Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-05 / 276. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. decmbeer 5 Megjelent a magyar bencések legújabb névtára. Latin nyelven jelent meg a magyar bencések legújabb név­tára. A könyvnek beillő füzet címe: Congregalio Hungarica Ordinis Sancti Benedicti 1938. „A Névtár* nemcsak személyi adatak halmaza, hanem világos képet rajzol az ország első ta­nítói rendjének mai munkaköré­ről. Bevezetésül rövid áttekintést ad a Névtái a magyar bencések történelmi múltjáról, majd táblá­zatban közli az apátok, főapá­tok és gubernátorok sorrendjét. A táblázatból megtudjuk, hogy az ősi pannonhalmi monostornak első apátja Anasztáz volt (996— 1006). Tolnai Máté 1514-ben kapta meg X, Leo pápától a fő­apáti cimet és jelleget. A rend mostani főapátja, Kelemen Kri zosztom, a 81-ik a pannonhalmi apátok sorrendjében. A magyar bencés kongregáció szerzeteseiről a következő össze­sítő kimutatást találjuk a Név­tárban : A rend tagjainak száma: 280. Ezek közül kardinális 1, fő­apát 1, apát 4, áldozópap 220, ünnepies fogadalmas klerikus 6, egyszerű fogadalmas klerikus 24. fogadalom nélküli növendék 9, novicius lő. A rendi tagok kö­zül teológiai doktor 15, a sko­lasztikus bölcselet doktora 66, Kérődző állataink mételykórját a szivóféreghez tartozó nagy, vagy közönséges májmétely (Distomun hepaticum) okozza. Ez az élősködő megtalálható a megbetegedett juhok, kecskék, szarvasmarhák és bivalyok epe­ereiben és epehólyagjában. Az idei nedvesebb nyár és ősz, azután a vizáradások miatt a mételykór újabb nagyobb el­terjedésével kell számolnunk. A nagy májmélely fejlődése azzal kezdődik, hogy a fertőzött állatok bélürülékeivel a szabadba jutott petékben 2—4 hét alatt csillangós ébrény fejlődik, amely a peteburokban hónapokon ke­resztül életképes állapotban meg­marad. Ha az ébrény tartalmú pete vízzel érintkezik, belőle az ébrény kibúvik, vízben úszkál, időközben aztán ráakad a törpe iszapcsigára ; a csipa testében 75—160 példányban kifejlődik, ezek elhagyják a csigát, a víz­ben egy ideig úszkálnak, csak­hamar a vízben levő fűszálakhoz, vagy egyéb növényekhez, vagy a csiga házához tapadva, részint pedig a vizben szabadon lebegve, homokszerü fehéres képletté ala­kulnak át és ezzel fertőzőképessé válnak. Ha ezek a képletek a takarmánnyal, vagy ivóvízzel továbbfejlődésre alkalmas állat gyomrába jutnak, akkor újra kifejlődik a májmétely. A mé­telypetékből fertőzőképes lárvák kifejlődéséhez 2/4 hónap szük­séges, a betokolt lárvák felvétele után pedig a háziállatokban át­lagosan 3 hónap alatt érik el teljes nemi fejlődésüket, tehát 3 hónap után mutatkoznak a betegség tüneiei. A mételyek fej lődétének elengedhetetlen fölté­oklevele8 középiskolai tanár 190, kormánvfötanácsos 5, egyeiemi ny. r. és rk. tanár 5, egyetemi magántanár 2, katolikus közép iskolai főigazgató 1, tanker, klr. főigazgató 1, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja 13. Gazda­sági akadémiát végzett 4, tanítás terén működik 138. Ez utóbbiak közül egyetemen tanít 8, főiskolai rektor 1, teológiai tanár 6, tanár­képző intézeli tanár 17, gimná­ziumi igazgató 7, gimnáziumi tanár 