Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-05 / 276. szám
XX. évfolyam 276. széni Ura 8 fillér l^gjfaSíWrrmffWWMMMflr'T^i tn iáin 'f Felelős szerkesztő: HerboIy Ferenc. íviiimi&nii'M.uuwjüi m Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ; ~ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 1937. december 5. Vasárnap. Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerizl A szentistváni gondolat jelentősége. írta: Dr. Dsida Elemér. A Szent István év hajnalán vagyunk. Ünnepeljük az országalapító nagy király halálának 900 éves fordulóját. Nem volna elégséges, hogyha a magyar szentév csak a vallásos és a nemzeti ünneplés esztendeje volna. Szükség van erre is, de mindenek előtt pozitívumokat kell nyújtani. Országalapító nagy királyunkhoz akkor leszünk a leghűbbek, hogyha gondolatait, eszméit meg is valósítjuk. Szent István keresztény államéletet teremtett a Kárpátok völgyében. Feladatunk, hogy törvényhozásunkat szentistváni alapokra helyezzük. Kell, hogy törvényeink szelleme, kormányintézkedéseink sugározzák az ezeréves katolikus hit szellemét valláserkölcsi és szociális vonatkozásban egyaránt. Ha Szent István ma élne és látná, hogy a szociális kérdés megoldatlan volta milyen sok Krisztustól elpártolásnak az oka, ő volna az első, aki a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno szellemében a keresztény igazságosság és a felebaráti szeretet gondolatainak megváló - sításával népét Krisztushoz iparkodnék visszavezetni. Másrészt bizonyára megdöbbenne, hogy mennyire eltért a magyar jogalkotás és a magyar közélet attól az irányvonaltól, amelyet törvényeiben és fiához, Szent Imréhez intézett intelmeiben, nemzete számára megjelölt. Az Egyház törvényeinek, tanácsainak megtartása, a vasárnapok és ünnepnapok megszentelése 900 év előtt egyházi és világi törvények is voltak. Annál tökéletesebben valósítjuk meg Szent István szellemét, minél inkább mondhatjuk ezt el a jövőben. Semmikép nem méltó a Szent király népéhez az a tény — csak egyet említsünk —, hogy törvénytárunkén még mindig ott található a múlt századbeli liberálizmus szomorú eredményekép a polgári házasságról szóló törvény. Vissza a szentistváni jogalkotás szelleméhez ! Pozitív alkotások mellett el kell mélyíteni az ezeréves szentistváni hivatástudatot. Mi voltunk, akik ezt a földet kereszténnyé és Nyugat alkotó részévé tettük akkor, amikor még a szomszéd államok nem is léteztek. A szentistváni gondolat fogta össze a Szent Korona jegyében a Kárpátok medencéjének népeit egységes keresztény birodalommá, amelyben mindenki megkapta a magáét, kultúra, nemzetiség szabadon fejlődhetett. Mi védtük nemcsak saját birtokállományunkat, hanem nagyon sokszor vérünk árán Nyugat kultúráját. A keresztény Európa védőbástyája volt a szentistváni Magyarország. Mi terjesztettük Krisztus szent hitét kelet és dél felé, hogy csak Szent László, Nagy Lajos és Hunyadi szerepére mutassunk rá. Mi biztosítottuk az európai egyensúlyt a Duna völgyében. A szentistváni birodalom mentette meg az itt élő népeket és vele együtt a katolikus római kultúrát a nagy szláv és a nagy germán veszély ölelésétől. Hogyha mindéhez hozzávesszük a szentistváni gondolatnak minden tekintetben aktuális voltát, továbbá európai nagyságoknak nyilatko zatát, amelyekben egy Dalia Torre, Pacelii, Hlond bíbornok és sokan mások Szent István európai jelentőségére mutattak rá, akkor méltán tölt el bennünket a büszke magyar öntudat, amelyből erő támad nagy és szent küzdelmekre, a szentisváni birodalom újjáteremtéséért. Ez az öntudat nem pogány faji ideológia, hanem megszentelt nemzeti öntudat. Krisztusi hit és magyar ezerév a szentistváni gondolatban örökre elválaszthatatlanul forPáris, december 4. Delbos középeurópai útja áll a fráncia sajtó érdeklődésének homlokterében. A Matin wjrsói jelentése szerint Lengyeíországoi szovjetellenes ér zelmek hatják át és ezek magya rázzák meg, hogy Lengyelország és Csehország között a helyzet nem javulhat. Ha Delbos a fe szültség enyhítését szorgalmazza, akkor Warsóban ellenállásra talál. Megállapítja a lap, hogy Németországon kivül Lengyelország is felveti a kérdést és gyarmati megbízást kér. A tegnapi nap eseménye egyébként nem a war- sói tanácskozás, hanem Delbos- nak a berlini pályaudvaron Neurath német külügyminiszterrel való találkozása volt, amely nem tekinthető tisztán udvariassági ténynek. A lap szerint Francia- ország és Németország közölt nincsenek megoldhatatlan ellentétek. Sanghai, december 4. A tegnapi merénylet hatása alatt a hatalmak