Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-31 / 247. szám

4. Zalamegyei Újság 1937. október 31. Derby, Norge, Nimród vizh ajt n kapható Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg Telefon no. A 20 holdat meg nem haladé erdőkben gyakorol' ható fahasználatok. mára is alapítson szervezetet, mely párhuzamosan működjék a férfi szerzetesekkel. Nők számára alapítja a Szentlélek szolgálói rend­jét a missziós munkákban való segítésre és az Örökimádó apá­cákat, akik állandó szentségimá- dással eszközük ki a szükséges kegyelmeket. Az Isteni Ige Társasága csodá- latos gyorsasággal terjedt el Euró­pában. A veroiták hamarosan megtelepednek Rómában; Német­országban, Ausztriában, Magyar- országon, Csehszlovákiában, Hol­landiában és Lengyelországban, ahol külön rendtartományaik van­nak. A rend legfőbb célja azonban mégis a missziós tevékenység. A nagy missziós házak csak előké­szítés munkáját végzik. A pogány missziókban folytatóit munkájuk, Afrika kivételével az egész világra, kiterjed. Vannak missziós terüle­teik : Kínában (11), Japánban (3), Fülöp-szigeieken (2), Holland-In* diában (2), Óceániában (2), Észak- Amerikában (1), Díl-Amerikában (1). Ezekben a missziókban mű­ködik : 561 pap, 203 tes vér. A gondjaikra bízott katolikusok szá­ma : * 679.000, a hitújoncoké : 78.936. Míg a rend összes házai­ban van: 1523 pap, 614 pap­növendék, 471 papnövendék- újonc, 1708 testvér, 299 testvér- újonc, 3959 missziósnövendék. Magyarországon 1916 ban te- epedtek meg Máriakéménden (pécsi egyházmegye), de csak 1924-ben építik meg az első rendházai Badatétényben. Néhány év múlva ezt követi a kőszegi missziós ház, mivel az első ha­marosan kicsinek bizonyult. Itt van a szemináriumuk, a nyom­dájuk, ahonnan a szélrózsa min­den irányába kü dik szét a Világ - posta, Kis Hitterjesztő, Missziós Hírnök c, folyóiratokat és a Missziós Naptárt. Mb'or pedig a növendékek a missziós szeminá­riumban befejeznék tanulmányai­kat, az ausztriai Sí. Gábrielbe vonulnak a hittudományi főisko­lára a íheológia elvégzésére. E hatalmas munkáról értesít bennünket a kőszegi Szent Imre Missaós Szeminárium kiadásában megjelenő, az Isteni Ige Társasá­gának keletkezését és fejlődését ímeriető jubileumi kiadvány 72 oldalon, mely az alapító Janssen Arnold születésének százéves év­fordulójára készült. Kapható Kő­szegen a missziós szeminárium­ban. Mindazoknak, akik csak va­lamelyes rokonszenvet is éreznek a szent misszió eszménye iránt, bátran ajánljuk megvételre, olva­sásra. Eladó néhány kocsi trágya olcsón. Cim a kiadóban. A földművelésügyi miniszter a 20 kát, holdat meg nem haladó eidökben gyakorolhat fahaszná­latokat átmenetileg a következők­ben szabályozta : Az erdőigazgatóság külön en­gedélyének kikérése nem szüksé- gos olyan esetekben, amikor a tulajdonos által igénybe veendő fabasznáíat mértéke: 1. öt kát. hold vagy annál kisebb erdőnél iegfölebb fél kai. holdat, öt kai. holdnál nagyobb, de tizet meg nem haladó erdőnél Iegfölebb egy kát. holdat, tiz kát. holdnál nagyobb, de húszat meg nem ha­ladó erdőnél iegfölebb két kai. holdat meg nem halad, de csak­is abban az esetben, ha a ki­használni kívánt faállomány kora akácerdőben legalább 15, egyéb lomberdőben legalább 30, fenyő­erdőben pedig legalább 50 év. Fiatalabb állomány kitermelé­séhez az erdőigargatóság előze­tes engedélye szükséges. A fo­ganatosított használatot téli ter­melés esetén legkésőbb április 15 íg, cserháníásos termelés ese­tén pedig legkésőbb junius 15 ig kell az erdőigazgatósághoz jele n- jést tenni s a kihasznált terület­nek megfelelő újraerdősítéséről gondoskodni. A favágás és termelés, a ki­termelt anyagnak és hulladéknak a vágás területéről való kiszállítá­sa november 1 tőt március 31-ig múlhatatlanul befejezendő. — vadász ember lévén — fegy­vert találtak nála — saját sörétes puskájával lőttek rá. Azután más emberek hullarészeivel együtt élve bedobták egy sirgödörbe. Az utolsó percben mentették meg őt. Ma még nagyon gyönge és ren­geteg seb boriba a testét. Egy másiknak nyakán van mély seb, ismét egy másiknak közvetlenül