99, polgári isk. igazgató 1. Gyakorló tanárjelölt (VI. éves hittanhallga'ó) 5. Lelkipásztor­kodással foglalkozik a rendtagok közül 35, gazdasági téren műkő dik 10, tanulmányokat végez 7, nyugalomban 11, egyéb tiszlség- ban 25. A növendékek száma 54 Ezek közül V. éves 6, IV. éves 5, III. éves 10, II. év;s 8, I. és 10, novicius 15. A rend vezetése alatt áll 1 fő­iskola és 7 gimnázium. A közép­iskolák tanulóinak száma 3472. A rendnek 25 plébániája van 110 filiával és egyéb csatolt résszel. A templomok és kápolnák száma 44. A pannonhalmi egyházme­gyében 24 elemi iskola van 4768 tanulóval. Az összes lélekszám 48 828. telei: egyfelől a nedvesség, más­felől a törpe iszapcsiga. A ned­vesség már azért is szükséges, mert a mételyek fejlődéséhez okvetlenül szükséges iszapcsiga is szorosan viziállat. A törpe iszapcsiga fél —1 cm hosszú apró pörge tornyos csiga, amely álló vagy lassan fjlyó vizekben él nagy tömegben ak­kor, ha a lassan mozgó víz nagyon iszapos, agyagos és elég levegőt és moszatot tartalmaz. Ismételt petelerakásuk nagyarányú elszaporodásukat biztosítják. A csiga nedves füveken 11 hétig, száraz helyeken 6 hétig marad életképes. A mételyes fertőződés rend­szerint a levegőn történik, ahol leginkább nyílik alkalom arra, hogy az állatok a vizben vagy előzőén viz alatt állott füvekhez tapadó csigákat, vagy a fűhöz tapadt ébrényeket lenyeljék. A legelőnek előbb vizes részei fel- szikkadásuk után is veszedel­mesek, mert ott is felszedhetnek az állatok ilyen leirt csigákat. Istálófertőzés szintén lehetsé­ges, ha - betokolt mételyébrénye- ket, esetleg ottrekedt iszapcsigá­kat tartalmazó zöldtakarmányt, vagy nem elég száraz friss szénát etetnek az állatokkal. A legelő fertőzöttségének a fenntartói az előző évről részben áttelelt mételypeték, továbbá a csigák testében áttelelt métely­lárvák, főleg azonban a méte­lyekkel fertőzött állatok, ame­lyekben a mételyek 5 éven át élnek, amelyek tehát a legeltetés egész ideje alatt úgyszólván nap- nap után szórják el bélsarukkal a mételypetéket. Rendes csapadékú években csupán a legelőknek állandóan viz alatt álló mocsaras részei és a lassan folyó patakok környéke veszélyes, nedves években azon­ban a kiöntésekkel odasodort iszapcsigákkal fertőződhetnek na­gyobb legelőterületek is. A törpe iszapcsigák irtására radikális megoldás lenne a mocsaras ned­ves legelők lecsapolása, megfe­lelő vizszabályozással a vizára­dások megszüntetése vagy leg­alábbis korlátozása, mert a tar­tósan száraz réteken a vizicsigák kipusztulnak. Erre fordított költségek a mezőgazdasági haszonnal bőven megtérülnek. Fontos a leírtak után most már a vizállásos és nedves helyek elkerülése. Álló, lassanfolyó fertőzött vizet ne itassunk állatainkkal, csak kút vizéből itassunk és minden itatás után a vályúból a mara­dékvizet feltétlen bocsássuk ki, hogy állataink mindig frissen húzott vizet ihassanak. Gondoljunk arra is, hogy ál atok máját csak megfőzve adjuk kutyának, vagy bármely állatnak, nehogy az esetleg a májjal felvett mételypetéket ezek az állatok bélsarukkal elszórják. A mételykórban beteg állatok bélsarát egy helyen kell össze­gyűjteni, vastagon földdel ver­melni, mert