Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-20 / 64. szám

XXI. évfolyam 64. asém. ára 8 fiilép 1938. március 20. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Perese. i&srkeszíöség és kiadóhivatal]: Zalaegerszeg, faéchenyí-tésr 4. Telefcnszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetés! árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériát Húsz esztendőn át mást asm haüotlunk a kisántánt- 161, különösen pedig főcsaliosától, Ciehorszég'ó*, mint azt, hogy a Párig környéki békeszerződések változatlanul maradnak a világ végezeiéig. Minden emberi alko- tás alá van vetve a változásnak, csak épen azok a békeszerződé­sek számíthatnak örökéleire, ame­lyeket a világháború győztesei kovácsoltak össze Páris környé­kén. És, amit hirdettek ezek a naiv lelkek, annak igazságában szentül hittek is. Föltétlenül bi­zonyosnak vették tehát azt is, hogy a velünk együtt psrig alá­zott német nép- soha fö! nem éledhet, vagy, ha talán föl i§ éled, akkor is csak legyőzőinek kegyelméből tengetheti éle ét — egy ideig. Egyszer a?u án csak el kell pusztulnia. És íme: meny­nyire az ellenkezője történt mind­annak, amit a nagy győzők és a kis csatlósaik hirdettek! A Ver­sailles! szerződés, amely bilin egekbe szorította a németeket: volt — nincs. Egyik napról a másikra úgy megszűnt, mintha soha nem is lett volna. Érdekes ennél a nagy világ­történelmi fordulónál az, hogy Franciaország és Szovjeíorosa- ország beienyugesznak abba, hogy Németország magábaolvasz- toita Ausztriát, tehát területét és lakosainak számát lényegesen megnövelte; akkor azonban, ha Csehorgiágnak csati egy hajszála is meggörbít*, n franciák és a szovjet azonnal kardot rántanak. Legalább is így hirdetik. Most tehát Csehországé.*-! megy min­den. Annak határai még érint­hetetlenek. Az a mindenki által csak összetákoltnak ismert és ne­vezett alakulat, amely már alak­jával is megcsúfolása a világtör­ténelem logikájának, lábú, a ne bántsvirágnál is finomabb valami. No, csak hadd legyen az. Elvégre a szovjetnek Középeurópában ki­épített hídfője, a franciáknak meg a papa kedvence, hát örüljön csak, hogy van még valaki, aki hosszú életet jósol neki. De nézzünk körül a magunk j házatáján. Minket még szorongat a ránkkényszeriíetl béke. Meddig j tart még ez a megözégyenitő ál j lapo^ ? Hogyan lesz ebből me­nekvés ? A trianoni papirrongy erősebb, mint volt a Versailles; ? Úgy látszik, erősebb, időíállóbb, de csak azért, mert annak áldo­zatai mi, szegény magyarok, gyen­gék vagyunk. Kezdhetünk-e mi valamit a győzelemre való kilátás reményében ? A féléiét erre csak ez lehet: nem. Hát, ha fegyver­rel nem lehet, próbáljuk meg más uton-módan. Mert elérkezett an­nak az ideje, hogy érvényüket veszítsék azok a rendelkezések, amelyeket a düh, a hazugságok és botrányos rágaiomhadjárat teress- 1 teltek meg. És érdeke Európának, ér­deke a békének, hogy Magyaror­szág visszanyerje régi határait, hogy itt ismét egy erős, egységes bi­rodalom álljon, amelynek ezer­éves igazságai vannak, amelynek területi aspirációi sohasem voltak, csak épen terméssetadta határai között igyekezett mindig boldo­gulást biztosítani polgárainak s ellenállott a jogosulatlan terjesz­kedésnek. Nem kívánta soha európai érdek Magyarországnak feldarabolását, természetellenes megcsonkítását, csak épen a meggondolatlanság és rablási vágy törte széjjel a legdurvább erőszakkal. Húsz esztendő alatt megmutat­tuk, hogy béke üréssel viseilük szenvedésünket, de a megeson­kilóink tanúbizonyságot tettek ar­ról, hogy nem képesek békét, rendet teremteni kiterjesztett ha­táraik közölt. Nem képesek meg­emészteni a beléjök gyömöszölt nemzetiiégekat, tehát állandóan gyomorfájásban szenvednek, ami bizony igen kellemetlen betegség. A trianoni tákolmánynak össze- döntése időszerű. Bár más kér­désnél is láttuk volna be annak időszerűségét. Okuljunk a tör­ténteken és kalandos politika nélkül siettessük most már Ma­gyarország feltámadását. A francia és siovjet fenyegetőzéseket senki sem veszi komolyan. Van mind­egyiknek elég baja otthon. Ke­ressük tehát az utat, amelyen Kivívhatjuk igazunkat. Széleskörű autonómiát kapnak a csehországi németek. Tart még a lengyel-litván feszültség. & külpolitika hirei. Berlin, március . 