Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-07 / 252. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. november 7. Zalaegerszeg légvédelmi szervezete Zalaegerszeg közönsége, amely november 14-én és 25 én nagy­szabású gyakorlat szemlélője lehet, nem igen tudja, hogy hó­napok óta milyen hatalmas mun­ka folyt teljes csendben a város­ban a légvédelmi szolgálat meg­szervezése érdekében. A légvédelmi törvény életbeié pése után Zalaegerszegen is szol­gálatra hívták be a 18 évnél fiatalabb és 50 évnél idősebb, testileg alkalmas fiukat és férfia­kat. Mindenkit olyan munkakör­be osztottak be, amely értelmiségi képzettségének, foglalkozásának és körülményeinek leginkább megfelelt. A tűzoltólaktanyában folyt a fiatalok és az idősebb férfiak kiképzése. A fiatalok a középiskolás diá­kok, cserkészek, leventék sorából kerültek ki. Ezeket osztották be a jelző, riasztó, tűzoltó és mentő osztagokba. Az idősebb légvé­delmi szolgálatosok között egy­aránt ott találjuk az ügyvédeket, orvosokat, tanárokat, tisztviselőket, kereskedőket, iparosokat, mun­kásokat, gazdákat, napszámosokat. Közülük kerülnek ki a segéd­rendőrök, műszaki és munkás osztagok, a gázfelderitők, gáz- mentesitők, mentők és különböző műszaki emberek. A fiatalok és férfiak részben együtt működnek, részben külön szolgálatot látnak el. A fiatalságból kikerülő osz­tagok parancsnokai mindig idős férfiak. Például a fiatalok jelző osztagai felett egy ismert ügyvéd rendelkezik. A plébániatemplom jelző őrségének parancsnoka szintén ügyvéd. Érdekes az a munka, amit a különböző osztagok végeznek. A Zalaegerszeget környező magas­latokon jelző állomások működ­nek. Háborús veszély esetén ezeken a pontokon éjjel-nappal figyelő őrsök állomásoznak fülelő és látó műszerekkel felszerelve. A figyelő őrsökhöz csatlakoznak a telefonos járőrök. Ezeket kiké­pezték a telefon szerelésére és használatára. Amint a figyelő őrsök légi veszélyt jeleznek, a telefonosok pillanatok alatt közük a veszélyt a város légvédelmi parancsnokságával, A parancs­nokság további pillanatok alatt eljuttatja a hirt a riasztó őrsök­höz, amelyek a szirénánál és a templomtornyokban állomásoz­nak. Ezek az őrsök azonnal jelzik a veszélyt a város lakossága számára a harangok és sziréna utján. A riadó hallatára a vá­rosban megszűnik a min­dennapi élet, de annál fokozottabban működik a légvédelmi szolgálat. A segédrendőrség ügyel arra, hogy a légvédelmi óvóintézkedé­seset mindenütt pontosan végre­hajtsák, éjszakai lámadás esetén a teljem eisöséíités megtörténjék. A riasztó őrsök egyúttal kárfi­gyelő szolgálatot is ellátnak. A tornyokból figyelik a becsapódó bombák helyét és minőségéi (robbanó-, tűz és gázbonnbák) és értesítik az illetékes osztagokat. A kárjelentés után nyomban mü ködéabe lépnek a tűzoltók, men­tők. Gáztámadás cselén a táma­dás befejezése után fontos szerepe van a gázmeniesitő osztagoknak. A gazítlderitő járőrök megállapítják a gázosiloü terület he’yéf, a gáz minőségét, s utána a fertőtlenítő osztagok eltakarítják a fertőző anyagokat. Külön szerepe van a hivatásos és önkéntes tűzoltóság nak, amely négy önálló Örsre oszlik és i legmodernebb felsze reléssel végzi munkáját. Zalaegerszeg légoltalmi szolgá­latát többszázfőnyi segédosztagos látja el, s az egész szervezet fe­lett a légoltalmi parancsnokság áll. A légoltalmi szolgálatosok ki­képzése túlnyomórészt befejező­dött, s valamennyit gázálarccal is ellátják. A gázvédelemből kü­lön kiképzésben részesültek a tűzoltólaktanya gázkamrájában, amelyet könnyfakasztó gázzal te­lítettek. Eleinte volt egy két ne­hézség, illetőleg inkább humoros eset. Amíg a különböző kaliberű A zalai Balatonpart idegenfor­galmának fejlesztése és látogató t- ságának fokozása érdekében fel­tétlenül szükséges a vasúti és országúti közlekedés további meg­javítása, A közönség ugyanis csak azokat a helyeket keresi föl nagyobb számban, amelyeket ké­nyelmesen, minden zökkenő nél- megközelithet. Ez bővebb magya rázatra nem szorul. Ez alkalommal rá kívánunk mutatni arra, hogy a vasutközle kedési viszonyok még igen sok kívánnivalót hagynak maguk után a Balatonnak nyugatról való meg­közelítése terén, de a keleti ol­dallal kapcsolatos közlekedési vi­szonyokban is találunk olyan hi­bát, amit feltétlenül korrigálni kell. A kereskedelmi miniszter a nyaralási szezon befejeződése u án érdeklődött az üdülőhelyek idegenforgalmi állapotai iránt. Mint olvassuk, Tapolcán is fog­lalkoztak a leirattal és a nyugati irányú jó vasúti összeköttetés el­engedhetetlen kellékének jelölték meg a boba—tapolcai vonalrész elsőrangusitásá*. Nagyon helyesen 1 Ha már egyszer közvetlen vona­tot állított be az állam Szombat­helytől Bobán át a Balatonhoz és azt állandósítja is, akkor ne legyen felemás vonal: egyik sza kaszon elsőrangú, a másikon másodrangu (vicinális). Amikor teljes mértékben helyeseljük Ta­polca jogos kívánságát, egyben kibővíteni sietünk azt azzal, hogy a Balaton nyugati része, Keszthely, különösképen pedig Hévíz érde­kében elsőrangusitsák azt a vo nalat Tapolcán túl egészen Ba latonszentgyörgyig. Hévíznek — sajnos — nincs vasútja. Jó ideig nem is lesz. Legalább annyit azonban megérdemelne, hogy fejekhez hozzá nem idomították a gázálarcokat, bizony néha be­szivárgott a gáz és egyeseknek csörgött a könnyük, amikor a gázkamrából kiléptek. Volt lég­védelmi szolgálatos, akinek olyan a fejalkata, hogy külön kellett számára álarcot gyártani. A fia­talság, mint mindenben, itt is virluskodik. ők az elsők, akik a gázkamrába bemennek, sőt külön engedélyt kérnek, hogy megismé­telhessék. Vannak, akik álarc nél­kül is szívesen kipróbálják a könnyfakasztó gáz hatását. Az érdekes légvédelmi szerve­zet, mint mondottuk, november 14-én és 25 én mutatkozik be. Akkor, ha nem is egészben, de részben a közönség is láthatja a különféle osztagok munkáját. Keszthelyig gyorsan járó vonatokkal legyen megközelíthető. Dj Keszthelyt, mint a nyugati Balatonvidéknek központját, az egyedüli balatoni várost ts meg illetné az elsőrangú vasúti vonal. Ai autóbuszok jó szolgálatokat tesznek, ez kétségtelen ; ámde a vasutat pótolni nem tudják, mert nem adhatják meg azt a kényel­met, amit a vasút nyújt. Képzel­jük csak e!: Valaki Bácsből, Grácból gyorsvonaton utazik Zala- szentmihályig s onnan autóbu­szon kell megtennie az utat Keszthelyre, Hévízre. Vagy pedig Bobáig gyorson, onnan vicináli­son Keszthelyig s azután még autóbuszon Hévízig! Mennyivel emelkednék Keszthelynek és Hé­víznek látogatottsága, ha Bobán túl Keszthelyig elsőrangú vonal épülne 1 De milyen hasznára válnék Héviznek, Keszthelynek, sőt az egész Balatonpartnak is az, — amit már többizben szóvátet tünk és Tapolcának neheztelését vontuk magunkra, — ha az úgy­nevezett balatoni vasutat Tapolca elkerülésével Szigliget alatt vezet­nék mint fővonalat egyenesen Keszthelyre s innen Balatonszent- györgyre. Ezzel a keleti irányú közlekedésnek kiáltó hibáját iga­zítanák ki. így lenne teljes a balatoni körvasút. Miért kell Keszthely — Badacsony — Tihany Balatonfiired—Almádi között egy, majdnem 25 kilométeres kerülőt tenni Tapolca felé, amikor Ne- mestördemictől vagy Badacsony- iábdihegytől egy 7—8 kilométe rés átvágással egyenes járatot lehetne létesíteni az egész zalai Balatonparton. Semmiféle érdek nem kívánja a hosszú tapolcai kerülőt. Az idegenek joggal üt­köznek meg ezen a furcsaságon. Szinte restelkedve nézünk vár­megyénk térképére, ahol látjuk, hogy a Balatonpartnak egy 7—8 kilométeres szakasza teljesen igaztalanul és érthetetlenül jog- fosztottan szégyenkezik, mintha átok ülne rajta. Ez a tapolcai kényszerű kité­rés nagyban hátráltatja a bala- tonparti közlekedést. A szigligeti átvágás pedig nem jelentene hátrányt Tapolcára, vagy legalább is nem annyit, mint amennyit nyerne a közlekedés, s az ide­genforgalom. Hasznosítható lenne egy 7-8 kilométeres part, ami most teljesen elhanyagoltan fek­szik. A miniszter érdeklődött az üdülőhelyek idegenforgalma iránt. Minden bizonnyal azért, mert tudta, hogy a jelentésekkel kap­csolatosan javaslatokat is terjesz­tenek eléje, amik rámutatnak a hiányokra, szükségletekre. Igazán kívánatos lenne, hogy egyszer már alapos munka alá vegyék az egész zalai Balatonpart köziekedé si ügyét, nagyobb figyelmet fordít­sanak a Balaton nyugati részére, Keszthelyre és beszéljenek egy­szer már komolyan Hévíz közle­kedési ügyéről is. Hévízről olyan kevés szó esett eddig még, mintha valami kisszerű fürdőcske lenne. Valóban csoda, hogy lá­togatottsága nemcsak hogy nem csökken, de évről-évre emelkedik, ami jóhirét igazolja. Hát, ha mások, a távol lakók, az idege­nek annyira megbecsülik, becsül­jük meg mi is jobban s gondos­kodjunk arról, hogy minélelőbb, minél kényelmesebb közlekedési eszközökkel legyen megközelít­hető. Eucharisztikus nap Zalaegerszegen A zalaegerszegi esperesi kerü­let egyházközségei folyó hó 11- én (c ütöriökön) Züaegerszegen tartják a legméitóságosabb Ollári- szenfség tiszteletére (Eucbarisztia) úgynevezett eucharisztikus napju­kat. 8 órakor Veni Sande, szent­mise a plébániatemplomban. 9 órakor diszgyülés a Kultur- házban. A diszgyüés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az Oitári- szentség valósága. Előadó Zenz Péter hitoktató. 3. Az O.táriszent- ség védelme. Előadó Baján György dr. orvos. 4. Az Oltári- szentség és az élet. Előadó Bo- zóky Gyula ezredes. 5. Christus Vincit. Énekli az egyházi ének­és zeneegyesület vegyeskara. 6. Záróbeszéd. Mondja a kerületi esperes. 7. A plébániabeli Sziv- gárdák diszfelvonulása és záró­ünnepélye. A belpolitika hirei. Budapest, november 6. Vasár­nap fontos politikai nyilatkozato­kat várnak. Azt hiszik, hogy Da­rányi minszterelnök Nagyatádi erdőcsokonyai emlékének leleple­zésén és az azt követő kaposvári vacsorán nyilatkozik az időszerű kérdésekről. Szikszón Eckhardt és Érnszt Sándor beszélnek a titkos választójogról. Hóman kultuszminiszter álla­pota javult. A kormányzó több­ször érdeklődött állapotáról. Lengyel bundák specialistája Tóth szabó. A balatoni közlekedés megjavításáról.

Next

/
Thumbnails
Contents