ilyenkor a trágya erősen felmelegedik és a meleg trágyában a mételypeték elpusz­tulnak. A legelőn igy össze­gyűjtött trágyát hasonlóképen kell kezelni. A szénát behordás előtt töké­letesen meg kell szárítani, ugyancsak boglyába rakás előtt is, mert tapasztalat szerint a métely lárvái csak 3 hétig tudnak ellentállani a beszáradásnak és a nyári rétiszéna rendszerint csak 3 hónap múlva kerül feletetésre. „Barnaszéna“ etetése (60 fokra felmelegedett) előnyös, mert ezen a fokon a mételyek elpusztulnak. A mételykór tünetei : a jó étvágy dacára az állat romlik, a szemek kötőhártyái halványod­nak, a szemhéjakon, a torok tájakon, a mellkas és has alján IMragEMHUMBB B WdlWBiniMU Legtökéletesebb látást biztosít a Zeiss punktal szemüveg. KapEiató: n , - . anfai látizarész és fényképész BiakOzl«téb«n, Zalaegerszegi Arany Bárány épület. Telefoni 178. Védekezés a mételykór ellen. vizenyős beszürődések keletkez­nek, nagyfokú lesoványodás, a test gyengesége, juhoknál a gyapjú fénytelensége és kihullása, teheneknél a tej elapadása, végül étvágytalanság és hasmenés. Beteg állatok kezelése. Ha az említett tünetek vala­melyikét észleljük, forduljunk állatorvoshoz, aki a betegséget már kezdeti korszakban meg tudja állapítani a bélsár górcsövi vizsgálatával. Egyetlen bizlos gyógyszer a Distól nevű magyar találmány, állatorvosi rendelésre minden patikában egyforma áron kap­ható. Figyelmeztetem a közönséget, hogy a gyógykezelésre legalkal­masabb idő a téli istálózás kez­dete ; ne hagyjuk a kezelést ké­sőre s ne halasszuk tehát olyan késői időre, hogy már az orvos- ságos kezelés is eredménytelen legyen. Egyébként minden kérdésben felvilágosítást adnak az állat­orvosok. Dr Tremkó Ferenc törvényhat. m. kir. állatorvos. Napszámban még ülni is lehet más helyett. Tóth József jómódú porrogi (Somogy m) gazdát a nagyka­nizsai járásbíróság becsületsér­tésért nyolc napi fogházra ítélte. Mikor megkapia a nagykanizsai ügyészségtől a behívást, épen nagy dologidő volt s azért meg­kérte Horváth József csurgói sze­gény kutásót, hogy 40 pengő napszám ellenében ülje le he- lyeite a nyolc napot. Horváth épen munka nélkül volt, bele­ment tehát a doiogba s 10 pengő előleget kapott is. Tólh azután szerzett neki cipőt, kabátot s igy jelentkezett az ügyészségen és szerencsésen le is ülte a bünte­tést. A csendőrség azonban tudta, mikor hivlák be Tólhot és fel­tűnt nekik, hogy Tólh otíhon van. így került napfényre a turpisság és igy került Tóth is, meg „he lyeltese“ is a nagykanizsai tör­vényszék büntelő tanácsa elé. A tárgyaláson kiderüli még az is, hogy Horváth egvizben már he­lyettesítette igy Tóthot, akit tör­vényszék mint felbujtót és bűn­pártolót 8 hónapi börtönre, s há­rom évi jogvesztésre Ítélt, Horváth pedig mint teltes és közokirat- namisitásérf, mert hamis adatokat mondott bs, 3 havi fogházat kapott. Mindketten főlebbeztek. Mindazoknak, kik drá­ga jó édesanyánk üit.GyarmatiYiliiiosiié elhunyta alkalmából részvétnyilvánitásokkal virágküldeményeikkel mélységes fájdalmun­kat enyhíteni igyekez­tek, őt szomorú utolsó útjára elkísérték, ez­úton mondunk hálás köszönetét. Gyászoló gyermekei

Next

/
Thumbnails
Contents