Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-06 / 29. szám
4. Za) a megyei Újság 1938. február 6 Uj elhelyezkedési lehetőség a szőlő- és gyümölcs- gazdaságokban. A Hősök terén és a Kossuth Lajos téren lejátszódó ünnepségek ideje alatt ezeket a területeket körülvevő városrész ki lesz szakítva a forgalomból, a villamosok a kongresszusi résztvevőkéi csak ennek a városrésznek határáig szállítják. Villamos végállomások lesznek a Keleti pályaudvarnál, a Hungária körúton, az Erzsébet királyné uíon, az Aréna utí aluljárónál és a Nyugati pályaudvarnál. A villamosok itt rakják le a résztvevőket, akik innen már gyalog folytatják útjukat az ünnepségek színhelyére. A gyalogos közönséget a lezárt területen belül piros karszalagos cserkészek igazítják majd útba. A lezárt városrészben csak tno toros járműforgalom lesz. Az autóbuszüzem különböző ingajáratokat tart fenn és pontosan meghatározott felvonulási útvonala lesz a személygépkocsiknak, amelyek az ünnepség színhelyének közvetlen közeiében tehetik le utasaikat. A Hősök terének közvetlen környékén csak a leg= magasabb külfö di és belföldi, egyházi és világi előkelőségek autói parkírozhatnak, minthogy itt csak néhány száz autó számára van hely. Magát az ünnepségek színhelyéi kerítés veszi majd körül, amely a Műcsarnokot, a városligeti tavat teljes egészében, az Á'latkert külső ha- határát, a Szépművészeti Múzeumot, az Aréna utat és megfelelő mélységben az Andrássy ut torkolatát zárja körül. Erre a területre csak a kapukon át, a megfelelő színű tagsági jegy felmutatásával lehet belépni. Hasonló lesz a közlekedési rend a Kossuih Lajos téren le játszódó ünnepségek alkalmával is, azzal a különbséggel, hogy a villamosközlekedés határa akkor bejön a Nagykörűiig és azon a forgalom csak az Andrássy utón vonuló körménél idejére iesz lezárva. A dunai hajós körmenst alkalmából csak a két Dunaparton nem lesz közlekedés és a hidakon abban az időpontban zárják le a forgalmat, amikor a körmenet alattuk elvonul. A vidéki részívevők megfelelő szinü tagsági jegyüket a .helybeli IBUSZ kirendeliség, illetve ama szerv utján kapják meg, amelynél jelentkeztek és amely a kongresszuson való részvételüket lebonyolítja. A jegyeket névre állítják ki és fel lesz tüntetve rajtuk, hogy milyen alkalmakkor és hová szólnak belépőjegyül. A jegyek hátsó lapjára a legfontosabb közlekedésrendészeti tudnivalókat nyomatják ki, áttekinthetően pontokba szedve és kis térképpel illusztrálva. Ismételjük azonban, mindéhez nélkülözhetetlenül szükséges a közönség abszolút fegyelme és alkalmazkodása. — Nem jó a fegyverrel játszani. Lencz, kiskanizsai kántornak 18 éves fia lakásukon egy 6-os flóberttel játszadozott abban a tudatban, hogy nincs benne töltény. Amikor atyja a szobába lépett, a fiú hirtelen lekapta válláról a puskát, amely abban a pillanatban elsült, a golyó a bal mellébe halóit és a vállán jött ki. A fiút otthon bekötözték s azután beszállították a kórházba. A hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvényjavaslat hegyközségi tanácsokat is szervez, amelyeknek végrehajtó közege a tanácsi titkár, akit nyilvános pályázat utján a földművelési miniszter által kijelölt pályázók közül a hegyközségi tanács választ. Tanácsi titkárrá csak olyan pályázó választható, akinek gazdasági főiskolai, vagy m. kir. kertészeti tanintézeti oklevele van, ezenfelül a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon mint rendes hallgató, oklevelet nyert és három évi folytatólagos gyakorlattal