Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-31 / 247. szám

Zalamegyei Újság 3. 1937. október 31 ban az őserdők irtásánál meg­kapják a beígért dús dollárfizet­séget. A pusztulás száguld végig Erdélyben. És nincsen vdőgát, amey ellen tudna áliani a kana­dai dollártenger megígért csábitő, sodró hullámverésének. Hogy milyen nagy arányokat öltölt a kivándorlás Erdélyben, példának csak egyet említünk : a háromszéki Nagybacon községből 400-nál többen vándoroltak ki, a lakos­ság száma nem több há romezernél. Ennek a kivándorlásnak olyan okai vannak, melyek szemléltető en világítanak azokra a súlyos helyzetekre, melyek végül a ki­vándorlásban találnak kiutat. A székelynek ma már nincsen meg­élhetése az ősi földön. Az a s?é kely, akinek azelőtt volt egy kis erdeje s azzal szabadon keres­kedhetett, nyugodtan megélt be­lőle. Ma azonban más lett a helyzet. Romániában nincs ma­gánerdő, mert azok legnagyobb részét kisajátították 8 igy meg­fosztották a székelyeket biztos ke­rt Siti forrásuktól. Most külön prefektusi en­gedély kell, ha valaki sa­ját erdejéből, saját cél­jaira fát akar hazaszállí­tani. És körülményes az utánjárás is. Ha engedélyezik, akkor előbb egy erdővédelmi mérnök lepecsé­teli azokat a fákat, amelyeket ki­vágásra engedélyezni kegyeske­dik. Azután a súlyos adó is fel­emészti a vagyon utolsó roncsai?. Mindenre kitalálnak valami kü­lönös adót, amely teljesen meg­bénítja a kereskedőt, az iparost és a gazdát. Azért van az, hogy a széke­lyek ezrei elkeseredve, reményte­lenül veszik kezükbe a vándor­botot és inkább vállalják a bi­zonytalan jövő kockázatát, mint sem otthon maradjanak nyomo rogni, a már régen elátkozott ősi földön... A politika hirei. Budapest, október 30. Beava­tott körökben úgy tudják, hogy Szilágyi Lajos bihari főispánt a belügyminiszter megerősítette ál­lásában, de Szilágyi nem sokáig marad hivatalában és lemond. A vármegye felsőházi taggá akarja megválasztani. Uióda a főispán» székben Barcsay Ákos főszolga­bíró lesz. Szabolcsi főispán Va- jay Károly belügyminiszteri taná­csos lesz. Az abádszaióki kerületben ta­vasszal Losonczy István kormány- párti jelöltet választották meg képviselővé Meskó Zoltán nyiias jelölttel szemben. Meskó petíciót adott be a választás ellen. A Közigazgatási Bíróság ma hirdette ki Ítéletét. Meskó panaszát eluta­sított:» és kimondotta a választás érvényességét. A panaszosokat 5.600 pengő költség megfizetésére kötelezte. i i j Tar-yu~»~unu~ArirTir~ir~»JT'^ir m"‘in “n" ** Modern lakberendezést bi­zalommal vásárolhatunk a Dunántúl legnagyobb, 50 évea cégénél i Kopstein bútorcsar­nok, Nagykanizsa. Olcsó árak. KedvezO fizetési feltételek. Kérjen árajánlatot a Őm óm ktíöfMictf&l ■ Az ASPIRIN 40 év folyamán az egész világot meggyőzte kiváló tulajdonsd- ságairól. Ebből a világhírből próbálnak utánzatok és pótszerek hasznot húzni, ezek azonban nem érhetik el az előállítá­sában tökéletességig fejlesztett ASPIRIN hatékonyságát és ártalmatlanságát. ASPIRI TABLETTA csak a kereszttel valódi .. Halottak estéjén. Minden évben egyszer a ha­lottak tiszteletére konganak és csengenek a harangok. Zengésükre meglassulnak az élők léptei, mintha az idő is pihenőt akarna tartani. Az idő, amelyet olyan kegyetlenül józannak tartunk, maga is érzi, hogy ilyenkor láb­ujjhegyen kell járnia és alkalmat adni az embereknek, hogy el­gondolkozzanak azokról, akiket már csak az emlékezet ködfátyol- képében láthatunk. Szegény és gazdag ilyenkor filozófussá válik és a benne eltemetett gyermeki lélek hangján kezd el gondolkozni s beszélni hamleti egyszerűségű mondatokban a halállal. Ősi örökségünk ez és a keresztény lélek őseinek kegyeletes szokását követi, amikor odaáll a sirhant mellé és gyertyát gyújt, virágot áldoz a túlvilágra szállt léleknek. A halál fenségéről, titokzatos voltáról ezernyi képzet van el­ménkben elraktározva, amelyek sivárrá tennék életünket és bor­zalmassá a népek sorsát, ha vigasztaló sugárként felettünk nem csillogna a lélek halhatat­lanságának, továbbélésének gon­dolata. Ha a bűnös lélek Istenhez tér, elnyeri az örök boldogságot. És az élők, amikor gyertyát gyújtanak a sírokon, mintegy önmagukat figyelmeztetik erre. Minden temetési szertartás ezt a tudat alatti érzést hangsúlyozza s minden találkozás a halottakkal tulajdonképen zarándoklás ehez a vigasztól ráshoz, amely halha­tatlanságot igér a mi szánandó lelkűnknek. Furcsa kettős fénytörése van ebben a tekintetben is az emberi léleknek: egyrészt fél a haláltól, de másrészt megnyugvást talál a halottak kultuszában. Ez a kettős ség talán legjobban ma mutat­kozik