Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-05 / 276. szám
Zalamegyei Újság >937. december 5 8. A zalaegerszegi kir. törvényszék. B. 431/1936/17. szám. A Magyar Szent Korona Nevében! A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint büntető bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Hen- csey György ellen indított bűnügyben Hodossy István főmagánvádlónak B. 43111932110. sz. vádiratában foglalt vád felett nyilvános fótárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Hencsey György 65 éves alsó- szemenyei születésű, zalaegerszegi lakós, nős, róm. kath. vallású, magyar állampolgár, vagyonos, nyug. Máv. kapus vádlott bűnös 1 rendbeli a Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, bűnös továbbá mint az 1914. évi XIV, t. c. 33. § a szerinti szerző, egyrendbeli a Bv. 1. §-ába ütköző és a Bv. 3. §. 2 bek. 1 pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, A kir. törvényszék ezért Hencsey György vádlottat a Bv. 4. §. 1. bek, és a Bv. 3. §. 2 bek. alapján a II. Bn. 4. §-ának alkalmazásával, a II, Bn, 3, §. 1, bek nek és 7. § ának a felhívásával Összbünteíésül 200 (kettőszáz) pengő pénzbüntetésre ítéli, amit behajthatatlanság esetén 20 napi fogházra kell átváltoztatni, A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a 451G0|1931, I. M. sz. rendelet 1. §-ában meghatározott módon megfizetni. A Bp. 480. §-a értelmében köteles Hencsey György vádlott az ezután felmerülő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni. A Bp. 479. és 480. §-a alapján köteles továbbá Hencsey György vádlott Hodossy István főmagánvádló részére 110 (egyszáz) pengő képviseleti költséget és 17 (tizenhét) pengő bélyegköltséget az ítélet jogerőre emelkedésétől számítóit 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A jelen Ítéletben megállapított pénz- büntetésért 50 pengő erejéig kizárólag az elitéit, 150 pengő erejéig az 1914. évi XIV. t. c, 40. §-a érteimében elsősorban az elitéit, úgyis mint kiadó, másodsorban egyetemlegesen Prikler Károly és Venesz Sándor nyomdatulajdonos zalaegerszegi lakósok felelősek. A jelen Ítéletben megállapított bűnügyi költségekért fele részben kizárólag az elitéit, fele részben pedig az 1914. évi XIV. t. c. 40. §-a értelmében elsősorban az elitéit, úgyis mint kiadó, másodsorban egyetemlegesen Prikler Károly és Venesz Sándor nyomdatulajdonos zalaegerszegi lakósok a felelősek. Az 1914. évi XIV. t. c. 43. §. 2 bek. alapján elrendeli a kir. törvényszék, hogy az elitéit az ítéletet indokaival együtt a Zalaegerszegen megjelenő Zalamegyei Üjságban tegye közzé. Dr. Kovács János s. k. kir, törvényszéki biró, főt. elnök Dr. Horváth Ferenc s, k. jegyzőkönyvvezető. Indokolás; A kir. törvényszék a főtárgyalás adatai alapján a következő tényállást állapította meg : A Zalaegerszegi Vasutasok Egyesületének választmánya 1931. június 2-án ülést tartott, amelyen a választmány az egyesületnek 3 tagját küldötte ki a Balassagyarmati Vasutasoknak Hősi emléktábla leleplezési és zászlószente- lési ünnepélyére. A kiküldöttek között volt Hodossy István egyesületi elnök, a jelenlegi főmagánvádló is. A kiküldöttek részére a választmány Hencsey György vádlottnak az indítványára 20 —20 pengő útiköltséget szavazott meg. Hencsey Györgynek azt az indítványát, hogy a három kiküldöttön kívül az önszántukból odautazók részére is szavazzanak meg 60 pengői és mindegyik ilyen tagot 5 pengő útiköltség megtérítésben részesítsék, a választmány elutasította. Ezt követőleg Hencsev György beadványt nyújtott be az egyesület számvizsgáló bizottságához, amelyben kifogásolja a 61 pengőnek a kiutalását, mert szerinte a választmányi ülés nem volt határozatképes és mert a megszavazásra csak a közgyűlés lett volna jogosult, majd ugyancsak a számvizsgáló bizottsághoz újabb beadványt adott be, amelyhez 50 pengőt mellékelt abból a célból, hogy azt osszák ki az állítólag jelen volt választmányi tagok között, ha igazolják, hogy az ülés megnyitásakor valóban jelen voltak. Ezekkel a beadványokkal foglalkozott az Egyesület választmányának 1931. június 14-én megtartott ülése, amelyen Hencsey György élőszóval is fenntartotta kifogását és kijelentette, hogy inkább hajlandó a sajátjából kifizetni a 60 pengőt a