Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-20 / 64. szám

Zalaraegyei Újság i938. március 20, Tömeges változások a főispáni karban. Iflesterhftzy Ferenc balatonffaredi ffőbiró új veszprémi főispán. A kormányzó i belügyminisz­ter javaslatára nagyarányú válto­zásokat rendelt el a főispáni karban. Mesierházy Fürére dr. balatonfüredi főszolgabíró veszp­rémi főispán lelt, viiéz J^key Fe renc eddigi főispánt pedig Sza­bolcs—Ung vármegye főispánjá­vá nevelték ki. Vasmegyei főis­pánná Szűcs István szombathe­lyi főszolgabírót nevezték ki. Vi­téz Igmándy-H jgyessy László somogyi főispánt felmentették é* helyére Barcsay Ákos eddigi bi­hari főispán került. Vajay Károly szabolcsi főispán bihari főispán lett. Vitéz Horváth István bara- nya-pécsi főispánt tisztségétől felmenteíék. Az új baranyai főis­pán B askovics Iván dr. fŐ82ol- gabiié, ez új pécsi főispán Niko- lies Mihály pénzügyminiszteri lit kár. Kozma György dr. csongrádi főispánt felmentették és hegyé­be vitéz Bonczos Mihály dr. var­megyei tisziiföügyéi került. Ká- szonyi R cháfd Csanádi főispánt Hódmezővásárhely főispánjává is kinevelte a kormányzó. tervezetet készít a a szekérfuvarozás szabályozásáról. 2. dr. pacsai főszolgabíró mondotta. Hitvalló beszédében buzdította a kétezerfőnyi hallgatóságát hitünk megbecsülésére. Miklós János dr. pacsai tisztiorvos pedig, mint hivő orvos lélekbemarkoló szavakkal bizonyította be az Oltáriszentség vigasztaló, erősítő és bátorító sze­repét életünkben. Tapasztalatból vett példákkal igazolta, hogy beteg embernek az igazi orvosa és gyó­gyítója a szentségi Jézus. A nagy­hatású beszéd előtt a helybeli legényegylet és szivgárda pompá­san betanult énekszámokkal és szavalókórusokkal szerepelt. A harmadik nagyböjti konferencia­beszédet Zenz Péter hittanár mondotta pénleken este. A párisi hőslelkü pap áldoza­tos életén, az emberi életre és vérre menő kegyellen cirkuszi játékokat saját életének feláldo­zásával megszüntető szerzetesnek áldozatos szeretetén, a középkori trinilárius és mezedárius szerzete­seknek saját életüket fogoly ke­resztény testvéreikért váitságul adó megváltói munkájukon át, a mindennapi élei mártiromságát elviselő édesapáknak és édes­anyáknak ás élesüket és vérüket a haza oltárán föláldozó honfiak­nak dicsőséges életén keresztül azt a lélektani igazságot mutatta ki, hogy a szeretet és a szenve­dés elválaszthatatlan. A szeretet fokmérője mindig az áldozat. Ez az igazság szinte szédü­letes nagyságában bontakozik ,Äki Jézus életében. Akinek az egész élete kereszt volt és vértanuság. Aki megroncsoltatott a mi bű­neinkért, mert nagyon szeretet bennünkat. Jézus szenvedő és áldozatos szerötetánek legcsodá­latosabb ténye az Oltáriszentség, amelyben ismételten irántuns való Ezereteténck áldozatává lesz. Jézumak irántunk vasó áldozatos szereíete nem elégszik meg sza­zai, hogy az Oitáriczeistségben naponkint megújítja keresztáldo­zatát, hanem tovább megy: hív, vonz bennünket, látni akar min­ket, egyesülni akar velünk. És akik meghallják és követik Jézus hívó szózatát és eszik az Ő tes­tét és isszák az Ő vérét, azok abban a felfoghatatlan szerencsé­ben részesülnek, hogy Vele egy test és egy vér legznek. így valósul meg Szent Ágos­tonnak nagyszerű gondolata az Olíáiiszentségrői, amikor azt „vinculum curi;ati&“ nak, a sze­retet kötelékének nevezi. És mél­tán. Meri mindazoknak a szivét, akik az Ur asztalánál hittel ve­szik magukba az Ő szent teáiét, egybeforrasztja őrei Jézusnak irfniunk iá* goló srereieteaz igazi testvériség nagy egységében. Joggai elvárhalja Jézus Krisztus m>nden igaz hívétől, hogy az ő nagy szeretete, amelyet a szent­áldozásban szivünknek ajándékoz, ne legyen csak egy futó ellágyu- lás, hanem legyen egész életünk­nek irányítására döntő hivalásu eleven tényező. A szép előadásért Pehm József prelátus mondott köszönetét s bejelentette, hogy a jövő pénte­ken Vec6ey Lcjos dr. fiiüanár lesz az elő dó. A kerekedelmi minisztérium a múlt esztendőben tervezetet ké­szített a szekérfuvarozás szabá lyozásáról. Ett a tervezetet azonba levették a napirendről, ' sem az államvasutak, sem a gaz­dasági érdekképviseletek nem tartották megfelelőnek. EÜenezt« a tervezetet a földművelésügyi minisztérium is, amely a mező­gazdasági érdekeket féltette a szerférfuvarozás korlátozásától Az államvasutak, értesülésünk szerint, új javaslatot készít, amelyben a jogos mezőgazdasági érdekekre is figyelemmel van. A seivezeí szerint a mezőgazdasag saját fu varozását annyiból korlátozzák, hogy eller.