meg, a modern élet csodás ellentmondásai közt. Soha annyi embeiiől nem leheteti hallani, hogy nem szeret temetésre járni, nem képes halottat megnézni, borzongást érez minden suhin­tásra, amelyből a halál szele csapja meg. És ugyanakkor évről évre nagyobb a tolongás, a vi­rágok garmadája és a gyertya­lángok csillagmiríádja a sirok mellett. A lélek vonz és a lélek taszít; a halál megdöbbent es a halál megengesztel. A temetőkre tehát nemcsak a halottaknak van szükségük, de az élőknek is. A természet ölök ritmusát, abban Isten szavát, a nemzedékek hatalmas áramát nem érzi meg az, aki nem tud olykor sírok közé vonulni, par cellák közt lépdelni, neveket, év­számokat, hervadt virágokat és szürke felhők bolygását hasonlít- gatni, azt a titokzatos nyelvet hallgatni, amelyen az örök ha­zába költözöttek szólnak az élők­höz. Megállunk egy sir tisztes tá­volában, amely mellett egy asz- szony térdelő körvonala olvad bele a ködös levegőbe. A sir kicsi, mint egy kis kék koporsó és az asszony teste melengeti azt, aki már évek óta halott. Az élőnek még igy is szüksége van a halottra. Az élőnek kell a halott gyeiek, hogy elmondhassa neki azt, amit senkinek ezen a világon szavakkal el nem mond­hat : a nyomorúságot, a kimond­hatatlan megalázottságot, a ma­gánosságot és az ő egyszerű gondolatát arról a pihenésről, amely már nem késhetik soká. Könnyek és lelki felolvadás, Korunk nem szűkölködik nggy emberekben és szentekben. E^í b:zonyitja az Isteni Ige Társasá­gának, legújabban verbitáknak nevezett missziós rend, csodála­tos gyors és nagyarányú elterje dése. Mint annvi más rend, ez is kicsi kezdetből indult hódító útjára, jóformán minden anyagi megalapozottság nélkül s mégis már a rendaíapííő életében, P. Janssen Arnold alatt 500 papja, 250 papnövendéke, 700 fogadal- ma8 Testvére, 150 testvér-jelöltje es 1003 missziós növendéke volt. Ekkor már kész a hires steyli missziós központi ház, amely 800 rendtagnak alkalnns otthoni nyújtani, továbbá a mödiingi St. Gabriel missziós ház, ahol jelen­leg körülbelül 500 szerzetes tar­tózkodik. S ugyancsak még az ő életében megkezdhetik müködé- süKeí a missziós atyák Kína Dál- Sanfung ^tartományában, Uj- Gu neában, az- afrikai Togoban, Japánban, a Füippi-siíggteken, Ésaak és Dél-Amerikában. Janssen Arnold, az alapító, egyszerű fuvaros ember gyér- m k:. Da az atya szegényes kül­seje mtlsg, vallásos szivet takart. 11 gyermeke volt, Arnold a má- I sodiis a sorrendben. A család j j jámborságára élénk fényt vet az egyik fiú elbeszélése: „18 éves | j voltam, amikor édesalyámmal j egyszer Nymwsgenbe kocsiztunk, i Édesapám az első kocsi melleit j haladt, én a második mellett. ! Tél volt ás sötét. Amikor kiér- | tünk a városból, azt mondja az édesapám : Vilmos, még sötét van, most nem lát bennünket senki. Vedd elő a rózsafüzéredet és imádkozzunk, mig kivilágoso- d»k, hogy a jó Isten őrizzen meg bennünket ma a bűntől és a sze­rencsétlenségtől“ Az anya sem maradt el jámborságban férje melleit, mert amikor felállították templomukban a stációkat, min­dennap elvégezte a keresztutat. Janssen életében is, mint az Egyház annyi más szerzetalapitó- jában, különösen az a csodálatos, hogy jóformán sem.miböl, csupán az isteni gondviselésben bízva teremti meg élete nagy müvét. Nem is akar maga vállalkozni megnyugvás Isten rendelkezésé­ben, hit a tulvilági életben, re­mény Isten irgalmasságában: milyen jó, hogy Őnekik is van egy napjuk a kalendáriumbán . . . mindaddig, amíg a kínai apostoli delegátus fel nem szólítja: „Csi­nálja meg maga I“. S akkor egy apáca átadja neki családi örök­ségéi, 9000 márkát, s egy szol- gálólányíól kap 6009 márkát. E kis kezdetből indul el nagy müve 8 nő mind nagyobbra, mint a bibliai »mustármag. A szerzetben felszentelt papok mellett vannak segítő testvérek, akik hűséges munkatársai az atyáknak s valóságos imádkozó hadsereg szerepét töltik be. Iro­dában s a szerzet háztartási és gazdasági vezetésében, főképpen a rendi nyomdában rendkívül hasznos szolgálatokat végeznek. Nyomda felállítása egyébként is egyéni sikere Janssennek, mert a a kezdet nehézségeivel küzködő első alapítását a sajtó segítségé­vel szilárdítja meg. Mikor a szerzet fennmaradása biztosítva van, következik a belső szervezés, amelyben egy hazánk fia, P. Menditg Nándor iazarista atya tett igen értékes szolgálatokat neki. Az isteni gondviselés úgy ren­delte, hogy P. Janssen nők szá* INGYEN KAKA HA KÉRI, HOST MEGJELENT 100 OLDALAS ILLUSZTRÁLT; KÉPES HAGY ÁRJEGYZÉKÜNKET Az Isteni ige Társasága ($> II« O.) a rend jubileumi könyvkiadása tükrében.

Next

/
Thumbnails
Contents