kiküldötteknek, de nem engedj, hogy azt az Egyesület pénztárából vegyék fel. Hencsey Györgynek a beadványában foglaltakat és az utóbb említett felszólamlását több fel - szólamló az Egyesület vezetősége és a kiküldöttek elleni sértésnek tartotta és mivel Hencsey György a sértéseket felszólításra sem volt hajlandó visszavonni, az Egyesület választmánya Hencsey Györgyöt még ugyanebben az ülésben hozott határozatával az Egyesületből kizárta. Hencsey György ez ellen a határozat ellen felebbezéssel élt, amellyel az 1931. november 8-án megtartott közgyűlés foglalkozott és mivel Hencsey György a közgyűlésen is fenntartotta állításait és kijelentette, hogy bocsánatot nem kér, a közgyűlés ugyancsak kimondotta Hencsey Györgynek a kizárását Ezután Hencsey György az egyesület vezetősége ellen panaszt nyújtott be a ni. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, a Máv. igazgatósága azonban 1932. szeptember 12-én lí 2334|A. I. 1932. szám alatt arról értesítette Hencsey Györgyöt, hogy a kereskedelemügyi miniszter a panasznak nem adott helyt, mert megállapította, hogy az Egyesület vezetősége tisztét kifogástalanul látja el, a vagyont lelkiismeretesen kezeli és igy az a körühuény, hogy a három kiküldöttnek készpénz- kiadásaik megtérítésére összesen 60 pengőt utalt ki, nem indokolja, hogy a vezetőség ellen megtorló intézkedések foganatosíttassanak. Ezt követőleg Hencsey György az általa megszerkesztett és sajtó utján többszörösitett röpiratokban "isméiéit támadást intézett az Egyesület vezetősége ellen. A röpiratokra vonatkozó részletes adatok a következők: 1.) Az 1933. április 10-én megjelent „Magyar vasutas kartársak“ cimü röp- irat tartalma szerint az Egyesület elnöke, az Egyesület pénztárából alapszabályellenesen vett fel 20 pengőt és azzal Balassagyarmatra 'utazott, az Egyesület vezetősége az útiköltségeknek már az indítványozásával is megsértette az alapszabályokat, a megszavazásnál 8 választmányi tag nem volt jelen, de azért a jegyzőkönyvben 8 választmányi tagnak a neve van beírva, az elnök követett el bűnt azzal, hogy az Egyesület pénztárából 20 pengőt felvett, a vezetőség hatáskörét túl lépte, az alapszabályok által előirt célt nem tartja be, a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a közgyűlés kössön utilapot a vezetőség talpa alá, mert az a vezetőség, amely a saját alapszabályait magára nézve nem tartja kötelezőnek, hanem szabályellenesen működik, nem méltó az Egyesület vezetésére, felhívja a tagok figyelmét, nehogy valaki a távozó vezetőség részére jegyzőkönyvi elismerés megszavazását indítványozza, mert elismerés csak olyan egyénnek jár, akinek a múltja nem nagy kívánni valót maga után, ez pedig az elnökségfői nem mondható, a vezetőségről minden jót lehet mondani, csak aA nem, hogy tisztét kifogástalanul látja el és a vagyont lelkiismeretesen kezeli, az Egyesület vezetősége a Nyilt-tér alatti hírlapi közleményekre egyetlen esetben sem válaszolt, ami azt jelenti, hogy a vádlottnak az állításait magára nézve megtörtéinek elismeri, kilátszott az igazságtalanság, amikor a vezetőség az alapszabályok figyelmen kívül hagyásával nem az igazságot, hanem az ügyben szereplők személyét nézte. 2. ) Az 1933. julius 1-én megjelent „Felhívás“ cimü löpiratban azt mondja a vádlott, hogy nem hiszi, hogy az Egyesület vezetősége ne ismerné azt a közmondást, hogy akinek vaj van a fején, az ne menjen a napra, mégis a vezetőség rendkívüli közgyűlést hivott egybe, aminek a tárgysorozata szerint a vezetőség a Vasutasok Temetkezési Egyesületet összes vagyonától akarja megfosztani, amennyiben az Egyesület pénzén székházat akar építeni. A továbbiakban a vádlott újból hazgoztatja, hogy a vezetőség nem méltó a tisztségre, önfejűleg, alapszabály ellenesen működik, hatáskörét túllépi, a tagok vagyoni és erkölcsi érdekeit veszélyeztetik, pedig vannak még tágok, akik ha a vezetőségbe bekerülnek, a vagyont nem tekintik Csáki szalmájának, nem törnek a tagok vagyoni és erkölcsi érdekti ellen. 