az ü őere mellett egy vágás és azonkívül a karja is el van törve. Ennél kisebb sérülések úgyszól­ván rém is számítanak. Egy gyer­mek is van velünk, akit a német szállodaigazgató vett magához. Egyetlen életben maradi tagja ő tizenhéítagu családjának. Ugyan­csak a szállodában lakik egy öz­vegyasszony is hat gyermekével, a férjet a vörösök gyilkolták meg. Badajoiban a cívilgarda 90 emberét Jötték agyon egyetlen el­határozásra a vörösök g az em­berek mindez után azt mondják: nálunk nem is haltak meg olyan sokan. A holland újságíró nő könyve nagy feltűnést keltett, különösen hazájában és annak is főként azoktan a köreiben, ahol a kom­munista propaganda tévedésben tartja az embereket. Judit. Irta: Gyutay István. Hamar Áront is besorozták, hogy fegyvert fogjon s a harcté­ren szerezzen dicsősséget a ha­zának és nemzetnek. Bevonulása­kor nehezen vált meg a kis szé­kely falutól. Érthető is volt, hi­szen eljegyzett menyasszonyát hagyta otthon, aki váltig erősit- gette, hogy megvárja, mig haza­tér és háború után megtartják az esküvőt. A harctéren is sokat gondolt menyasszonyára, Ígéretére s ilyenkor mindig különös meleg­séget érzett szive körül. A kato­napajtások közül egyiket is, má­sikat is meghívta a lakodalomba: — Aztán, te is elgyere . . . Megígérték neki. Azonban a sors utjai kiszámíthatatlanok, az esküvőre csak 10 év múlva ke­rült a sor. Hadifogságba került s ez idő alatt végigszenvedte Szi­béria minden csapását, szenve­dését. A meghívott pajtások, ki tudja, merre járnak, élnek-e, hal­nak-e? ... A fogságból úgy szökött meg. Gondolata mindig a körül járt, hogy Judit, a me­nyasszony várt-e rá? Vagy talán... Nem, erre gondolni sem mert... Sok viszontagság után hazaért. Minél közelébb ért a kis otthon­hoz, szive annál hangosabban vert. A leány nevét emlegette: — Judit, . . . Judit. . . De, valahogyan idegen volt előtte minden. Megváltozott a falu, az utca, nem ismert a há­zakra. Emberrel alig találkozott. Csend, mintha temetőben járna. Be-betekint egyik-másik ismerős udvarba. Megdöbben. Onnan idegen hangok szűrődnek ki, is­meretlen nyelven beszélnek. Nem érti. Csóválja fejét1 Még a galam­bok sem úgy turbékolnak, mint előbb. Végre ismerőssel találkozik. Régi jóbarát. Köszöntik egymást: — Istenhozott! Megjöttél? . . . — Meg! Judit? Az ismerős kezét szájára teszi, csendet int. — Judit ? Szegény I Mit látott egy holland ■ 3 m a ff tB Bft BH B 99 ■■ újságíróm» a varosoktól visszafoglalt területeken. Most jelent meg „Viva Espana! Arriba Espana!“ címmel egy Ma ria de Smeth nevű holland uj- ságitónőnek a könyve, aki hat hónap alatt kereszlüi-kasul utaz­ta a nemzeti Spanyolország egész területét. Beszámolójának legmeg rázóbb részei azok, amelyek azokról a rombolásokról szólnak, amelyeknek a femolomok estek áldozatul. A Villa Franca i temp­lomról a következőket Írja: Minden szélrombolva, rongyok, Üzletáthelyezés! Értesítem a mélyen tisztelt hölgy- és úri közönséget, hogy nil és úri fodrász üzletemet a Fenyvesi háxha helyeztem át« A nagyérdemű közönség további szives pártfogását kérem. ZsSmhSly István női- és úri fodrász. összepiszkolt cbjfesfemények fe- küsznek a földön, piszok min­denhol. A gyalázkodók az ol­tárokat, azoknak ereklyetártól! sem kímélték meg a piszoktól. Ha az idők folyamán át is éltem sok mindent, ilyen undontó álla­potokat még sehol nem találtam. A város főtemplomát gyüléste­remnek használták a vörösök. Kommunista rajzok borítják a fa­lakát, a nemzetiek hatalmas ta­karókkal fedték be azokat. Most éppen tábori misét tartanak a tempiombfn, a pap beszél. Egész prédikációjának egyetlen tartalma : a haza. Befejezésül megcsókolja a vörös sárga-vörös nemzeti zássiót. Ezt a rövid, egyszerű tábori misét talán inkább isten- tiszteletnek éreztem, mint sok más ünnepélyesebbet, amelyeket dómokban hallottam. A könyv egy máBik része a következőket Írja: Az egyik esién Öreg barátaink­kal ülünk együtt Badajozban. Egy pap is van velünk a környékből, akit a vörösök élve temettek e!. Szörnyű dolgokat élt át ez az ember. Félholtra verték s azután

Next

/
Thumbnails
Contents