rendelkezik. A gazdasági főiskolát végzetteknek a gyümölcstermelésben is megfelelő jártasságot kell igazolniok. A tanácsi titkár kezdő fizetése az állami rendszerű X. fizetési osztály 2. fokozatába sorolt köz* tisztviselői illetménynél kevesebb nem lehet. Aki 200 kataszteri hold szőlőn gazdálkodik, szőlőgazdaságának vezetésére oly egyént köteies alkalmazni, akinek gazdasági főiskolai oklevele van s ezenfelül a m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon oklevelet szerzett. Aki 100 kataszteri hold, vagy ennél nagyobb gyümölcsösön gazdálkodik, gyümölcsgazdaságának vezetésére kertészeti tanintézetet végzett egyént köteles alkalmazni. E kötelezettség nem terheli azt a birtokost, aki nek magának is megvan az em litett szakképzettsége. Ha a szőlő a 25 kalasztrális holdat eléri, szőlőkezelőül (vin cellér) legalább a szőlészeti és borászati szakiskolát végzett egyént, ha pedig a gyümölcsös terjedelme legalább 25 kataszteri hold, annak kezelésére képesített kertészt kell alkalmazni. Azok a szakiskolát nem végzett szőlő* és gyümölcskezelők, akik az 1935. november 1 - ét megelőző 3 év óta megszakítás nélkül ugyanabban a szőlő - vagy gyümölcsgazdaságban mint vezető kezelők voltak alkalmazva, a képesített szőlőkezelőkkel, illetőleg kertészekkel együtt egy tekintet alá esnek. Azt a szőlőbirtokost, aki a törvény eme rendelkezéseinek nem tesz eleget, 600 pengőig terjedő pénzbírsággal kell sújtani. Egyet-mást a keewatini eszkimókról. Ezt az ismeretlen eszkimó népet a közöttük élő missziósok leírásából ismerhetjük meg legelsősorban. Érdekes, minden apró mozzanatra kiterjedő tájékoztatást ad P. Turquetií misszionárius levele. Mielőtt közreadnám, ismerjük meg talán elsősorban a vidéket. Keewatin északnyugati Kanadának hatalmas része, amint a neve: „északi szél“ mulatja, igen hideg ország. Az 1910 ik évben az apostoli szentszék ezt az országot, amely az Északi jegestenger, Athabaska, Mackenzie, Alberta, I Manitoba, Quebec és a grönlandi tengerszoros között fekszik, elszakította szt. Bonifácius püspök ségétől és önálló vikáriátussá tette. Ez az új vikáriátus nem I kevesebb, mint 1200 kilométer l széles. Lakóssága mintegy 10 . ezer vad mellett és 100 fehérből áll. Tizenöt áldozópap az oblátusok rendjéből, tiz laikus testvér ugyané rendből s Charlebois püspök képezik e messzefekvő és nehéz misszió terület papi szervezetét. Cherterfield Inlet, ahol a Szabaditó Boldogasszonyról nevezett állomás van s ahonnan Turquetií atyától a következő tudósítást kaptam, a Hudson öbölben a 64. északi szélességi fok alatt fekszik. Turquetií atya levele. Chesterfield. (A kedves atya levelét kissé lendbeszedve, az alábbiakban adom közre): „Amikor gyermekkoromban a hithirdetők tudósításait olvastam, mindig érdeklődés támadt bennem a misszionáriusok élete iránt. Kunyhó, hordozható kápolna, Közli : Nyáry László. puska s egy kisérő vadember * igy képzeltem el az Isten szolgáját, amint az egyik kunyhót a másik után keresi fel, hogy a lelkeket megnyerje az igaz hitnek. Még mai nap is ily változatosnak képzelik sokan a hithirdetö életét. A hithirdető mindennapi kenyere az utazás. Tavakon, folyókon, tengerárarnlásokon át megyen, nem tudva, hogy kerül ki belőlük, néha dúsan ellátva élelmiszerekkel, olykor azonban üres zsebbel és korgó gyomorral; szélben, esőben a szabad ég alatt alszik s folyton hálád előre. Ezek az utazások sokszor hó* napokig tartanak. így az én első utazásom is az eszkimók földjén husvéttól novemberig tartott. I. Hogy