3. ) Az 1933. október 16-án megjelent „Nyílt levél“ cimü röpirat tartalma szerint az Egyesület vezetősége az alapszabályokkal meghasonlott, a 60 pengő útiköltséget megszavazó választmányi ülés nem volt határozatképes, mert azon nem volt jelen 8 választmányi tag, de a jegyzőkönyvbe mégis 8 egyénnek a nev^et Írták be, az Egyesület elnöke azon fáradozik, hogy a Temetkezési Egylet pénzén ingatlant vásároljon, arra házat építsen és abban olyan intézményt állítson fel, ami az egyes tagok és hozzátartozóiknak „Anyagi rovására aspirál“, ezzel a vezetőknek az a céljuk, hogy házépítés, italmérés-megszerzés és italvásárlás címén maguknak olyan 20 pengőket vágjanak zsebre, mint amilyent már útiköltség cimén zsebrevágtak, megérdemli a sorsát a vezetőség, amely alapszabály el'enesen indítványoz és szavaz meg útiköltségeket és annak kétharmad részét az egyesület elnöke és titkára vágja zsebre, egyesületi tagokat alapszabály ellenesen zár ki és foszt meg jogaitól önkényüleg, ha ezek után gáncs és gáncs jut neki osztályrészül, a vezetőség az alapszabály ellenes működés miatti vádakat minden esetben zsebre vágta anélkül, hogy azoknak az ellenkezőjét egyetlen egy esetben is bebizonyította voina, a vezetőség által a vádlott felé szórt sarat a vádlott úgy vágta vissza, hogy annak minden egyes cseppje azoknak a szemébe tapadt, akik azt felé szórták. 4. ) Az 1934. január hó 22-én megjelent „Bonyodalmak egy egyesület körül" című röpirat tartama szerint a választmány alapszabály ellenesen szavazta meg a 60 pengő útiköltséget, abból 20 pengőt az elnök vágott zsebre, azután már eleget mea culpáz- tak a tagok, de a vezetőség folytatta alapszabályellenes működését. A továbbiakban a vádlott a vezetőséget, „alapszabály ellenesen működő önérzet — Asztmában szenvedőknek gyakran megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a természetes »Ferenc József* keserüvíz azailal, hogy a tápcsatorna tartalmát gyorsan feloldja és kíméletesen levezeti s az emésztőszervek további működését hathatósan elősegíti. Kérdezze meg orvosát. Törzskönyvezett, fajtiszta, fehér angora nyulak eladók. Cimö a kiadóban. 2531—937.'. ^Zalalowőn háromszobás családi ház eladó. Cim a kiadóban. 2483-1937. Házikabátok nw’iraaiariwiim 8s««bbhi ép kőntfisök Mikulásra ♦ Tóth szabónál aE^aaasM^BaBiaMHaiias Finom uridivot cikkek« és telkiismeret nélküli, karíársi lojalitást és felebaráti szerefetet nem ismerő“ vezetőségnek nevezi, majd azt mondja, hogy a főbünöst a vezetőségben kellett volna keresni, amely a 2 és fél év óta elhangzott vádakat hallgatásával mindenben megtörtéi tnek ismerte el, végül újból hangoztatja, hogy a vádlottnak a kizárása és a 60 pengő megszavazása, valamint a házhely vásárlás alapszabály ellenesen történt. 5. ) Az 1934 április 21-Gi megjelent „Hol az igazság“ című röpirat tartama szerint az egyesület vezetőségéről, amely az alapszabályokat önhatalmúlag suttba dobja, az alapszabályok által előirt céltól eltér, az Egyesület pénztárából 60 pengőt zsebre vág és ennek folyamá- nyaként egyesületi tagot kizár, csak tévedésből lehet megállapítani, hogy tisztét kifogástalanul látja el és hogy avagyont lelkiismeretesen ke éli, Ebben a röpiratban a vádlott újból hangoztatja, hogy a 60 pengőt megszavazó választmányi ülésen nem volt jelen 8 tag és a jegyzőkönyvbe mégis 8 tagnak a neve van beírva, továbbá, hogy a vezetőség a vádakat minden esetben hallgatásával magára megtörténtnek elismerte, végül ugyanebben a röpiratban a vádlott ismét lelkiismeretlen és önérzetnélküli vezetőségről, majd a felebaráti szeretetet nélkülöző, kartársi lojalitást nem ismerő vezetőségről beszél, amelyiK azért vágta zsebbre a vádakat, mert jónak látta azt a közmondást, hogy akinek vaj van a fején az ne menjen a napra. 6. ) Az 1934 július 24-én megjelent „Nyílt levél“ című röpiratban a vádlott újból alapszabály ellenes eljárással, az alapszabályok suttba ^dobásával, alapszabály ellenesen útiköltség megszavazással vádolja meg a vezetőséget, amit lelkiismeretlen, önérzet nélküli, alapszabály ellenesen működő, kartársi lojalitást nem ismerő, igazságtalanul ítélkező vezetőségnek nevezi. 7. ) Az 1934 augusztus 21-én megjelent „M. kir. Államvasutak Igazgatósága tekintetes Vezértitkárságnak Budapest“ című röpiratban a vádlott azt mondja, hogy az Egyesület vezetőségéről csak: Férfi pijjame 6*50 P-tél Férfi ernyő 4*— P-től Tiszta selyem nyakkendő a legújabb divat 3*80 P. Horváth Jenő di«@^PÚ6%letébemi (Plébánia épiiíef.) Telefon 912.
