Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-07 / 252. szám

1937. november 7 Zalamegyei ll|ság 3. Szacharin a tojásos kosárban. Szepetken adták föl a kombinált küldeményt, de egy oelldömölki kalauz leleplezte a csempészeket. Csütörtökön délelőtt Bilogh ! Vendel celldömölki podgyászellen- őrző kalauz a Zalaegerszeg — Celldömötk között közlekedő see mély vonaton szol gálát közben észrevette, hogy az egyik csomag, amelyet Szepetken adlak föl Sze- meretelep állomásra, tojástartalom feltüntetésével súlyához képest nagyon kicsi. Jelentést tett erről és a szolgálatvezető tisztié) együtt vizsgálat alá vették a csomag tartalmát. A kosárban volt is 50 tojás, de a tojások alatt gondos csomagolásban mintegy 20 kiló szacharint is találtak. Az állomás felhívására két pénz ügyőr felszállt a vonatra s elkí­sérték a vona ot Szemeretelepig. Szemereteiepen a kosár átvételére ketten is jelenkeatek. A pénzügy­őrök igazoltstni akarták őket, de mivel az iilelők nem voltak haj­landók megnevezni maguka», át­adták őket a kispesti pénzügyőri nyomozó osztálynak. /llwb ASPIRIN O Minden tablettán látható a »& kereszt s ez a jel megvéd az utánzatoktól. X3 A tabletta lehetó'vé teszi a pontos adagolást és ez épugy mint nyersanyagának tisz-^ tasága, döntő jelentőségű hatására és \ ártalmatlanságára. * ASPIRI TABLETT csak a -kereszttel valódi Megkönnyítik a tűzifa- behozatalt a határszéli forgalomban. A határkerületek tüzifa-s?ükség létének biztosítása, il etve a ha- haíárszéli forgalomban lebonyo­lódó lüzifaforgalom megkönnyíté­se érdekében a pénzügyminiszter a kereskedelmi és földmtiveiér- ügyi miniszterekkel: egyetértésben könnyítéseket léptetett éleibe. Kivételesen megengedte, hogy a határkerületi közületek : hivata­lok, iskolák, valamint azok a ha­tárbeli lakások, akik érvényes birtokos és határszéli utiigazoi- vánn>al nem rendelkeznek, a helyhatóságok által igazol! és saját szükségletüket meg nem haladó tűzifa mennyiséget — ki­zárólag a lakóhelyükhöz legköze­lebb eső határmeníi vámhivatalon keresztül — az esedékes vám és egyéb köztartozások (íorgalmiadó- váltság és vámkezelési illetékek) szabályszerű lerovása mellett, — külön behozatali engedély nélkül hozhassanak be. Ez a kivételes könnyítés 1938. március 31-ig marad érvényben. Városokban a polgármester, egyéb helyeken a községi elöljáróság által kiállított igazoló bizonyít­vány alapján alapján vehető igénybe. Az ezen könnyítés alapján le­bonyolítandó tűzifa-behozatal a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tár­gyában kiadott rendeletek rendel­kezései alá esik és ennélfogva ezek a rendelkezések megfelele- lően alkaim i/andők. Félreértések elkerülést: céljából megjegyzi a miniszter, hogy a bir okos és határszéli u iigazol vány alapján babosaiéira kerülő famennyiségekre vonatkozólag .a ha árszéli forgalomban eddig biz- íositotr yámjogi kedvezmények (íorgaimiadó alóli mentesség, il­letve egyes külföldi viszonylaiok- ban vámmentesség, továbbá men­tesség a behozatali engedély meg- kívánása alól) továbbra is válto­zatlanul fennmaradnak. A helyhatósági bizonyítványok, amelyek igazolják, hogy a be­hozni szándékolt lüiifa a határ- kerületben lakó ügyfél saját ház­tartásának biztosítására szükséges, ingyenesek. A helyi hatóságok azonban kötelesek gondoskodni arról, hogy a kedvezményt csak haiárkerüieti lek sok vehessék igénybe és azok is csak saját szükségletük biztosítására. — Tüzesetek októberben. Vármegyénk területén október hónapban 18 tüzeset volt. A tü­zet 3 esetben gyermekek játéka, 9 esetben gyújtogatás, 3 esetben gondatlanság, 1 eseíébn kémény- tüz okozta ; 2 esetben kideríthe­tetlen a íüs oka. A tűz által oko­zott kár 29,485 P, amelyből biz­tosítás révén. 