a Szabaditó Boldogasz- szonyról nevezett állomást létesíthessük, 42 napi utat kellett tennünk a montreali tóhoz. Hogyan töltöttük az első telet? Körülbelül úgy, mint a medvék az erdőben. Szeptemberben be vonultunk deszkából készült bódénkba és június hónapig alig hagytuk el. Két három viziséta az Inlet torkolatáig, körülbelül 6—7 mérföld távolságra, néhány séta lakásunk körül fekvő földnyelven s négynapi utazás 35 mérföld távolságra április hóban: ez az egész, amire a fenti idő alatt vállalkoztunk. De mit is tehettünk volna, amikor sem a népet, sem a nyel vét nem ismertük, az utazásban járatlanok voltunk és fogalmunk sem sem volt róla, hogy az eszkimók milyen lelkülettel vannak Dunántúli faiskola Szombathely (Tóth Zsigmond oki. kertészinspektor) szállít primaminőségü: Gyümölcsfát, Diszfát, Díszcserjét, Fenyőt, Örökzöldnövényeket Rózsát, Évelőt, Sziklanövényeket, Kúszónövényeket, Szamócapalántát, Kerttervezést, kertépítést, gyümölcsösök létesítését vállalj u k. Árjegyzéket díjtalanul küldünk. 2S47 irántunk. Először meg kellett a nyelvet tanulnunk, s ezután nekik kellett bennünket meglátogat- niok s a bizalmas viszonyt megkezdeniük. Ez a legjobb mód bizalmuk megnyerésére. Életünket a kápolnában és a szobában töltjük, utóbbi 5 méter hosszú és négy méter széles s s majd tanuló, ebédlő, társalgó, fogadószoba gyanánt, majd konyha és mindig hálószoba gyanánt szolgál. Innen kis ajtó vezet a kápolnába, egészen az oltár közelébe. így nem sokat járkálunk. Tulajdonképeni apostoli munkáról még nem lehet szó. Erre elöké- szülünka különben nehéz nyelvnek tanulásával. A házban való állandó tanózkodás és tétlenség két legjellemzőbb vonása itt töltött első évünknek. Sokan azt hiszik, hogy az ilyen élet egyhangú. Ha ez némileg áll is, mégis vannak az életnek olyan különlegességei, amelyek változatossá teszik. Kezdjük a vasárnappal. A mise után, amelyen egyedül a mennyei angyalok vesznek részt s amelyen pap a ministráns is, egybehívjuk a mi eszkimóinkat. Persze nem harangszó utján, mert harangunk még nincsen. Valóban nagy a vágyunk harang után. A háromszori harangszó olyan felemelő valami. Már több egy évnél, hogy ettől meg vagyunk fosztva. Erős a reményünk, hogy a jövő év megajándékoz bennünket a kedves haranggal. Vájjon kinek nevére lesz az új harang keresztelve ? Fogalmunk sincs róla. E felett a nemes ajándékozónak, akitől a harangot várjuk, kell majd dönteni. Harang szava naponként háromszor fogja felhívni a hithirdetőt, hogy jóltevői- ért imádkozzék és az eszkimót is hívja imádságra. Egyelőre harang helyett nagyon kezdetleges eszközzel kell beérnünk. Csúszkálva a jégen, olykor hason, bedugjuk fejünket a hókunyhók ablakául szolgáló kis lyukon és bekiáltunk: — Jöjjetek mindnyájan, most énekelni fogunk — Helyes, most az ideje, mindjárt megyünk, — a válasz. Miután a nép nyelvében már némi előrehaladást tettünk, meglehetősen meg tudjuk magunkat velük értetni. Mindenütt egyforma választ kapunk. Néha gyermekeket küldünk, hogy hívják a népet imádságra. És a nép jön. A kunyhóban leteszik nagy keztyüiket, épúgy a karibu bőréből készült felső öltönyüket, amelyeknek szőre kifelé áll, hogy ne legyen túlságosan meleg, s csak alsó ruházatukat tartják magukon, amely megfelel náluk az ingnek. Ez is karibu bőrből készült, de szőrrel befelé áll s közvetlenül a testen viselik. Derékon a ruhát övvel nem erősitik meg, hogy ne izzadjanak, mert az állati bőrök igen melegek, a szelet nem engedik át s a test melegét visszatartják.
