moldoványi Béla temetése január 16-án, vasárnap délután fél 4 órakor lesz az újíeme ő gyászházából. — Van e látszatadó, vagy nincs ? Évtizedes sérelme az adózó polgárságnak, hegy az adókivető hatóságok hiteles üzleti forgaimi adatok hiányában az adózó életkörülményei alapján állapítják meg az adóköteles üzleti jövedelmet. A közig. bíróság most határozatában kimondta, hogy az általános kereseti adó alá vont jövedelmek nagyságát nem lehet az adózók életkörülményeiből következtetve megálla- pitai. A határozat szerint tehát a iátszaljövedelem ezentúl nem adóalap az általános kereseti adónál, hrnem csak jövedelmi adó kivetésénél. A zalaegerszegi á!í. anyakönyvi hivatal a város múlt évi népesedési mozgalmáról ez alábbi jelentést adta ki: (A zárójelben irt számok az 1936. évi adatokat tüntetik föl.) Síületési bejegyzések száma : 289 (257). Kórházban szüléié t élő vi déli 39 (39). Kórházban hai- vaszüiöít vidéki 17 (12), zalaegeresegi haivrszülöí! 7 (3), utólagos ar-.yikönyíezés 4 (4), Zalaegerszegen született vidéki 3 (—), ösasessn 70 (58). A tényleges zaísegerszegi élv«- 82üSeiések száma : 219 (199). Bejegyzett háxasságköíés 102 (107). Uiélsgos anyakönyvezés 1 (5). A tényleges házasságkötések száma: 101 (102). Bejegyxeti halálozások száma 272 (240). Kórházban slhalí vidéki 119 (88), utólagos anyakönyvezés 2 (2), összesen 121 (90). Tényleges xaisegerssegi eíA trianoni békekötéskor vég- sebünk nagyon érthetően és vi- lágoian, sőt lelkűnkbe, égetve jelölte ki a magyar po itika uljáí: újra egyesíteni az egymástól el szaki otí magyar területeket. Éppen < olyan világos volt, ez az útmu- j tatás, mint a mohácsi iecke, amely a löiöS kiütéséi telte egyetlen feladatunkká. S amint akkor nem hallgattunk a kapott intelmekre s mindenféle más kérdés föiöít perlekedve százötven évre hosszfbbíiotíuk meg a törököknek az egész magyarságot végső pusztulással fenyegető uralmát, éppen úgy nem sa ívleljük meg most sem sorsunk nsgy ianíiásáf. Még el sem hangzott a kegyetlen ítélet s már is ilyen önvi- gaazialásokat hallattunk: „Legalább megszabadulunk a nemzetiségektől,* „Kicsiny ország te lehet do.dog“. „Kisebbek leszünk, de függetlenek“ stb. Később voltak ugyan nagy felbuzdulások, de hamar lelohadtak Képzeletünknek túlságosan nagy út volt túlhaladni a trianoni futárokon, fárad;«n ié;i vissza a kis Magyar- j ország szűk korlátái közé. S a ] híres, vagy legalább a mi részünkről nagyon magasztalt magyar politikai géniusz hozzá kisebbedéit a? ország kis tj.rü!e téhez. Minden politikai ambíció ehhez igazodik 3 nem iparkodik szétfeszíteni a nagy magyar jövő elé áliíioit korlá okat. A magyar politika és társadalom legfőbb kérdésévé sz jeti, hogy valamelyik országos, megyei, vagy városi bizottságba melyik párt kartoté- kájába listázott egyének ke fűljenek. Ilyen problémák körül zajiik és hangoskodik a mai magyar közélet. Keserűen, de jogosan írta Hercreg Ferenc nem régen egyik cikkében, hogy a külföldön több hive van a revíziónak, mint itthon. Jól esett olvasni a napokban, hogy a budapesti egyetemi lfjúhuiálesások száma: 151 (150). A zalaegerszegi élvesziilöt- tek számából levonva a zalaegerszegi halottak számát, megkapjuk a természetes szaporulatot : 68 (49). Születeti: 1937. évben 261 (238) élé gyermek és pedig 140 (140) fiú, 121 (98) leány. Vallás szerint: rk. 245 (220), izr. 6 (9), ref. 6 (5), ág. h, sv. 4 (4). Haivaszülelett 24 (15). Törvénytelen 30 (31). Házasságkötés veit: 101 (102), ebből r. feat. 82 (81), izr. 7 (8), ref. — (1), ág. b. ev. 2 (2), vegyes 13 (10), revgrzálist adott a r. feni. vallás jivára 7 (5), a ref. vallás javára 1 (—). Halálozás volt 270 (238), vallás szerint r. kát. 248 (217),izr. 16(13), ref. 3 (4). á. h. ev. 3 (4). Meghaltak : egy éven aluli csccístnü 22 (14), 1—7 éves, korban 16 (14), tbc- ben 14 (25), rákban 13 (14), nem természetes halállal 12 (13), ság egyik egyesülete felemelte szavát a nagy kérdést szem elől tévesztő kicsinyes politizálás el- eíien. Ebből a nyilatkozatból okulást meiíthstnek az öregek