21.110 P térül meg. Gyukits Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg. TtUhn no. Nyáry László eredeti riportja : A „Sashalmi csoda‘; története. hiteles Katolikus körökben ismét tör­tént valami, mert akármerre jár az ember, mindehol a sashalmi esetről beszélnek. Mindenki mond valamit, amit az egyik állít, azt a másik megcáfolja és viszont. Hogy tiszta képet nyerjek az ügyet illetően, Sashalomra utaz­tam, ami Budapestről mindössze félórai ut elektromos vonaton. A helyszínen összegyűjtöttem pontos adataimat s a végén meg kellett állapítanom, hogy Sashal­mon csoda történt. Úgy, amint itt olvasható: Csoda! Ezerkilencszázharminchetet Írunk. A huszadik század pedig a való­ságok korszaka, nem a csodáké, már pedig Sashalmon az történt. Az alábbiakban elmondom a csoda hiteles történetét. Sashalom fiatal község mind­össze ötven éves. Az egyre fej­lődő helyiségben azonban hosszú évekig nem volt katolikus templom. A hívek, akik Küllős Ede esperes­plébános irányításával buzgó, vallásos hitéletet éltek, már régen szerették volna a maguk templo­mában, méltó hajlékban dicsérni j az Urat. Körülbelül 10 évvel j ezelőtt mozgalom indult, hogy J Sashalmon templom épüljön. Nem sok itt a gazdag ember, jobbára szerény anyagi helyzetben lévő tisztviselőkből és munkásokból áll a község népe. Küllős Ede esperes-plébános és néhány egy­házközségi vezetőférfiu odaadó, lelkes munkája indította meg az akciót. Gyűjtést kezdtek a kör­nyéken és természetesen az egy­házközség valamennyi tagja anyagi helyzetéhez mérten igyekezett hozzájárulni a templomépitéshez. Össze is gyűlt 130 ezer pengő, de az építéshez körülbelül 200 ezer pengő kellett. A fedezetről úgy gondoskodtak, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál 80 ezer pengős dollárkölcsönt vettek fel későbbi törlesztésre. Sok évi munka után igy lete- hették az alapkövet, 1931-ben már készen is állt a sashalmi Gizella utón a templom és meg­nyíltak a kapuk a hívők előtt. Titokzatos vendég a plébánián. Most derült ki azután, hogy rövid ideje milyen érdekes ese­mény játszódott le a sashalmi plébánián: Nem sokkal ezelőtt Küllős Ede esperes-plébános egyik reggel munkájába mélyedve ült a plébánia irodájában, amikor kopogtattak az ajtaján. 40—45 év körüli jólöltözött férfi lépett be. Udvariasan köszönt, a plébánost kereste. — Mit óhajt uram ? — kér­dezte Küllős Ede. — Kérem, plébános ur, ne legyen meglepve. Tudom, furcsán hangzik, amit mondani fogok. Kérdéssel kezdem. Sokba került a templomépités, a hívek nem tudták fedezni, tessék nekem megmondani, mennyi tartozás maradt fenn a templomépitésre ? A plébános meglepődve nézett rá : — De, kérem, hát miért érdekli ez Önt ? Az ismeretlen látogató csönde­sen, tiszteletteljes hangon vála­szolt : — Ne tessék félreérteni a kér­désemet, nem a kíváncsiság vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents