Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-06 / 29. szám

í§38. február 6. Zalamegyei Újság n«—gB»wpg ■■ mii ii ■ ii 3. Csaló Ügynökök garázdái' kodnak a vidéken. Gyermek-fénflsépfelvétstakkel csapják b a közönséget. Példát mutat Az országos nyomozó osztály figyelmezteti a közönséget, hogy az ország egyes vidékein csaló Ügynökök járnak, akik a budi- pesti „Jégyermekek Képeslapja“ megbuoHsiként mutatósnak be és az Országos Egészségügyi Ki­állítás emlékalbuma céljára fény­kép megrendeléseket vesznek föl. Azzal hitegetik a megrendelőket, hogy a legszebb gyermeket juta- ioasban részesítik, A megrende­lésre természetesen előleget csal­nak ki, de azuián eüünnek, soha többé nem jelenikeznek, Megálla- pitotlák, hogy a gysnűsiloiíak: Burát István 30 éves budapesti géplakatos ügynök, Hacker Miksa 26 éves, budapesti ügynök, Ré­vész Sándor, 27 évei, éraekújvári ügynök és Bckker Lsjos 30 éves, budapesti kereskedSsegéd. Ez utóbbi Sütő Lajos, vagy Gál Tivadar álnevet használ. Mind­annyian rovott multuak, akik so­rozatos csalásokat köveitek el s több csendőrőrs és rendőrség körözi őket. A rendőrkapitányság felkéri a közönséget, hogy ha iiyen ügy­nök jelentkezik, arról azonnal te­gyenek jeientési a rendőrségen. az Aspirin-tabletták előállításának technikailag is töké­letes berendezése. Vezető szakemberek a földkerekség minden részéből helyszínen tanulmányozzák az előállí­tás menetét, tisztaságát és a csomagolás hygiéniáját. ^Emberkéz nem érinti a tablettát, mig a vevőhöz nem jut. AS Pl Rí TAB T T <G & a Z ■2 z: a 3 Dl ÜGYELJÜNK MINDIG A BAYER-KERESZTRE! DE ÜGYELJÜNK MINDIG A B AY ER-KERESZTRE I o A pénzügyi bizottság rülethez vezető utakat a telektu­lajdonos köteles biztosítani és ha idegen területről van szó, azt megszerezni. Kívánják, hogy a Jankovich-ligethez fűződő tulaj­donjogi igényéről ellenérték nél­kül mondjon le. A telekkel szom­szédos Reinagli ingatlanra hiva­talból rendeljék el a határrende­zési eljárást. A felosztandó terü­letet a városi törvény rendelke­zéseinek megfelelően kell utakkal és közművekkel ellátni. A föld­munka elvégzését a város nem vállalja. javaslata a Kálvária melletti parcellázás ügyében. Zalaegerszeg város pénzügyi bizottsága Telman Sándor dr. elnökletével pénteken délután ülést tartott. Első pontként Bedő Károly és Jakabffy Antal hozzászólása után elhatározták, hogy javasolják a fedeztetési díjnak 350 pengőre emelését. A Kálvária melletti parcellázás ügyét tárgyalták ezután. Wasser­mann Frigyes műszaki tanácsos ismertette az átdolgozott parcellá­zási tervrajzot és az épitőbizoiT ság javaslatát. A bizottság java­solta, hogy a területet jelöljék ki városias fejlődésre, s mivel a telektulajdonos plébánia területé­nek több mint egyharmadát adja le utcaterületnek, azért a Jankó vich-liget nyugati oldalán szük­séges földmunkát a város végez tesse el inségmunka keretében és a felszabaduló földet a Jankovich- liget rendezésére fordítsák. Ezt javasolta a polgármester is arra való tekintettel, mert ennek elle­nében a plébánia hajlandó le­mondani a liget egy részére tá­masztott tulajdonjogi igényéről. 1 Árvay László dr., Bedő Károly, Fridrik István, Rosentha! Jenő dr., Jancsó Benedek dr. szóltak a javaslathoz részletesen. Az utóbbi nem kevesebbet kívánt, mint azt, hogy csak akkor adja­nak parcellázási engedélyt, ha a telektulajdonos a telken előre kiépíti az összes utcákat kövezett és kátrányozott úttá. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos részletesen válaszolt a felszólalásokra. Utalt arra, hogy az új városrendezési törvény sem kíván olyan messzemenő útépítést és közműépítést a telektulajdonos­tól, mint az itt elhangzott. Csakis a szükséghez mért kiépítésről iehet szó. Groteszk dolog is volna Zalaegerszegen, ha egy még csak kijelölt területen előre mindent kiépítenének, holott a terület csak lassan kerül beépí­tésre. Különben is, egyetlen ed digí parcellázásnál sem követeltek meg ilyesmit. A földmunka elvég­zéséi méltányosnak tartja, mert annak ellenében a tulajdonos jogigényről mond le, de város- rendezési érdek is fűződik a földmunka elvégzéséhez. Azon­kívül méltányos, mert a telektu­lajdonos a kötelesen felül is ad le utcaterületet. Nyilatkozott egyes részletkérdésekről is. , Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész jogi szempontból foglalkozott a kérdéssel. A Jankovich-ligeí ugyan a város nevén van, de egy ré­szének tulajdonjoga vita alatt áll és per esetén a tulajdonjog bi­zonytalanná válhatik. A törvény alapján az a véleménye, hogy a képviselőtestület csak abban a kérdésben jogosult dönteni, hogy kijelöli-e a területet városias fej­lődés céljára. A részletkérdések az építésügyi hatóságokhoz tar­toznak. Jancsó dr. és Bencze Imre dr. felszólalása után szavazásra került a sor. A bizottság javasolja a képviselőtestületnek, hogy jelölje ki a területet városias kialakításra, de az alábbi feltételekkel: a te­olcsón •u cikkeket vásárolhat divatözleftében (Plébánia épület) Telefon 112, Tuczy János tanár- és egy francia egyetemi tanár tanulmánya az oláhok eredetéről. A Zslamegyei Újság 1935. ju nius 2,, 9, 16. és 23-i számában Tuczy János, ny. főgimnáziumi tanártól tanulmány jelent meg, amelyben azt bizonyította, hogy az oláhok őshazája nem a régi Dácia, a mai Erdély, hanem a Balkán féissiget, Rumelia vidéke. Innen van nevük is: rumunok. Nyelvik Kr. u. 600 körül a bal­káni olasz, albán, görög, isiin és szláv nyelvekből verődött össze. Egyik fővárosi lap január l=i száma ismerteti Ferdinand Lót­nák, a párisi Sorbonne tudós tanárának a barbár invázióról száló könyvét. A tudós egyetemi tanár ebben a müvében a többi között ugyanazokkal az érvekkel ugyanazt bizonyítja, amit Tuciy tanár lapunkban irt, hogy : az ásatások, történeti feljegyzések, de különösen a román nyelv szó­kincsének ás nylvisnának tanú­sága szerint nem Dácia, nem Erdély, se nem Oláh- vagy Mold- vaerszág, hanem a Balkán félsziget az oláhok ősha­zája. örülhetünk, hogy ezt az igaz­ságot most már nemcsak magyar szakemberek hirdetik és bizonyít­ják, hanem hatalmas, nagy nem­zetek tudós férfiai, hírneves egye­temek tanárai is. Tuczy János tanárnak lapunk­ban megjelent tanulmányát Bo- schán Gyula, kormányfőlanácsos, ügyvéd lefordította frencia nyelv­re s az említeti lapszámokkal együtt Ferdinand Lot egyetemi tanárnak (Páris, Soroonne) meg- küidöttük. A kongresszusi iroda üzeni. Az Eucharisztikus Világkongresszus közlekedési rendje Az Eucharisztikus Világkon­gresszus technikai lebonyolításá­nak legnagyobb problémája két­ségkívül a közlekedés zavartalan lefolyásának biztosítása. Magától értetődik azonban, hogy hiába a rendezőségnek még olyan körül­tekintő munkája és elére látása, ha a közönség nem alkalmaz­kodik a legnagyobb fegyelemmel az intézkedésekhez. A vi!ágfeon* gretszus vidéki résztvevőinek számeiniok kell avval, hogy Buda­pesten a kör menetek és a Hősök terén, valamint a Kossuth Lajo3 téren lejátszódó ünnepségek ideje alatt nem lesz a megszokott köz­lekedési rend. Egészen külön rendszabályok lesznek érvényesek erre az időre és éppen ezért ta­nácsos, ha mindenki, legalább is nagy vonalakban, már jó előre tisztában jön azzal, hogyan és milyen módon juthat majd el az ünnepségek színhelyére, hol lesz a helye atb. stb. A kongresszus közlekedési rendjének alapja, hogy Budapes­tet két részre osztják fel, egy északi és egy déli félre. A két terület elválasztó yonafa a Duna balparti részéről kiindulva : a Kerepesi ut, Aréna uf, Andrássy uí, gr. Tisza István uíca, Lánc­híd, Alagút, Krisztina körút, Olasz fasor. Akik e tői a vonaltól északra laknak, pirog tagsági je­gyet, akik délre, zö'd tagsági je­gyet kapnak, mig a külföldiek bárhol is laknak, fehéret. Ez a piros fehér zöld rendszer lesz mérvadó a kongresszus egész idejére a fő ünnepségek alkal­mával. A Hősök terén és a Kos­suth Lajos téren is északon lesz­nek a piros jeggyel, délen zöld jeggyel rendelkezők, mig középen mindig a külföldiek a fehér jeggyel.

Next

/
Thumbnails
Contents