és fiatalos egyaránt, mert ebben a a nemzeli ötamegfeiedkezésben nincsen nemzedékkülönbség, a fiatalok is c-usk azt teszik, amit az öregcK Az idősebbik párjel- vényei a politikai ellentétesnek semmivel sem harciasabb szimbólumai, mint a főiskolai ifjúság j feü öntöző sfíiű és szabású sapkái. Elször ennek a fiatalságnak keli megszíviemie a ssját kőiéből felhangzó buzeító szózatot, hogy a fiatalos sz ív nagyobb lendül«- tévii magával ragadja a kicsinyes játékaiba túlságosan belefeledkezett és onnan nehezen kimozdí - ható idősebb nemzedéket. D« a rév zió gondolatának nemcsak a közöryöiséggel és kicsinyes politizálással kell megküzdenie, hanem azzal a politikai böicseségként feltüntetett! vélekedéssel is, amely a kisebbségi kérdést állítja előtérbe. Téiová- záeunkai Iá vj erre az útra akarnak bennünket ráléríteni azok a külföldi barátaink ié, akiit eddig az egész Világ előtt ünnepélyesen hites tettek revíziós törekvéseink melleit. A kisebbségi kérdésnek a revízió elébe helyezése logikus sorrendnek látásik, mart előbbre való a megssáiioit területek magyarságának megmentése, mint a területek visszaszerzéss. Ha más nemzetek volnának a megszállott területek ideiglenes urai, nem a mostaniak, akkor minden erővel először a kisebbségi kérdés rendezését kellene követelni. De azoktól, akik a békeszerződésben vállalt kisebbségi kötelezettségüket nem tartották meg, mikén! iehet remélni, hogy a külföldi hatalmak nyomására aláírt új szerződés szerint felhagynak a magyarok vagyonának elkobzásával, a névelemzéssel, az erőTeCtMt 4ájéÁ6 . A U ^ i «vívód a QsSKjíI szakos térítéssel, a magyar gazdasági én kulturális törekvések elnyomásával ? A jóhiszemű magyarok háta mögött névéivé fogják ezek aláírni az új szerződést és következetes kegyetlenséggel fognak tovább haladni a már 1918 ban megkezdett magyar- üldözés útján. Előbb tehát a riviziónak kell jönnie, még pedig olyan revíziónak, amely olyan területeket szere? vissza, ahol tekintélyes számban iaknak nem magyar anyanyelvűek is. Ezzet nemcsak azokon amagyarokon segítenénk, akik visszatérnek a magyar hazába, hanem azokon If, akik egyelőre továbbra is idegen állampolgárok maradnak. A visszaszerzett területeken olyan kisebbségi politikát kezdhetnénk, amely péidáí mulathatna eliensfégeink- n«k s ha a példa nem használna, megtorlással kányszeriíheínők a magyarság elnyomóit helyesebb belátásra. Amíg a megtorlás lehetőségé! a revízió segítségévei meg nem szerezzük, addig jámbor óhaj marad a megszállóit területeken élő magyarság sorsának jobbra fordulása. A magyar jövőnek egyetlen útja a revízió. A? áitalános közönyből ás kicsinyes politizálásból kiemelkedő önzetlen magyarok fáradozása olyan külföldi erőkei állitott melléje, hogy már bízhatunk közeli sikerében. Bűn volna közvetlenül a cél előtt letérni a magyar jövőnek erről a helyes ú járói. Ha ezt a nagy célt moat eltaktikázzuk, vagy kicsinyes játékainkba feledkezve szem elől tévesztjük, akkor önmagunk mondunk iea jobb jövőnek minden reményéről (S.) A letört milliomos halála. New Yorkból jelentik: A Slng- Ting börtönben megtört, vagyontalan roncsként halt meg Hároíd Russell Ryder, az egykor dúsgazdag newyoíki tőzsdeüzér, akit néhány évvel ezelő't a Wall Slreeíen a szerencse fiának neveztek. 1929-be;i pusztán bankbetétekben 75 millió pengője volt. Vacsorája esténként 5 ezer pengőbe keiült, ötszázpengős borravalókat adott a pincéreknek, gyöngyökkel és gyémántokkal árasztotta el az éjszakai muiaíók csillagait Hét hónap alatt 37 millió 500.000 pengői téuozoít el. Az 1930 iki gazdasági összeomlás eiseperíe vagyonát. Azóta kétségbeesetten igyekezett visszaszerezni veszteségeit, de csalás miaíi 5 évi börtönre ítélték. — Ha gyomrát elrontotta, azonnal igyék egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert ez az emésztőcsatorna tartalmát gyorsan feloldja és biztosan levezeti, a bélműködést elrendezi, az anyagcserét fokozza és friss közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosát. A m a * revízió és m kisebbségi kérdés.