teljesiietíék a japánoknak egyes követeléseit. Megengedték, hogy a japán csapatok keresztülvonulhassanak a nemzetközi negyeden. Ma reggel a japán csapatok öt teherautóval keresztül akaitak vonulni a francia negyeden. A franciák először meg akarták ezt akadályozni és pán- célkocsikka! zárták el a japánok róttak össze. A megszentelt magyarság tudatának a lelkekben ‘elmélyülése kell, hogy a Szent István évnek eredménye legyen. Minden nép ideálok után kutat. Itália a római nagyság emlékét hirdeti fennen, a lengyel nép a Czenstocjiowai nemzeti szentélynél nyeit erőt a másfél százados elnyomatásban. Eszményre nekünk is szükségünk van. A nagy jubileum elénk állítja az Országalapító döbbenetesen nagy alakját. A nagy bölcs, a nagy államférfi, minden időknek ez a legnagyobb magyarja lelkierők nélkül nem tudott volna a nagyságnak, a szentségnek ekkora fokára emelkedni. Az Egyháznak kegyelemkincseiből, a fehérvári Székesegyházban töltött imádságos órák elmélyüléséből merítette az erőt, amellyel történelmet alkotott, egy kóborló népet nemzetté kovácsolt, egy pogány fajtát Krisztus Egyházába vezetett. Örök példa nekünk, trianoni magyaroknak arra is, hogy a nemzet újjáépítése csak lelki erők segítségével, a kétezeréves, megingathatatlan talajon lehetséges. útját, de később mégis áíengefék a japán csapatokat. A japánok egyébként folytatták előnyomulásukat a kínaiak ellenében. Prága, december 4. Naumann csehszlovák iparügyi miniszter egy gyűlésen rosszuliett és az éjszaka meghalt. Salamanca, december 4. A köztársasági spanyol-francia hitáron a vörösök a spanyol tisztviselőket szovjet tisztviselőkkel cserélték ki, mert a spanyolokban már nem bíznak, azoknak nemzeti érzelmei miatt Moszkva, december 4. A szovjet hatóságok Északkaukázusban 6, Sverdlovakban 10, egyéb községekben 6 mezőgazdasági tisztviselőt kivégeztettek államellenes tevékenység miatt. Újabb nyelvvizsga Kolozsvárott. Kolozsvár, december 4. Az egyetemi klinikák kisebbségi alkalmazottainak a közeljövőben újabb nyelvvizsgát keli tenniók. A tisztviselőket igy akarják kiüldözni állásukból. A városban nagy az izgalom az újabb magyarüldözés miatt. ■aaaaaaMaaMaa Revíziót követel Macartney angol iró. A nyár folyamán — mint megírtuk, — Göcsejvidéken járt és Zalaegerszeget is meglátogatta Macartney angol iró, aki többféle szempontból tanulmányozta az itteni viszonyokat. Most londoni jelentés arról számol be, hogy Macartney az angol külügyi intézet égisze alatt kiadott „Magyarország és utódai“ című nagy művében boncolja a trianoni béke következményeit és annak módosítása mellett és ellene elhangzott érveket. A könyv szerint a magyar nép túlnyomó többsége őszintén meg van győződve a trianoni béke igazságtalan voltáról és felülvizsgálásának szük-> ségességéről. — Az antant hatal- hatalmak sutba dobták a többségi és történelmi jogok szempontjait a nemzeti önrendelkezés nevében, amelyet viszont sehol sem alkalmaztak a saját területükön. A béketárgyalásokon nem hallgatták meg Magyarországnak azt az érvelését, hogy nemzetiségeink túlnyomó része most vándorolt be, mint vendég, vagy menekült, tehát nem követelheti a maga részére a benszülötlek jogait. A népakaratot népszámlálás ulján kellett volna megállapítani, amit Magyarország állandóan követelt és ezt a követelését alátámasztotta az a tény is, hogy az egyetlen népszavás, a soproni, Magyarország javára dőlt el. A könyv lehetetlennek tartja a régi integer Magyarország határainak visszaállítását, de megállapítja, hogy Magyarországnak az a követelése, hogy adják vissza neki a határaival szomszédos túlnyomóan magyarlakta területeket, ma még indokoltabb, mint volt 1919-ben. Minthogy 1919-ben az összes kétes eseteket Magyarország rovására döntötlék el, a fenti kiigazítás igazságos alkalmazása jelentékeny módosítást hozna Magyarország javára. Egy interpellációról. A képviselőház szerdai ülésén érdekes interpellációt intézett Né- methy Vilmos dr. a zalabaksai kerület képviselője a földművelési miniszterhez a Bak községi kisbérlők és a nagybérlő közötti ellentétek ügyében. Kifogásolta, hogy a szomszédbeli birtokosnő itt csak Strohmann szerepét ját- sza és a birtok tulajdonképeni bérlője Taubinger László, aki Csehszlovákiából származik. Azt is kifogásolta, hogy feltűnő gyorsan és könnyen ment Taubinger honosításának megszerzése. Az interpellációra a miniszter helyett Marschall államtitkár kijelentette, hogy a kisbérlők védelmére megtörténtek az intézkedések ... Delbos útja nem enyhítheti a cseh-lengyel feszültséget A külpolitika his«ei.