őrwnék a mezőgazda- sági üzem (birtok) szükségleti arányát a forgalomban tartott szekerek srámávai éa a szekér- fuvaroíás távolsági határait is korlátozzák. A Miv ^tervezete már legközelebb elkészül és azt részleteiben az érdekeltségek kel is le fogjak tárgyalni. Továbbra is lefoglal fanok maradnak a köz- .tisztviselő-fizetések. A soproni kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez az 1918 évi XXII. te. olyan módosítása érdekében, hogy a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságai magánjogi követelések fejében legalább bi­zonyos hányadok erejéig lefog­lalhatok legyenek. A pénzügy- miniszter a fölterjesztésre a kö­vetkező választ adta : „Nem kezdeményezhetek olyan (örvényes intézkedést, amely a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek, il­letve ellátási dijainak a magán- tartozások kiegyenlítésére törvé • nyesen biztosított iefoglalhatat- lanságát egészben vagy részben megszünteti. A törvénynek az volt ugyanis a célja, hogy a közszol - gálati alkalmazottak adósságai a lehetőségig rendeződjenek és a tisztviselők új adósságot ne vál laihassanak. Ennek a célnak el­érése érdekében mentesítette az alkalmazottak illetményeit a tör­vény a foglalás alól. Nem hoz­ható fel e törvényes rendelke­zés ellen döntő súllyal az az étv, hogy a rendelkezés hatályba lépte miatt az ipar és a kereske­delem sok esetben nem tud hoz* zájuíni a közszogálati alkalma­zottakkal szemben fennálló köve­teléshez, mert az ilyen hitelezők már néhol megtörtén* hitelnyúj­tásnál sem számíthatlak arra, hogy végrehajtás utján ebből a fedezelbői jutnak kielégítéshez.“ Numerus claususf kíván a magyar malomipar. A magyar malomipar érdek- képviselete, az Országos Malom­szövetség, a felmerült malomipari problémák kielégítő rendezése céljából már régebb idő óta folytat tárgyalásokat a malom­ipari érdekeltségekkel. Elsősorban a negyvennyolcórás munkahétnek a malmok eddigi üzemi meneté ben előidézett hatásait tárgyalták. Ebben a kérdésben arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy a vámőrlés ideje és annak beosz­tása nem a molnártól, hanem az őröltető gazdától függ. A törvény olyan irányú módosítására volna tehát szükség, htgy a malomban alkalmazott munkások munka ideje alkalmazkodjék a gazdák rendszertelen őröltetéséhez, úgy azonban, hogy a törvény inten­ciói is érvényesüljenek. A lisztforgalmiadó-váltság el­törlését kívánatosnak mondották ki azzal, hogy ez az adó meg­drágítja a lakosság legfontosabb élelmicikkét is, ami hátrányosan befolyásolja a lisztfogyasztást is. A malomipari zártszám beve­zetése és a már leszerelt malmok berendezésének újból való for- galombahozatala ügyében kor­mányintézkedést kíván a magyar malomipar. Megállapították, hogy a vidéki malmok elhelyezkedései és azok őrlési képességei nem mindenütt vannak arányban asztík- séglettel. Egyes vidékeken túlsók malom működik, aminek ered­ménye az egészségtelen konkur­encia. A tőzsdei határidőüzletről is szó esett ezeken a tanácsko­zásokon, amely különösen a vi­déki malmokat érinti közelebbről. Tavasz. Amint a helyzet mutatja, elér­kezett a hivatalos és a valóságos tavasz is. Az idő tavasziasra for­dult, a hivatalos tavasz pedig hétfőn, március 21-én reggel 7 óra 43 perckor beköszönt, ami a tavaszi napéjegyenlőséget je­lenti. Az évszakok rejtélyes tündérei már régóta nem sokat törődnek a naptárral, sőt mintha épen meg akarnák csúfolni a naptár nak pontos előírásait, sohase érkeznek pontosan. Tavasz a legszebb tündér, de a legszeszélyesebb is. Biztosan jól tudja, hogy neki március 21 én kezdődik a hivatala. De sokszor úgy látszik, hogy nem jó hivatalnok. Az idén például már február elején itt járt közöttünk, meglibegtette illatos szellőköntö­sét a mezők fölött, megcibálta pajkosan az alvó erdők üstökét, egyet fordult, kettőt perdült és azután továbbállt. Azután újra visszajött s becsapta a kertek téli álmát alvó virágbokrait. Sok helyen ki is csalta a hóvirágot és ibolyát, amelyek türelmetlenül váriák a feltámadást és szívesen elhitték, hogy már el is érkezeti az ideje. Tréfa, bolondság, kiszámítha­tatlanság a tavasz titka. Ha meg­haragszik, március 21-ike után is tud olyan zimankós képet vágni ez a tündér, hogy a kály­hákba kétszeres adag fát, szenet kell raknunk. Emlékezzünk csak a múlt évre. Ilyenkor kiderül az is, hogy milyen csúnya rokonsága van Tavasz királykisasszonynak. Öreg, csúf nénje a nátha, a torokgyú- ladás, bolond sógora a köd. De a lelke a napsütés. És ezért mindent megbocsátunk neki. Csak rukkoljon be egyszer tényleges szolgálattételre a tavasz. Húzhatja halaszthatja pár nappal, csak foglalja el végül mégis a hivatalt s akkor nem haragszunk már rá. Meg is teszi. Még nem volt. év, hogy elmaradt volna. Ugylátszik, vannak nagyobb urak is őnála s őt, a szeszélyes, hun­cut» gőgös, gyönyörű, bolond, szertelen beszámithatatlant is ki lehet számítani. A becsapott er­dők és kertek mégis csak ki fognak virágozni és visszk fog­nak nevetni a tavaszra végleges mosolygással. A tavasz az ifjúság évszaka, a megújulás évszaka. A dermedt föld föléled és az öreg rögök friss zöldet öltenek magukra. A

Next

/
Thumbnails
Contents