19. Hitler kan­cellár tegnap este nagy beszédet mondott a birodalmi gyűlésen. Kijelentette, hogy az egyesülés történelmi szükségszerűség és jogos volt, majd élesen támadta Schuschniggct. Szerinte vérontás következett volna, ha nem törté­nik meg a változás. Schuschnigg és hivei — mondta Hitler — köszönetét mondhatnak az Isten­nek az én beavatkozásomért, mert csak ez mentette meg az ő éle­tüket és valószínűen még sok ezer ember életét. Schuschnigg és hivei nem érdemlik meg az életet, mert vétkeztek a német nép ellen, de a nemzetiszoc a- lista állam meghagyja nekik az életüket. Bejelentette a kancellár, hogy április 10 én nemcsak Ausztria, de egész Németország is népszavazással dönt az egye­sülésről és ugyanakkor birodalmi gyűlési választások lesznek. Hiller b'srődál az olasz sajtó megelégedéssel fogsdfa, viszont a francia baloldali sajtó aggályos* nak tartja Csehország szempont­jából. Bécsi jelenlés szerint Innifzer bíboros pásztorlevele, amelyről a napokban a Havas iroda már ie- kniási sdoit ki, még nem jeleni meg és azt csak vsiósrinüen va­sárra.) olvassák fel a templo­mokban. Hire jár Béc-bír, hogy az ön­gyilkossá lett Fey volt alkancei- lér végrendeletet hagyott hátra és ebben beismeri, hogy annak ide­jén ő gyiikoín meg Doüfuss kancellárt. Bácsi jelentés szerint a szudéla németek autonómiá! kapnak Cseh országban és német területeken németek lesznek a hivatalnokok. Warsó, március 19. A lengyel kormány még nem kapóit választ ultimátumára a íitvány kormány­tól, amely Lengyelország területi sérthetetlenségét nem akarja el­ismerni. A litván parlament titkos üsési larío t. A feszültség fokozó­dik. Lengyelország és Litvánia is seregeket vomak össze a határon. Mégis bíznak a békés elintézés­ben, meri a nyugati hatalmak ilyen irányban igyekeznek Lit­vániát befolyásolni. Páris, március 19. A spanyol nemzetiek folytatják sikeres elő­nyomulásukat. A párisi vörös követ ismét beavatkozást kért a francia külügyminisztertől. A ta­nácskozások folynak. Páris, március 19. A Jour asf irji, hogy az olasz-—angol tár­gyalások Rómában közvetlen be­fejezés elölt állanak, s az ered­mény kedvező lesz. London, március 19. Az angol lapok egymásután foglalkoznak azíal a kérdéssel, hogy mi tör­ténjék Csehországgal. A limes­ben egyik újságíró hangóztaíja, hogy a munkáspárt politikájának követése katasztrófába döntené Angliát. Oroszországét nem tá­mogathatja Anglia a csehek meg* védésében, mert Csehországban 3 millió német és egymillió ma­gyar lakik. Ezt a helyzetet orvo­solni kell. A munkáspárti Daily Herald is elismeri, hogy békés utón orvosolni kell a még fenn­álló békeszerződések igazságta­lanságait. Eucharisztikus ünnepség Keszthelyen. A keszthelyi esperesi kerület március 25, 26 és 27-én három­napos eucharisztikus triduumot tart Keszthelyen. Mindkét temp­lomban három napon át ájtatos- ságok és szentbeszédek lesznek. Szentbeszédeket mondanak Ste- faits Aladár apátplébános és Saly László dr. győri apátkano­nok a plébániatemplomban, a karmelita templomban ‘pedig P. Hász Brokárd és P. Varga Paskál karmelita atyák. Március 25-én a karmelita templom előtti téren eucharisz­tikus diszgyűlés iesz, amelyen Lénárd János dr. kormányfőtaná­csos, Saly László dr. győri apátkanonok, Síefaifs Aladár apátplébános és Gárdonyi Lajos dr. h. városbiró beszélnek. Már­cius 26-án este fél 9 órakor a Legényegyletben ifjúsági diszgyü- lés lesz Saiy László dr. felszóla­lásával. Március 27-én délelőtt 11 órakor a plébániatemplom előtt lesz eucharisztikus diszgyű­lés. Itt Berkes Róbert dr. kor- mányfötanácsos, Szentgyörgyi Lóránt dr. fővárosi tiszti főügyész, Paiocsay Gyula városbiró és Stefaits Aladár apátplébános mondanak beszédet. Vasárnap délután 5 órakor a karmelitáknál, 6 órakor a plébániatemplomból lesz szentségi körme et. Misszió Hahóton. Az elmúlt héten bensőséges ünnepe volt Hahót nagyközségnek. Nyolc napos szentmisszión vett részt a hívek összessége. Minden­nap zsúfolásig megtelt az elég nagy és szép templom. 1830 szenígyőnást és 3200 szentáldo­zást végeztek ez idő alatt. Ezek a számok 98 % os eredményről tesznek tanúbizonyságot. Szinte mindenki részesült a misszió ke­gyelmeiben. Felejthetetlen marad a hivek lelkében az Oltáriszentség előtt végzett közös imaóra, a pénteki szentségi körmenet, ame­lyen mindenki égő gyertyával kisérte a legföiségesebb Urat s a szombati Mária ünnepség, ame­lyen a falu reményei és jövői tettek, hitvallást sziklaszilárd hitük­ről és ragaszkodásukról a Szűz­anya elölt. A léiekujitó szentmisz- sziót Berkovics Imre zákányi es- peresplébános és Kerényi József pápai hittanéi vezették. Az elő­készítés gondos és lelkiismeretes munkáját pedig a község fárad­hatatlan és meleg szivü plébánosa Niemetz Sándor végezte. A szentmisszió után nagysze­rűen sikerült eucharisztikus disz*- közgyülés volt, melyen a meg­nyitó beszédet Horváth Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents