Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-20 / 64. szám
Zalaraegyei Újság i938. március 20, Tömeges változások a főispáni karban. Iflesterhftzy Ferenc balatonffaredi ffőbiró új veszprémi főispán. A kormányzó i belügyminiszter javaslatára nagyarányú változásokat rendelt el a főispáni karban. Mesierházy Fürére dr. balatonfüredi főszolgabíró veszprémi főispán lelt, viiéz J^key Fe renc eddigi főispánt pedig Szabolcs—Ung vármegye főispánjává nevelték ki. Vasmegyei főispánná Szűcs István szombathelyi főszolgabírót nevezték ki. Vitéz Igmándy-H jgyessy László somogyi főispánt felmentették é* helyére Barcsay Ákos eddigi bihari főispán került. Vajay Károly szabolcsi főispán bihari főispán lett. Vitéz Horváth István bara- nya-pécsi főispánt tisztségétől felmenteíék. Az új baranyai főispán B askovics Iván dr. fŐ82ol- gabiié, ez új pécsi főispán Niko- lies Mihály pénzügyminiszteri lit kár. Kozma György dr. csongrádi főispánt felmentették és hegyébe vitéz Bonczos Mihály dr. varmegyei tisziiföügyéi került. Ká- szonyi R cháfd Csanádi főispánt Hódmezővásárhely főispánjává is kinevelte a kormányzó. tervezetet készít a a szekérfuvarozás szabályozásáról. 2. dr. pacsai főszolgabíró mondotta. Hitvalló beszédében buzdította a kétezerfőnyi hallgatóságát hitünk megbecsülésére. Miklós János dr. pacsai tisztiorvos pedig, mint hivő orvos lélekbemarkoló szavakkal bizonyította be az Oltáriszentség vigasztaló, erősítő és bátorító szerepét életünkben. Tapasztalatból vett példákkal igazolta, hogy beteg embernek az igazi orvosa és gyógyítója a szentségi Jézus. A nagyhatású beszéd előtt a helybeli legényegylet és szivgárda pompásan betanult énekszámokkal és szavalókórusokkal szerepelt. A harmadik nagyböjti konferenciabeszédet Zenz Péter hittanár mondotta pénleken este. A párisi hőslelkü pap áldozatos életén, az emberi életre és vérre menő kegyellen cirkuszi játékokat saját életének feláldozásával megszüntető szerzetesnek áldozatos szeretetén, a középkori trinilárius és mezedárius szerzeteseknek saját életüket fogoly keresztény testvéreikért váitságul adó megváltói munkájukon át, a mindennapi élei mártiromságát elviselő édesapáknak és édesanyáknak ás élesüket és vérüket a haza oltárán föláldozó honfiaknak dicsőséges életén keresztül azt a lélektani igazságot mutatta ki, hogy a szeretet és a szenvedés elválaszthatatlan. A szeretet fokmérője mindig az áldozat. Ez az igazság szinte szédületes nagyságában bontakozik ,Äki Jézus életében. Akinek az egész élete kereszt volt és vértanuság. Aki megroncsoltatott a mi bűneinkért, mert nagyon szeretet bennünkat. Jézus szenvedő és áldozatos szerötetánek legcsodálatosabb ténye az Oltáriszentség, amelyben ismételten irántuns való Ezereteténck áldozatává lesz. Jézumak irántunk vasó áldozatos szereíete nem elégszik meg szazai, hogy az Oitáriczeistségben naponkint megújítja keresztáldozatát, hanem tovább megy: hív, vonz bennünket, látni akar minket, egyesülni akar velünk. És akik meghallják és követik Jézus hívó szózatát és eszik az Ő testét és isszák az Ő vérét, azok abban a felfoghatatlan szerencsében részesülnek, hogy Vele egy test és egy vér legznek. így valósul meg Szent Ágostonnak nagyszerű gondolata az Olíáiiszentségrői, amikor azt „vinculum curi;ati&“ nak, a szeretet kötelékének nevezi. És méltán. Meri mindazoknak a szivét, akik az Ur asztalánál hittel veszik magukba az Ő szent teáiét, egybeforrasztja őrei Jézusnak irfniunk iá* goló srereieteaz igazi testvériség nagy egységében. Joggai elvárhalja Jézus Krisztus m>nden igaz hívétől, hogy az ő nagy szeretete, amelyet a szentáldozásban szivünknek ajándékoz, ne legyen csak egy futó ellágyu- lás, hanem legyen egész életünknek irányítására döntő hivalásu eleven tényező. A szép előadásért Pehm József prelátus mondott köszönetét s bejelentette, hogy a jövő pénteken Vec6ey Lcjos dr. fiiüanár lesz az elő dó. A kerekedelmi minisztérium a múlt esztendőben tervezetet készített a szekérfuvarozás szabá lyozásáról. Ett a tervezetet azonba levették a napirendről, ' sem az államvasutak, sem a gazdasági érdekképviseletek nem tartották megfelelőnek. EÜenezt« a tervezetet a földművelésügyi minisztérium is, amely a mezőgazdasági érdekeket féltette a szerférfuvarozás korlátozásától Az államvasutak, értesülésünk szerint, új javaslatot készít, amelyben a jogos mezőgazdasági érdekekre is figyelemmel van. A seivezeí szerint a mezőgazdasag saját fu varozását annyiból korlátozzák, hogy eller.őrwnék a mezőgazda- sági üzem (birtok) szükségleti arányát a forgalomban tartott szekerek srámávai éa a szekér- fuvaroíás távolsági határait is korlátozzák. A Miv ^tervezete már legközelebb elkészül és azt részleteiben az érdekeltségek kel is le fogjak tárgyalni. Továbbra is lefoglal fanok maradnak a köz- .tisztviselő-fizetések. A soproni kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez az 1918 évi XXII. te. olyan módosítása érdekében, hogy a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságai magánjogi követelések fejében legalább bizonyos hányadok erejéig lefoglalhatok legyenek. A pénzügy- miniszter a fölterjesztésre a következő választ adta : „Nem kezdeményezhetek olyan (örvényes intézkedést, amely a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek, illetve ellátási dijainak a magán- tartozások kiegyenlítésére törvé • nyesen biztosított iefoglalhatat- lanságát egészben vagy részben megszünteti. A törvénynek az volt ugyanis a célja, hogy a közszol - gálati alkalmazottak adósságai a lehetőségig rendeződjenek és a tisztviselők új adósságot ne vál laihassanak. Ennek a célnak elérése érdekében mentesítette az alkalmazottak illetményeit a törvény a foglalás alól. Nem hozható fel e törvényes rendelkezés ellen döntő súllyal az az étv, hogy a rendelkezés hatályba lépte miatt az ipar és a kereskedelem sok esetben nem tud hoz* zájuíni a közszogálati alkalmazottakkal szemben fennálló követeléshez, mert az ilyen hitelezők már néhol megtörtén* hitelnyújtásnál sem számíthatlak arra, hogy végrehajtás utján ebből a fedezelbői jutnak kielégítéshez.“ Numerus claususf kíván a magyar malomipar. A magyar malomipar érdek- képviselete, az Országos Malomszövetség, a felmerült malomipari problémák kielégítő rendezése céljából már régebb idő óta folytat tárgyalásokat a malomipari érdekeltségekkel. Elsősorban a negyvennyolcórás munkahétnek a malmok eddigi üzemi meneté ben előidézett hatásait tárgyalták. Ebben a kérdésben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vámőrlés ideje és annak beosztása nem a molnártól, hanem az őröltető gazdától függ. A törvény olyan irányú módosítására volna tehát szükség, htgy a malomban alkalmazott munkások munka ideje alkalmazkodjék a gazdák rendszertelen őröltetéséhez, úgy azonban, hogy a törvény intenciói is érvényesüljenek. A lisztforgalmiadó-váltság eltörlését kívánatosnak mondották ki azzal, hogy ez az adó megdrágítja a lakosság legfontosabb élelmicikkét is, ami hátrányosan befolyásolja a lisztfogyasztást is. A malomipari zártszám bevezetése és a már leszerelt malmok berendezésének újból való for- galombahozatala ügyében kormányintézkedést kíván a magyar malomipar. Megállapították, hogy a vidéki malmok elhelyezkedései és azok őrlési képességei nem mindenütt vannak arányban asztík- séglettel. Egyes vidékeken túlsók malom működik, aminek eredménye az egészségtelen konkurencia. A tőzsdei határidőüzletről is szó esett ezeken a tanácskozásokon, amely különösen a vidéki malmokat érinti közelebbről. Tavasz. Amint a helyzet mutatja, elérkezett a hivatalos és a valóságos tavasz is. Az idő tavasziasra fordult, a hivatalos tavasz pedig hétfőn, március 21-én reggel 7 óra 43 perckor beköszönt, ami a tavaszi napéjegyenlőséget jelenti. Az évszakok rejtélyes tündérei már régóta nem sokat törődnek a naptárral, sőt mintha épen meg akarnák csúfolni a naptár nak pontos előírásait, sohase érkeznek pontosan. Tavasz a legszebb tündér, de a legszeszélyesebb is. Biztosan jól tudja, hogy neki március 21 én kezdődik a hivatala. De sokszor úgy látszik, hogy nem jó hivatalnok. Az idén például már február elején itt járt közöttünk, meglibegtette illatos szellőköntösét a mezők fölött, megcibálta pajkosan az alvó erdők üstökét, egyet fordult, kettőt perdült és azután továbbállt. Azután újra visszajött s becsapta a kertek téli álmát alvó virágbokrait. Sok helyen ki is csalta a hóvirágot és ibolyát, amelyek türelmetlenül váriák a feltámadást és szívesen elhitték, hogy már el is érkezeti az ideje. Tréfa, bolondság, kiszámíthatatlanság a tavasz titka. Ha megharagszik, március 21-ike után is tud olyan zimankós képet vágni ez a tündér, hogy a kályhákba kétszeres adag fát, szenet kell raknunk. Emlékezzünk csak a múlt évre. Ilyenkor kiderül az is, hogy milyen csúnya rokonsága van Tavasz királykisasszonynak. Öreg, csúf nénje a nátha, a torokgyú- ladás, bolond sógora a köd. De a lelke a napsütés. És ezért mindent megbocsátunk neki. Csak rukkoljon be egyszer tényleges szolgálattételre a tavasz. Húzhatja halaszthatja pár nappal, csak foglalja el végül mégis a hivatalt s akkor nem haragszunk már rá. Meg is teszi. Még nem volt. év, hogy elmaradt volna. Ugylátszik, vannak nagyobb urak is őnála s őt, a szeszélyes, huncut» gőgös, gyönyörű, bolond, szertelen beszámithatatlant is ki lehet számítani. A becsapott erdők és kertek mégis csak ki fognak virágozni és visszk fognak nevetni a tavaszra végleges mosolygással. A tavasz az ifjúság évszaka, a megújulás évszaka. A dermedt föld föléled és az öreg rögök friss zöldet öltenek magukra. A
